Április második felében az Országgyűlés elé kerülhet az Erasmus program jövőjét biztosító jogszabály, de a kabinet még nem teljesíti az uniós támogatások felszabadításához kötött feltételeket – értesült a Népszava.

Várat magára a megállapodás Brüsszel és Budapest között a jogállamisági eljárásban felfüggesztett 6,3 milliárd eurónyi felzárkóztatási (kohéziós) támogatás felszabadításáról – értesült a Népszava uniós forrásoktól. Ezen belül viszonylag jobban áll az Erasmus+ oktatási csereprogram és a Horizont Európa kutatás-fejlesztési program folyamatos finanszírozásához kötött feltételek teljesítése, bár a felek még itt sem jutottak el a megegyezésig.

Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter szerdai brüsszeli tárgyalásai után újságíróknak azt mondta, hogy hamarosan Brüsszelbe küldik előzetes egyeztetésre az alapítványi és egyetemi kuratóriumokat érintő módosító javaslatokat. Szerinte egyetlen olyan vitapont sincs, amely akadálya lehet a megegyezésnek. Az álláspontok nem állnak távol egymástól az irányítótestületek összetételéről, a mandátum hosszáról és a pozícióváltást követő türelmi időről sem. Ha sikerül megállapodni, akkor már április második felében a parlament elé kerülhet a jogszabály, közölte a miniszter.

Tárgyalópartnere, Johannes Hahn költségvetési és igazgatásügyi biztos a Twitteren azt írta: „Az idő sürget, különösen a közérdekű alapítványokra vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok tekintetében. Navracsics Tibor és én ma egyetértettünk abban, hogy sürgősen szükség van arra, hogy Magyarország kielégítő javaslatot tegyen a jogállamisági feltételrendszerrel kapcsolatos kérdések kezelésére.”

Az Orbán-kormány március közepén juttatta el az Európai Bizottságnak (EB) az úgynevezett jogállamisági feltételességi eljárásban vállalt kötelezettségeinek teljesítéséről készült beszámolót, amelyről Bóka János, az igazságügyi minisztérium államtitkára szóban is tájékoztatást adott egy múlt havi brüsszeli technikai megbeszélésen. Értesüléseink szerint az EB elkészült a törvénytervezeteket is magában foglaló jelentés értékelésével, és arról informálta a kormányt.

A biztosi testület megfelelőnek ítélte néhány feltétel végrehajtását, de számos ponton fennmaradtak kifogásai: idetartoznak például a vagyonnyilatkozatok hatályával kapcsolatos elvárások és egyes ügyészségi határozatokat felülvizsgálni hivatott bírósági eljárásokra vonatkozó kikötések.

A tagállamok pénzügyminisztereiből álló EU Tanács tavaly decemberben az Európai Bizottság javaslatára döntött úgy, hogy 6,3 milliárd eurót zárol a Magyarországnak 2021-2027 járó kohéziós forrásokból az uniós büdzsét megkárosító rendszerszintű korrupció miatt. Összesen 21 feltételt szabott a pénz felszabadítására, amelyekből az Orbán-kormány már a határozat megszületése előtt jónéhányat kipipált, de 13 hiányosság kiküszöbölésével adós maradt. Ennek elenyésző részét időközben megszüntette, a maradék kezeléséről pedig március közepén tájékoztatta Brüsszelt. Az elvárások között van a korrupció feltárására létrehozott Integritás Hatóság hatásköreinek pontosítása, az összeférhetetlenség megszüntetése a közérdekű vagyonkezelő alapítványok és a hozzájuk tartozó egyetemek kuratóriumaiban, a vagyonnyilatkozatok átláthatóságának megteremtése és hatályának kiterjesztése, valamint egyes bírósági felülvizsgálati eljárások bevezetése.

A tárgyalásokat ismerő forrásaink szerint az Orbán-kormány lépett az Integritás Hatósággal és a kuratóriumokkal szemben megfogalmazott követelmények teljesítésében, míg a vagyonnyilatkozatok és az ügyészi határozatok bírósági felülvizsgálatával kapcsolatban megfogalmazott kívánalmakat nem hajtotta végre maradéktalanul. Az Európai Bizottság itt többek között azt várja, hogy a vagyonnyilatkozatok terjedjenek ki a külföldi ingatlanokra, legyenek elektronikus úton benyújthatók és ingyenesen hozzáférhetők. Feltételül szabja továbbá, hogy az ügyészi döntéseket hatályon kívül helyező bírósági határozatok legyenek kötelezőek az ügyészre nézve.

Amíg az Orbán-kormány nem felel meg ezeknek az elvárásoknak, addig nem születhet döntés Brüsszelben a 6,3 milliárd euró felszabadításáról. (Mivel több más kikötés mellett ezek a feltételek kötődnek az 5,8 milliárd eurónyi helyreállítási pénzhez való hozzáféréshez is – ezért 27 szuperfeltételt kell teljesíteni –, egyelőre abban az eljárásban sem várható kedvező határozat.)

A jogállamisági eljárás keretében zajló egyeztetésekkel párhuzamosan folyik a konzultáció arról az igazságügyi reformcsomagról, amelynek törvénybe foglalásától is függ a Magyarországnak járó teljes kohéziós büdzsé, 22 milliárd euró odaítélése. Információink szerint itt körvonalazódik az alku Budapest és Brüsszel között, és forrásaink szerint már csak a megegyezés „finomhangolásáról” van szó. A kabinet arra tett ígéretet, hogy erősebb hatáskörökkel ruházza fel az Országos Bírói Tanácsot, megerősíti a Kúria függetlenségét, felszámolja annak akadályát, hogy a bírák döntéshozatali kérelmekkel az EU Bíróságához fordulhassanak és megszünteti annak a lehetőségét, hogy a hatóságok az Alkotmánybíróság előtt megtámadhassanak jogerős bírósági ítéleteket. (Népszava)