Ez az EU átlagot közel 6 százalékkal meghaladó arány, haznák ráadásul nem csak a nyugati országoktól való elmaradás miatt lóg ki lefele a statisztikákból, régiós szinten is nálunk vannak az egyik legkiszolgáltatottabb helyzeteben az ilyen emberek.

Az Eurostat legfrissebb adatai szerint 2020-ban Magyarországon a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők 69,8 százalékát fenyegette az elszegényedés kockázata. Az Európai Unióban ugyanezen rétegnek mindössze 64 százalékát érinti ugyanez a veszély.

Aggasztó, hogy bár Uniós szinten a kiszolgáltatottság enyhülése jellemző, számos országban, köztük hazánkban is romlott a helyzet az előző évhez képest. 2019-ben az EU-ban még az alacsony munkaintenzitású háztartásban élők 65,7 százalékának feje fölött lebegett az elszegényedés szelleme, a magyar lakosság ugyanezen rétegének pedig még "csak" a 61,4 százaléka félhetett ettől.

A héten publikált adatok szerint 2020-ban egyébkén Lettországban volt a legrosszabb a helyzet, az alacsony munkaintenzitású háztartásokban élők 85,4 százaléka volt kitéve a nincstelenné válás veszélyének. De Romániában sem voltak sokkal rózsásabbak az ilyen emberek kilátásai. Keleti szomszédunkban ezen réteg 84,2 százalékának volt reális kockázata az elszegényedésnek. Leginkább a Balkánon, illetve Kelet-Európában volt tehát a magyarországinál is rosszabb a helyzet.

Meglepő lehet, de hasonlóan kedvezőtlen helyzetben van viszont Svédország is, sőt Hollandiában is alig jobb a helyzet, mint hazánkban. Magyarország, - ahogy az ábránkon is látható - ennek megfelelően az alsó középmezőnyben van a többi európai országgal összemérve.

A legkevésbé Svájcban veszélyeztette az elszegényedés a nagyon alacsony munkaintenzitású lakosságot. A miniállamban az Eurostat statisztikái szerint 2020-ban a lakosság ezen rétegének mindössze 46,5 százaléka kellett, hogy emiatt aggódjon. Hasonló biztonságban csak Dániában (48,7 százalék veszélyeztetett) és Írországban (49,8 százalék veszélyeztetett) érezhette magát a lakosság ezen része, a többi vizsgált országban ugyanis 50 százalék felett volt köreikben a kockázatos helyzetben lévők aránya.

Nem csak a legelesettebbek vannak veszélyben

Mint a friss statisztikákból is kiderült, szegénység már koronavírus járvány betörésének évében komoly növekedésnek indult Európa szerte, a helyzet pedig az igazán kiszolgáltatottak esetében valószínűleg azóta sem sokat javult.

A szegénységet egyébként az Európai Unió valamennyi tagállamában egységesen mérik, ennek fő mutatója a szegénység vagy társadalmi kirekesztődés kockázatának kitett népesség aránya (AROPE: At Risk of Poverty or Social Exclusion), amely az alábbi részindikátorokkal együttesen vizsgálja a jövedelmet, az anyagi nélkülözést, valamint a munkaerőpiaci kirekesztődést:

1. Relatív jövedelmi szegénységi arány (olyan háztartásban élők aránya, ahol a nettó jövedelem nem éri el a medián jövedelem 60%-át)
2. Súlyos anyagi depriváció (olyan személyek aránya, akik meghatározott 9 tétel közül legalább 4-ben anyagi okból hiányt szenvednek)
3. Nagyon alacsony munkaintenzitás (olyan háztartásban élők aránya, ahol a 18–59 éves háztartástagok a lehetséges munkaidő kevesebb mint 20%-át töltik munkával)

A mostani jelentés a harmadik kategóriába tartozókról szólt, de az elszegényedés rémével nem csupán nekik kell szembenézniük. Az Eurostat egy másik idei publikációjából kiderült ugyanis, hogy Magyarországon nem kevesebb, mint a lakosok 19,4 százalékát, vagyis 1,854 millió embert fenyegetett az elszegényedés vagy társadalmi kirekesztődés kockázata 2020-ban. Biztató viszont, hogy a teljes lakosságra vetítve hazánkban csökkenő tendenciát mutat az elszegényedés kockázata. 2015-ben még a férfiak 30, a nők 31,3 százalékát fenyegette a társadalmi kirekesztődés vagy elszegényedés, 2020-ra már a férfiak aránya 19,3, a nőké 19,4 százalékra csökkent.

A 65 éves vagy afeletti életkorú lakosság kitettségét vizsgálva viszont, ha a helyzet nem is olyan mértékben aggasztó, mint a nagyon alacsony munkaintenzitású háztartásban élőknél, helyzetük viszont nagy mértékben rosszabbodott. Amíg 2019-ben az idősödő lakosság 16,7 százaléka volt fenyegetett, 2020-ra arányuk 20,3 százalékra nőtt.

Egyébként az idősek helyzetének romlása EU-s szinten is jellemző tendencia. Míg 65 éves kornál fiatalabbakra vetítve a lakosság társadalmi kirekesztettségnek, elszegényedésnek való kitettsége az elmúlt években egyre csökkent, addig az idősebbek esetében 2015 óta folyamatos növekedés tapasztalható (Uniós szinten ez 5 év alatt 2,2 százalékpontos volt). (Pénzcentrum)