A hétfőn nyilvánosságra hozott felvételek megerősítik az orosz csapatösszevonásokat, ugyanakkor az ukrán védelmi minisztérium úgy nyilatkozott, nekik nincs tudomásuk ilyenről. Az orosz–ukrán feszültség tovább éleződött, miután múlt kedden Ukrajna egy török gyártású drónnal intézett támadást kelet-ukrajnai orosz szeparatisták ellen. A két ország közötti feszültséget erősíti, hogy az utóbbi időben a NATO és Oroszország viszonya is jelentősen romlott. - írja a Portfolio

Oroszország csapatokat vonultat fel az ukrán határ közelében?

A Washington Post számolt be róla szombaton megjelent cikkében, hogy műholdfelvételek szerint orosz csapatok vonulnak fel az ukrán határ közelében. A közösségi médiára felkerült videók is azt mutatják, hogy orosz katonai vonatok és konvojok nagy mennyiségű katonai felszerelést, köztük harckocsikat és rakétákat szállítanak Dél- és Nyugat-Oroszországba. Michael Kofman, a CNA elemzőcsoport Oroszország-tanulmányok programjának igazgatója szerint nem hadgyakorlatról van szó, és különös figyelmet érdemel, mivel a Kreml ingerküszöbe láthatóan lecsökkent egy Ukrajnában történő beavatkozást illetően.

Amerikai és európai tisztviselők már hetek óta figyelik a csapatmozgásokat, miután Oroszország és Fehéroroszország Zapad 2021 néven közös hadgyakorlatot tartott szeptember közepén. Kofman szerint a műholdfelvételek azt mutatják, hogy a 41. Összfegyvernemi Hadsereg, amely normál esetben a szibériai Novoszibirszkben állomásozik, nem tért vissza állomáshelyére a hadgyakorlat után, hanem csatlakozott az ukrán határ közelében tartózkodó haderőkhöz. Emellett a Moszkva mellett állomásozó elit egység, az 1. Gárda Tankhadsereg is személyzetet és felszerelést szállít Ukrajna irányába. Olekszij Danyilov, a Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács titkára szerint a Zapad 2021-et követően Oroszország katonai felszereléseket, valamint irányító és kommunikációs központokat hagyott az ukrán határ mentén lévő gyakorlóhelyeken. Danyilov 80–90 ezer főre becsülte az Ukrajna közelében állomásozó orosz katonák számát, nem számítva azt a több tízezer fegyverest, aki a Krím félszigeten teljesít szolgálatot.

©2021 Maxar Technologies

Hétfőn a Politico jelentette, hogy az aznap készült új műholdfelvételek is bizonyítják az orosz csapatok felvonulását az ukrán határ közelében.

A LAP SZERINT A FELVÉTELEK AZT MUTATJÁK, HOGY PÁNCÉLOS EGYSÉGEK, HARCKOCSIK, ÖNJÁRÓ LÖVEGEK ÉS SZÁRAZFÖLDI CSAPATOK CSOPORTOSULÁSA LÁTHATÓ A FEHÉROROSZ HATÁRHOZ KÖZELI JELNYA VÁROS TÉRSÉGÉBEN.

Emellett az orosz 4. Páncéloshadosztály felszerelését az Ukrajna északi határához közeli Brjanszk és Kurszk környéki területekre szállították. Az egységek T-80U harckocsikkal és önjáró lövegekkel vannak ellátva. Az ukrán védelmi minisztérium ugyanakkor hétfőn cáfolta a Washington Post értesüléseit, mondván, nem észlelték a haderő vagy a fegyverzet növekedését az ukrán határ közelében. A Kreml ugyancsak tagadta a csapatösszevonásokat, „alacsony minőségű álhírnek” nevezve az erről szóló tudósításokat. Ugyanakkor hozzátették, a saját területén Oroszország oda rendel katonákat, ahova akar.

Török drónok növelik a feszültséget Oroszország és Ukrajna között

Az amúgy is meglehetősen feszült orosz–ukrán viszony az utóbbi napokban tovább romlott. Múlt kedden ugyanis az ukrán hadsereg egy török gyártmányú Bayraktar TB2 drónnal intézett támadást az Oroszország által támogatott szeparatisták egy állása ellen, és megsemmisített egy tüzérségi egységet. A Kreml szóvivője, Dmitrij Peskov szerdán azt közölte, a török gyártású drónok bevetése a kelet-ukrajnai helyzet destabilizálásával fenyeget.

Ukrajna korábban vásárolt harci drónokat Ankarától, illetve a két ország megegyezett abban, hogy ugyanilyen drónokat egy Kijev melletti üzemben is gyártani fognak. Az Ukrajna és Törökország közötti katonai üzlet aggodalmakat keltett Moszkvában, miközben Oroszország és Törökország jó kapcsolatokat ápol egymással katonai és energetikai téren. Mevlut Cavusoglu török külügyminiszter szombaton úgy nyilatkozott, Törökország nem vádolható a dróntámadás miatt, hiszen már eladta a drónokat Ukrajnának. Szergej Lavrov orosz külügyminiszter hétfőn az orosz állami televíziónak azt mondta, az ukrán vezetők megpróbálják belerángatni Oroszországot a kelet-ukrajnai konfliktusba. Oroszország mellett az ukrajnai helyzet rendezésében fontos szerepet játszó Franciaország és Németország tisztviselői is aggodalmukat fejezték ki a török drón ukrajnai bevetése miatt.

Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor múlt pénteken kijelentette, a török drón bevetése pusztán védekezés volt, és Ukrajna egyetlen nemzetközi szerződést sem sértett meg.

Ha az ukrán hadsereg úgy érzi, meg kell védeni az országot, megteszi – mondta az ukrán elnök.

A NATO és Oroszország viszonya is romlik

A kelet-ukrajnai polgárháború 2014 óta tart, amikor is kelet-ukrajnai orosz szeparatisták fegyvert fogtak, hogy elszakítsák a Donbaszt, miután Ukrajna szembefordult Oroszországgal, és megkezdte a közeledést a nyugati szövetségi rendszerek felé.

BÁR MOSZKVA HIVATALOSAN NEM AVATKOZOTT BELE A KONFLIKTUSBA, TÖBB JEL IS UTAL ARRA, HOGY TÖBBEK KÖZÖTT FEGYVEREKKEL IS TÁMOGATJA A KELET-UKRAJNAI OROSZ FELKELŐKET.

Szintén 2014-ben foglalta el Oroszország a hivatalosan Ukrajnához tartozó Krím félszigetet, majd egy nemzetközileg el nem ismert népszavazás után magához csatolta a területet.

Lloyd Austin amerikai védelmi miniszter október közepi ukrajnai látogatásán úgy nyilatkozott, hogy Oroszország kezdte az ukrajnai háborút, ő áll útjában a békés rendezésnek, illetve megsértette Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Austin azt is elmondta, Ukrajnának joga van döntenie arról, hogy milyen külpolitikát folytat, és az észak-atlanti szövetséghez tartozó egyetlen országnak sincs joga megvétózni Ukrajna NATO-tagságát.

Szakértők szerint ugyanakkor nem valószínű, hogy Ukrajnát valóban fel is vennék a NATO-ba, mert az felérne egy hadüzenettel Oroszország felé. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban úgy nyilatkozott, a NATO infrastruktúrájának bármilyen jellegű kiterjesztése ukrán területen „vörös vonalat” jelent Moszkva számára.

A NATO és Oroszország közötti viszony egyébként is feszült, miután az észak-atlanti katonai szövetség nyolc orosz diplomatát utasított ki a szövetség mellett működő orosz misszió tagjai közül, mivel állítólag kémkedtek Oroszország számára. Moszkva október 18-án reagált a diplomatái Brüsszelből történő kiutasítására. Az intézkedés értelmében Oroszország november 1-jétől felfüggeszti a NATO mellett működő képviseletének tevékenységét, valamint az észak-atlanti szövetségnek a belga nagykövetségen működő tájékoztatási irodájának tevékenységét is.

Hogy a mostani orosz csapatfelvonulások milyen célból történnek, egyelőre nem tudni. Jake Sullivan, Joe Biden amerikai elnök nemzetbiztonsági tanácsadója mindenesetre azt nyilatkozta, az amerikai kormányzat szorosan figyelemmel kíséri a helyzetet. (Portfolio)