h i r d e t é s

Kiderült, hogy hány éves korig fejlődik az agyunk, és ez mikortól vált át hanyatlásba

Olvasási idő
2perc
Eddig olvastam
a- a+

Kiderült, hogy hány éves korig fejlődik az agyunk, és ez mikortól vált át hanyatlásba

2023. április 03. - 06:03

Korábbi kutatások meglehetősen lesújtó képpel szembesítettek: az agyi funkciók már a 25. életév betöltése után szépen, lassan hanyatlani kezdenek. Egy új vizsgálat szerint ez jóval később következik be.

25 évesen még igazán fiatalok vagyunk, azonban az agyunk nem egészen ezt gondolja – legalábbis ezt állították korábbi kutatások. A szakemberek idáig úgy vélték, hogy nagyjából ez idő tájt kezdődik mentális képességeink hanyatlása. Azonban az Utrechti Egyetemi Orvosi Központ legújabb kutatási eredményei szerint ez a folyamat jóval később, valamikor a 30. és 40. életévünk között kezdődik.

Ahogy növekszünk, úgy válnak egyre gyorsabbá az agyunkban a kapcsolatok. A négyéves gyerekeknél mért másodpercenkénti két méterről négy méterre nő a harminc és negyven év közöttieknél, és csak ezután kezd lassulni. A szakemberek az agyi régiók között is különbséget látnak. A homloklebeny, agyunk elülső része, amely a gondolkodásért és a feladatok elvégzéséért felelős, hosszabb ideig fejlődik, mint a mozgásért felelős terület. Ez már korábban is ismert volt, viszont a mostani kutatások bizonyítékkal is szolgáltak erre.



© 

A kutatók méréseket végeztek egy elektródaráccsal. A rács 60–100 elektródája képes mérni az agyi aktivitást. Az elektródák rövid árammal történő stimulálása mutatja, hogy mely agyterületek reagálnak abnormálisan, például az epilepsziás betegek esetében. E módszert felhasználva a kutatók meg tudták mérni, hogy mennyi ideig tart az agyi reakciók kiváltása. Ha pedig a távolság is ismert a két agyterület között, akkor könnyen kikalkulálható a jel terjedési sebessége. Így jutottak el ahhoz a következtetéshez, hogy később kezdenek ezek a sebességek csökkenni, mint korábban hitték.

A szakemberek már régóta próbálják feltérképezni az agyunkban lévő összefüggéseket, ugyanis ezen információk birtokában valósághűbb számítógépes modelleket lehet készíteni az agyról. Ahhoz, hogy ezek a modellek tényleg működjenek, a kapcsolatokra vonatkozó információkon kívül a kapcsolatok sebességére vonatkozó pontos értékekre is szükség van. „Most először tudtuk pontosan megismerni ezeket a számokat” – írják a kutatók a Nature Neuroscience folyóiratban.  Azt is hozzáteszik, hogy az adataikkal új és jobb számítógépes modelleket lehet majd készíteni, amelyek javíthatják az agy megértését. Jelenlegi eredményeiktől a fentieken túl azt várják, hogy nemcsak az epilepszia-kutatást mozdíthatják elő, hanem más agyi rendellenességek vizsgálatát is. (hvg.hu)