Három nap alatt szeretné felmérni a magyar demokrácia állapotát az Európai Parlament héttagú delegációja, amely a tervek szerint a kormány, az ellenzék és néhány civil szervezet képviselőivel találkozik a napokban.
Úgy tűnik, hogy a magyar kormány csak legyint a különböző forrásokra és ezzel próbálja elrendezni azt a problémát, hogy vagy nem tud, vagy nem akar megfelelni azoknak a feltételeknek, amelyek mellett le lehet hívni a forrásokat a Norvég Alapból vagy az Európai Unió költségvetéséből – mondta Andor László közgazdász, volt uniós biztos. Pedig ezekre nagy szüksége lenne a magyar gazdaságnak – tette hozzá.
A kormány szerint Norvégia a magyar piaci hozzáférésért 77 milliárd forinttal tartozik Magyarországnak. A norvég külügy viszont azt mondja: ez a pénz egy országnak sem jár automatikusan. A szakértők szerint az, hogy Magyarországnak sikerült összevesznie Norvégiával, óriási „bravúr”, a norvég ugyanis „az egyik legkevésbé konfliktusos nemzet, nemcsak Európában, hanem az egész világon”.
Bánáti János a korábbi hírek szerint szintén érintett lehet a Pegasus-ügyben, az ő telefonszáma is szerepel a listán, de mindenkinek megfontoltságot javasol, egyelőre ugyanis nem tudja, volt-e szándék a lehallgatására, illetve hogy az megvalósult-e.
Az Új Egyenlőség podcast legutóbbi adásában Mikecz Dániel volt a vendég, akivel a Fudan-tüntetés apropóján beszélgettek az Orbán-kormányok alatti tüntetésekről, a járványügyi korlátozások elleni tiltakozásokról, a civilek és a pártok szerepéről.
Joseph Stiglitz, Nobel-díjas amerikai közgazdász szerint minden társadalmi egyenlőtlenség pusztítóan hat. A professzor munkásságát ismerők számára ez a gondolat nem új, miután Stiglitz a pénzügyi kapitalizmus elleni küzdelem egyik legismertebb harcosa. Abban viszont valószínűleg téved, hogy a világot inkább a bizalom, mintsem a pénz mozgatja. A két fogalom szembeállítása már csak azért sem szerencsés, mert a modern pénz maga is a bizalomra épül: önálló értéke nem lévén, hinnünk kell a kibocsátója erejében.
Nagyon nagy a társadalmi elégedetlenség, így fogalmazott Csepeli György szociálpszichológus egy online beszélgetésben, azt is hozzáfűzve, hogy ez vonatkozik a kormány politikájára, és a hétköznapi megélhetés lehetőségére is. Csepeli szerint lényegében csak egy szikra hiányzik, ahhoz, hogy robbanjon ez a feszültség, amely bármikor, bármitől bekövetkezhet.
Azzal, hogy a kormány a hazai felsőoktatási intézmények csaknem háromnegyedét alapítványi modellbe szervezte ki, a volt oktatási miniszter szerint a hivatalosan kommunikált célokkal szemben nem az egyetemek, hanem „Orbán politikai klánjának az autonómiáját növeli”.
A rapper hiteltelennek, demagógnak és populistának nevezte a szerinte a „kevesekhez” tartozó Dobrev Klárát, akinek a zenész szerint valójában semmilyen képe nincs arról, hogy milyen az emberek élete, milyen gondjaik vannak.
Repeshet a magyar szív, hogy olyan lángelmével megáldott miniszterelnöke van, aki mérnökebb a mérnöknél, doktorabb a doktornál és tanárabb a tanárnál. Minden szakmához, hivatáshoz remekül ért. Gigászi erővel harcol minden és mindenki ellen, hogy az általa vizuált illiberális világkép megvalósuljon Magyarországon. Az árvíznél élharcosként gátvédert játszott, a Covidnál egy díjbirkózó járványszakembert és az oktatásban is megsziporkáztatta lángelméje szikráit. Lassan könyvet írhatna és kiadhatná Mein Illiberaler Kampf név alatt.
A járvány kezelésének csodafegyvereként tálalja a kabinet a kínai és az orosz vakcinabeszerzéseket, miközben folyamatos lépéshátrányban van a vírus elleni harcban. A fő célja, hogy a gazdaság helyreállhasson a jövő tavaszi választásokig és az emberek ne emlékezzenek arra, milyen rossz volt nekik akkor, amikor sokan elvesztették munkájukat vagy csökkent a jövedelmük – mondja Szűcs Zoltán Gábor politológus.
