Amerikai tudósok azonosították a SARS-CoV-2, vagyis az új koronavírus okozta világjárvány három fő hajtóerejét: a háztartásokat, a szuperterjesztő eseményeket és a nemzetközi utazásokat. Azt is megbecsülték, melyik szegmensnek mekkora szerepe van a terjedésben.
Építőipari szakemberek és vezető nemzetközi tudósok, köztük az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület (Intergovernmental Panel on Climate Change) vezető tagjai, a mai napon nyilvánosságra hozott közös tanulmánya rámutat az építőiparban rejlő globális innovációra, amely segítheti a klímaváltozás elleni küzdelmet.
A korábban hittnél kisebb és közelebb van a Földhöz a Betelgeuse óriáscsillag, még akár százezer évbe is telhet, mire szupernóvaként felrobban, állapította meg egy magyar csillagászt is a tagjai között tudó nemzetközi kutatócsoport - tudatta az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat pénteken az MTI-vel.
A fekete lyukakkal kapcsolatos csillagászati kutatásokban elért úttörő eredményeiért három tudós, a brit Roger Penrose, a német Reinhard Genzel és az amerikai Andrea Ghez kapja az idei fizikai Nobel-díjat a Svéd Királyi Tudományos Akadémia keddi stockholmi bejelentése szerint.
A Leeds-i Egyetem és a Procter&Gamble legutóbbi kutatása azt vizsgálta, hogy a ruhaneműk mosása hogyan befolyásolja a fakulást, a színátadást és a textíliából történő mikroszálak felszabadulását. Megállapították, hogy a hidegebb, gyorsabb mosási ciklussal mosott ruhaneműben lényegesen kevesebb színvesztés volt tapasztalható; így csökkent a fakulás és a festékátadás a színes textíliákból, valamint jelentősen kevesebb mikroszál került a szennyvízbe.
Egy a közelmúltban a PNAS-ben megjelent kutatás szerint a méhek képesek automatikusan megtanulni a természetes környezetükben gyakorta előforduló események és szenzoros információk statisztikai tulajdonságait.
A Semmelweis Egyetem kutatóinak a Nemzeti Népegészségügyi Központ, Nemzeti Biztonsági Laboratórium kutatóival együttműködve először sikerült az aktív, fertőzőképes koronavírus szerkezetét megvizsgálni.
Az északi sarkkörön túl elterülő jéggel borított régió az elmúlt időkben radikális változásokon ment keresztül, a legújabb tanulmány szerint már új klíma jött létre ebben a térségben, a jövőben pedig sokkal súlyosabb következményei lehetnek az ott tapasztalható olvadásnak.
Amennyiben nem csökken érdemben az emberiség által kibocsátott széndioxid-kibocsátás, akkor már 2100-ra jelentős mértékben emelkedhet a világ tengereinek a szintje, ami számos települést tenne lakhatatlanná, áll egy nemzetközi kutatócsoport csütörtökön megjelent cikkében.
Kommentek