h i r d e t é s
Németország alig egy év alatt megteremtette a függetlenséget az orosz földgáztól, 2022 elején még 55 százalékban függtek attól - jelentette ki Robert Habeck német alkancellár, gazdasági miniszter a kihelyezett kormányülést záró tájékoztatón.
Mindannyian vesztesei vagyunk a mostani megélhetési válságnak – véli Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont társalapítója, a Habitat for Humanity Magyarország 2022-es jelentésének egyik szerzője.
Miközben a piacok már igyekeznek az alagút végét látni az idei év megrázkódtatásai után, egyre több figyelmeztető hang hallatszik, hogy komoly válság közelíthet. Komoly nemzetközi intézmények látják ennek kockázatát, a veszély most nem a bankok felől fenyeget, hanem egyszerre több oldalról.
A 2008-as válság után Magyarországra prosperáló időszak köszöntött, amely során sokan kerestek valamivel többet, mint korábban, és sokan kerültek be a klasszikus munkaerőpiacra. Ezzel együtt 2010 óta az orbáni rendszer, a NER folyamatosan leépítette a munkajogot, kiszolgáltatta a tőkének a dolgozókat.
Van rá esély, hogy a magyar gazdaság a következő hónapokban teljesítse a technikai recesszió feltételeit. Sőt, könnyen lehet, hogy ez a folyamat már elkezdődött, 2023-ban pedig csak az lesz a kérdés, hogy az éves GDP milyen irányban változik. - írja a Pénzcentrum
Három hónapja nem volt olyan alacsony a gáz világpiaci ára, mint most – a kormány által „szankciós inflációnak” nevezett folyamat, valamint az energiacégek konspirálásának ellenére. Magyarországra is begyűrűzik az árcsökkenés, de erre még kicsit várni kell. Egyelőre azt a gázt használjuk, amit még korábban, drágábban szeretünk be.
Gyármentő programot indít a kormány, amelynek keretében első körben 150 milliárd forint összértékű támogatást nyújtanak a nagyvállalatok energiahatékonyságát növelő beruházásokhoz - jelentette be szombaton Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter.
Ugyan itthon jelenleg nagyon magas a foglalkoztatás, egy nagyon komoly gazdasági válság előtt állunk, a munkaadóknak pedig nem csak a magas infláció, de az elszálló energiaárak és a gyengülő forint is komoly gondokat okozhatnak.
A Cetelem friss, az ügyfelei körében végzett felmérése szerint minden tizedik ember hitellel hidalhatja át a következő időszak anyagi nehézségeit, köztük minden harmadik valamilyen energiatakarékossági korszerűsítést finanszírozna a kölcsönnel.
Ahogy nőnek az árak, úgy csökken az adományozási kedv. Bár nagyon is meglehet, hogy nem igazán kedv kérdése ez, hanem pusztán csak a lehetőségek vagy épp a kilátások beszűkülése. Mindenesetre egyre kevesebb adományt kapnak azon szervezetek, amelyek a rászorulókat támogatják, pedig ők nem lettek kevesebben.
A Vas Megyei Szakképzési Centrum levélben kéri „az oktatókat, az egyéb munkakörben dolgozókat és a tanulókat, hogy a megnövekedett energiaárak miatt a gazdaságos és takarékos működés érdekében a következő intézkedéseket tartsák be”.
„Most, 2022-ben a gazdasági bajok oka az orosz–ukrán háborúra adott válasz, vagyis a háborús szankciók és az azok miatt sokszorosára emelkedő energiaárak – olvasható a miniszterelnök Facebook-oldalán, majd így folytatódik: – Az energiaárak drasztikus növekedését egyértelműen a szankciók okozták. Így az energiaárak drasztikus növekedéséért nem a gazdaság, hanem a politika, egészen pontosan a brüsszeli politikai döntések a felelősek. (...) Mi, Európa törpék vagyunk, Oroszország pedig óriás. Most látok először olyat, hogy a törpe vet ki szankciót egy óriásra.”
A főbb olajtermelő államok a világjárvány óta a legnagyobb olajkitermelés-csökkentésre készülnek. Mindez teljesen földre viheti az energiapiacokat, erősítve a recessziós félelmeket. A nyugati világ bár sokáig próbálta Iránt bevonni az olajkereskedelembe, hogy pótolja az orosz készletek kiesését, a forradalom közeli állapotok parkolópályára tették a perzsa államot. Az OPEC+ most tényleg kinyithatja Pandora szelencéjét. - írja a Napi.hu
