Megszavazták: a jogállamisághoz kötik az EU-s támogatásokat
Korlátozni, csökkenteni sőt alkalmasint fel kell függeszteni az EU költségvetéséből érkező kifizetéseket, ha a kormányok vagy állami szervek nem tartják be az unió demokratikus normáit, és nem lépnek fel a korrupció ellen - javasolja az Európai Parlament (EP).
Az Európai Parlament ülése - Illusztráció: Getty Images / nepszava.hu
A csütörtökön a plénum által nagy többséggel elfogadott jelentés az EU büdzséjének a védelméről szól. A képviselők szorgalmazzák, hogy az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetési ciklusában a közösség értékeit megsértő tagállamok nézzenek szembe pénzügyi következményekkel.
Az EU egyik legnagyobb sebezhetőségének nevezte az egyes tagállamokban tapasztalható állami korrupciót Ingeborg Gräßle, az EP Költségvetési Ellenőrző Bizottságának elnöke a jelentésről tartott szerda esti vitában.
“Látjuk, hogy magasrangú állami tisztviselők, kormányfők arra használják a befolyásukat, hogy megtömjék a saját, valamint családjuk és barátaik zsebét uniós forrásokkal, és megakadályozzák a vizsgálatot, elhallgattassák a rendőrséget és az igazságszolgáltatást”
- érvelt felszólalásában az EU támogatások fokozottabb védelme mellett.
Az úgynevezett jogállamisági feltételrendszer megteremtését az Európai Bizottság javasolta, amikor tavaly közzétette a következő hétéves büdzsére vonatkozó előterjesztését. A plenáris ülésen elfogadott állásfoglalás a parlament álláspontját rögzíti a kormányok képviselőivel hamarosan kezdődő tárgyalásokra. A hosszútávú költségvetésről - benne az új feltételek bevezetéséről szóló jogszabályról - a két uniós intézménynek együtt kell megállapodnia legkésőbb idén ősszel.
Az EP véleménye szerint a jogállamisággal kapcsolatos hiányosságok azonosítását objektív, pártatlan és átlátható vizsgálatnak kell megelőznie. Az értékelést végző Európai Bizottságnak az összes érdemleges forrásból származó információt fel kell használnia ehhez, számításba véve a csatlakozáskor előírt feltételeket és az elismert nemzetközi intézmények véleményeit. A parlament ezek közé sorolja például az EU Bíróságának, az Emberi Jogok Európai Bíróságának az ítéleteit, az Európai Számvevőszék jelentéseit, a Velencei Bizottság beszámolóit.
Az EP-képviselők javasolják, hogy egy független alkotmányjogi, valamint pénzügyi és költségvetési szakértőkből álló tanácsadó testületet segítse a Bizottságot az általános hiányosságok értékelésében. Ez a grémium minden tagállamban felmérné, hogy felmerülnek-e olyan jogállamisági problémák, amelyek veszélyeztetik az Unió pénzügyi érdekeinek védelmét.
A jelentésben a parlament hosszan részletezi, hogy mit tekint olyan általános hiányosságnak, amely szerinte intézkedést követel. Ezek közé sorolja,
ha veszélybe kerül az uniós költségvetést végrehajtó és a pénzügyi ellenőrzést végző hatóságok, valamint a nyomozó és vádhatóságok megfelelő működése.
Ide tartozik a bíróságok függetlenségének a veszélyeztetése, a közigazgatási szervek által hozott önkényes vagy jogszerűtlen határozatok megelőzésének, kijavításának és szankcionálásának az elmulasztása, az Európai Csalás Elleni Hivatallal folytatott hatékony együttműködés mellőzése.
A képviselőtestület előterjesztése szerint ha az Európai Bizottság úgy ítélné meg, hogy a jogállamiság sérül valamely országban, akkor határozati javaslatot fogad el a hiányosság mértékével arányos pénzügyi bírságról, amelyet az EP és a kormányközi EU Tanács felülbírálhat. A parlament ugyanakkor arra figyelmeztet, hogy az uniós költségvetés végső kedvezményezettjei nem szankcionálhatók olyan hiányosságokért, amelyekért nem ők a felelősek. “Nem lehet büntetni a kutatókat, a diákokat, a civil szervezeteket az állami hatóságok mulasztásai miatt” — mondta a vitában jelentés egyik társzerzője, Petri Sarvamaa finn néppárti EP-képviselő.
A vita egyetlen magyar felszólalója, a fideszes Deutsch Tamás viszont annak a véleményének adott hangot, hogy az EP a jogállamot fenyegető eszközökkel próbálja védeni a jogállamot.
Erősítenék a civil szervezeteket
"Ha egy tagállamban súlyos veszélybe kerül a jogállamiság, akkor az Európai Bizottság támogatási pályázatot hirdethet olyan civil szervezetek számára, amelyek elősegítik a demokratikus párbeszédet" - tartalmazza a következő uniós költségvetés egyik támogatási programjáról szóló EP-jelentés, amelyet ugyancsak csütörtökön hagytak jóvá a képviselők. Az állásfoglalás rögzíti, hogy az Európai Uniónak meg kell többszöröznie a demokrácia, a jogállam és az alapjogok érvényesülésének elősegítésére szánt pénzeszközöket, különösen a civil szervezetek támogatását.
Ujhelyi: A közös játékszabályokat mindenkinek be kell tartania
„Világosan látszik: az EU-nak elege lett abból, hogy európai adófizetői pénzből finanszírozzák többek között azt az Orbán-rezsimet, amelyik aztán kisvasútra, haveri sertéstelepre, vagy Mészáros »kisgömböc« Lőrinc feltőkésítésére költi az ország gyarapodására szánt forrásokat” – közölte Ujhelyi István a Facebook-oldalán. Az MSZP EP-képviselője szerint beismerő vallomással ér fel, hogy a széles politikai támogatással bíró javaslatot – a nyíltan szélsőséges, Európa-ellenes erőkkel egyetértésben – a Fidesz képviselői leszavazták, ezzel saját konzervatív, kereszténydemokrata pártcsaládjuk értékeit is megtagadva.
„Sokatmondó tény, hogy a Fidesz eddig minden olyan kezdeményezést igyekezett megakasztani, amely az uniós források szigorúbb felügyeletét tűzte ki célul, így az Európai Ügyészséghez sem voltak hajlandóak csatlakozni. Az Európai alapértékek és a jogállamiság azonban nem képezhetik alku tárgyát, a közös játékszabályokat mindenkinek be kell tartania” – hangsúlyozta Ujhelyi, és hozzátette: a közpénzből Európa-ellenes kampányt folytató, az EU-s forrásokat haveri kézbe játszó kormány valódi hazaárulást követ el, ha kockáztatja a Magyarországnak szánt támogatások kifizetését.
Szerző: Halmai Katalin (Brüsszel) / nepszava.hu
