Hétfőn országszerte több ezer pedagógus szüntette be a munkát a sztrájkot meghirdető Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője szerint, hogy így tiltakozzanak az Orbán-kormány “oktatáspolitikája” és a készülő új státusztörvény ellen, amellyel kabinet egyebek mellett megszüntetné a pedagógusok közalkalmazotti státuszát és az eddiginél is több munkaterhet róna rájuk. Nagy Erzsébet lapunknak azt mondta, számos visszajelzést kaptak olyan intézményekből, ahol a tantestület közel száz százaléka vállalta a sztrájkot.

Nem mindenhol ment gördülékenyen a munkabeszüntetés megszervezése, a PDSZ ügyvivője szerint voltak olyan esetek is, amikor az intézményvezető vagy a fenntartó (tankerület, illetve egyház is), kifejezetten megtiltotta a sztrájkot.

Az egyik érintett iskolában például az igazgató „elfelejtette” tájékoztatni a szülőket a pedagógusok munkabeszüntetéséről, ezért jogellenesnek nyilvánította azt. - Ilyen egyszerűen nincs, ha az intézményvezető mulasztott, ő nem tartotta be az előírásokat, nem lehet a sztrájkot törvénytelennek nevezni – fogalmazott Nagy Erzsébet. Beszámolt olyan esetekről is, amikor az intézményvezetés a még csak tervezet formájában létező státusztörvény előírásaival próbálta lebeszélni a tanárokat a sztrájkról, például, hogy a tiltakozókat bármikor áthelyezhetik másik intézménybe, vagy ha elmaradnak a tanórák, akkor július 15-éig meghosszabbíthatják a tanévet.

A munkabeszüntetés mellett más tiltakozó akciókra is sor került, Budapesten diákok és pedagógusok egy kisebb csoportja ülősztrájkba kezdett a Belügyminisztérium bejárata előtt, a szegedi Gregor József Általános Iskola előtti járdára pedig szülők írtak fel biztató üzeneteket, volt, aki süteményt is vitt a sztrájkolóknak. Ugyancsak Szegeden tanárok és szülők 150 darab, vörösre festett kavicsot helyeztek el a Szegedi Tankerületi Központ épülete előtt, amelyek azokat a helyi pedagógusokat szimbolizálták, akik már jelezték, ha a kormány bevezeti a státusztörvényt, elhagyják a tanári pályát. A városban a sztrájkolók száma is magas volt, több mint húsz általános iskolában, gimnáziumban és szakképző intézményben tiltakoztak a pedagógusok, oktatók.

De sztrájk volt egyebek mellett gyöngyösi, szolnoki, pécsi, békéscsabai, keszthelyi, kecskeméti, esztergomi, szentesi, makói, érdi, nyergesújfalui, sashalmi, ácsi, répcelaki, gödi, domaszéki oktatási-nevelési intézményekben is. Volt, ahol a szülők is szolidárisak voltak, például a Szentistvántelepi Általános Iskolában csak a diákok 4 százaléka jelent meg reggel. Az iskolák pedagógusai mellett munkabeszüntetéssel tiltakoztak a Csongrád Megyei Pedagógiai Szakszolgálat dolgozói, valamint több óvoda pedagógusai is. A kispesti Bóbita Óvodában nem a sztrájkot, hanem a polgári engedetlenséget választották. (Népszava)

Reagált Pintér Sándor tárcája a több ezer pedagógus munkabeszüntetésére

A Belügyminisztérium szerint azonban „sajnálatos, hogy a pedagógusok alig egy százalékát képviselő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete továbbra is a baloldal politikai szervezeteként viselkedik.

A törvénytervezetek a pedagógusok új életpályáját, a köznevelés színvonalának javítását szolgálják. Az oktatásban a gyermekek az elsők, a pedagógusok további béremelésére, egyszerűsített előmenetelre számíthatnak. Aki jobban tanít, többet foglalkozik a gyerekekkel, jobban kereshet - olvasható a Belügyminisztérium közlésében.

A tárca azt követően nyilvánult meg hogy országszerte több ezer pedagógus szüntette be a munkát a sztrájkot meghirdető Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének (PDSZ) ügyvivője szerint, hogy így tiltakozzanak az Orbán-kormány “oktatáspolitikája” és a készülő új státusztörvény ellen. 

A Belügyminisztérium szerint azonban „sajnálatos, hogy a pedagógusok alig egy százalékát képviselő Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete továbbra is a baloldal politikai szervezeteként viselkedik, sztrájkokat és tüntetéseket szervez ahelyett, hogy szakmai partner lenne abban, hogy közösen jobbá tegyük a gyermekek oktatását, a szülők elégedettségét és a pedagógusok helyzetét.”

Kitérnek arra is, hogy amennyiben megérkeznek az uniós források, akkor az idei béremelés mértéke januárig visszamenőleg legalább 21%-os lesz, ezt követően - 2021-hez képest - 2024-ben 25%, 2025-ben pedig 29-30% lehet a béremelés mértéke. A kormány vállalása, hogy 2025-re a pedagógusok átlagfizetése eléri a diplomás átlagbér 80%-át.

Nem maradhatott el természetesen a brüsszelezés sem, valamint az aktuális propagandapanel, az úgynevezett „dollárbaloldal” sem: ugyanis a tárca szerint utóbbi hathatós közreműködésének köszönhetően Brüsszel továbbra is húzza az időt a Magyarországnak járó uniós források kifizetésére. Az idei pedagógusbéremeléshez Brüsszel 166 milliárddal tartozik - állítja a Belügyminisztérium. (Népszava)