h i r d e t é s

Orbán robbantott, de most üt az igazság órája

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Orbán robbantott, de most üt az igazság órája

2020. szeptember 30. - 09:52

 

„A pénz kétségtelenül a legerősebb nyomásgyakorlási eszköz a demokratikus értékek védelmében.” Ma hozzák nyilvánosságra a jogállamisági jelentéseket. Nemzetközi médiaszemle. - A Klubrádió lapszemléje

A kép illusztráció! - Forrás: MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs

A legjobb védekezés a támadás – ennek az ősrégi bölcsességnek tulajdonítja a Le Soir című belga lap, hogy Orbán Viktor „gránátot robbantott”. A kommentátor szerint a kormányfő joggal érzi úgy, hogy célba veszi őt az unió első jogállamisági jelentése, amelyet egyébként Vera Jourová mellett Didier Reynders, a Belgium által delegált igazságügyi EU-biztos ismertet ma Brüsszelben.  

Timmermans után Jourová a mumus

Reuters a következőképpen összegzi a tényeket: a magyar miniszterelnök közvetlenül azt megelőzően követelte Jourová európai bizottsági alelnök leváltását, hogy az uniós testület nyilvánosságra hozza mind a 27 EU-tagország jogállamisági helyzetéről szóló, most első ízben összeállított jelentését. Ursula von der Leyen, a Bizottság elnöke teljes mértékben megbízik Jourovában, és a jelentésben tükröződnek majd a magyar helyzettel kapcsolatos brüsszeli aggodalmak.

A hírügynökség emlékeztet arra, hogy Orbán Viktor számára korábban Jourová hivatali elődje, Frans Timmermans volt a mumus. Az, hogy most fokozza Brüsszel elleni kampányát, időben egybeesik azzal, hogy Magyarország a vártnál lassabban lábal ki a koronavírus-járványból – teszi hozzá.

Zuhan a gazdaság, gyengül a forint

Orbán a külföldi beavatkozással, úgymond a brüsszeli bürokraták támadásaival szemben a magyar szuverenitás védelmezőjének állítja be önmagát. Korábban plakátkampányt finanszírozott az Európai Bizottság és Soros György ellen, azzal a váddal, hogy összeesküdtek az európai civilizáció lerombolására a bevándorlás előmozdítása révén. A magyar kormány ellen, miként szövetségese, a nacionalista, euroszkeptikus lengyel vezetés ellen is uniós vizsgálat folyik a jogállam aláásása miatt – vázolja a helyzetet a Reuters, és kiemeli: ez az elhúzódó csata abban csúcsosodik ki az idén, hogy az unió keresi annak a módját, miként lehet összekapcsolni az uniós forrásokhoz, azon belül a járvány miatt elhatározott új, 750 milliárd eurós helyreállítási alaphoz való hozzáférést a jogállamiság tiszteletben tartásának a követelményével. A magyar gazdaság a második negyedévben 13,6 százalékkal zsugorodott, ami Közép-Európában a legrosszabb adat, az infláció nyolc éve nem volt ilyen magas, a forint pedig a közép-európai térség leggyengébb teljesítményt nyújtó fizetőeszköze. Magyarország romló kilátásai jelentik a Reuters szerint a legnagyobb fenyegetést Orbán évtizedes uralmára, a 2022-es parlamenti választásokra tekintve.

Tartozás tartozás hátán

Ha már egyébként a pénzek folyósításánál és a vírusválságnál tartunk, vessünk egy pillantást erre a témára egészen más szemszögből is. A londoni Financial Times arról közöl cikket, hogy a cégek közötti késedelmes fizetés rontja a gazdasági kilábalási esélyeket. A lap által közölt adatok szerint Magyarország a 25 megvizsgált ország közül az utolsó helyre került júliusban annak nyomán, hogy a cégek kétharmadának volt a fizetési esedékesség után 90 nappal is kiegyenlítetlen számlája. Az összevetésben Japán végzett az első helyen: ott egyáltalán nem akadt ilyen fizetési késedelembe esett vállalkozás.

Ütött az igazság órája

Ezen rövid gazdasági kitérő után vissza a politikához, bár maradunk az üzleti kérdésekre szakosodott napilapok körében. A német Handelsblatt kommentárt közöl arról, hogy a jogállamiság kérdésében ütött az igazság órája a soros német uniós elnökségnek. Hogy az esztendő végén miként lehet megvonni a berlini szövetségi kormány európai teljesítményének a mérlegét, mindenekelőtt attól függ, mit sikerül elérnie a jogállamiság ügyében. A kommentátor ügyesnek tartja a német diplomácia eddigi húzásait, külön kiemelve azt, hogy a júliusi maratoni csúcstalálkozón a 27 tagállami vezető meg tudott állapodni a több mint 1,8 billió eurós pénzügyi csomagban. Ez az összeg két részből áll: az egyik a már említett 750 milliárdos helyreállítási alap, a másik a közel 1100 milliárdos hétéves uniós büdzsékeret. Most azonban új próbatétel vár a német elnökségre: annak megválaszolása, hogy miként viszonyul Európa a demokratikus alapértékekhez. Ebben az ügyben szorít az idő, de a németek a jogállamisági mechanizmus felpuhításának a tervével magukra haragították az Európai Parlamentet, amelynek szükséges lenne az egyetértése. Az uniós intézményközi egyeztetések zsákutcába jutottak. A Parlament által régóta követelt jogállamisági mechanizmus lehetne a központi eszköze annak, hogy megakadályozzák a demokratikus jogok és értékek lebontását akár Magyarországon, akár Lengyelországban, vagy bárhol az unióban. „A pénz kétségtelenül a legerősebb nyomásgyakorlási eszköz a demokratikus értékek védelmében” – fogalmaz a Handelsblatt, és megjegyzi, hogy az olyan vezetők, mint Orbán Viktor, jószerével pénzautomatának tekintik az EU-t. A német gazdasági napilap szerint bár a legközelebbi EU-csúcsnak még nem napirendi témája a jogállamiság, arról mégis beszélni kell, és nem szabad eljátszani az egyszeri lehetőséget a hatékony szankciós mechanizmus megalkotására. (Klubrádió)


 

Kommentek

h i r d e t é s