A jövő évi költségvetési törvényjavaslat általános vitáját folytatta csütörtökön az Országgyűlés.

Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az elmúlt tíz év gazdasági, államháztartási és finanszírozási folyamatairól, a fegyelmezett gazdálkodást és a gazdaság fejlődő pályára állítását célzó kormányzati politikáról beszélt, amelyek eredményeként „minden tekintetben megerősödött és válságálló Magyarország”. A magyar gazdaság erős fundamentumokkal rendelkezik – közölte, hangsúlyozva, hogy a most tárgyalt 2021-es költségvetés hathatósan szolgálja a gazdaság, a vállalkozások, a munkahelyek és a családok védelmét. Arra emlékeztetett: 2013-tól növekedési pályán mozog a magyar gazdaság, amely az EU egyik legdinamikusabb növekedését produkálja, a bővülés egészséges és kiegyensúlyozott szerkezetű, eladósodástól mentes, a tavalyi, 28,6 százalékos beruházási ráta pedig az egyik legmagasabb az unióban.

Hozzátette: foglalkoztatási rátában és a munkanélküliségi mutatóban a sereghajtók közül az élmezőnybe lépett Magyarország, az ipar és a szolgáltatási szektor húzza a növekedést, rekordmagasságban van a külkereskedelmi többlet, érdemben mérséklődött az ország külső sérülékenysége. Utóbbi kapcsán arra utalt: a devizahitelek kivezetésével megszűnt az árfolyamkockázat, valamint sikerült az államadósság szintjének és szerkezetének sokkal stabilabbá tétele, aminek fontos eleme a lakosság növekvő szerepvállalása az államadósság finanszírozásában. Ugyanakkor megjegyezte: „elővigyázatossági tartalék” képzése érdekében eurókötvény kibocsátására került sor, majd első alkalommal jelentkezett zöld kötvénnyel az ország. Kijelentette: Magyarország könnyűszerrel képes biztonságos finanszírozási forrást találni, akár a nemzetközi piacon is, míg 2008-ban csak IMF-hitellel lehetett elkerülni az államcsődöt.

Fidesz: Bátor, határozott, megfontolt a költségvetés 

Bátornak, határozottnak, ugyanakkor megfontoltnak nevezte a 2021-es költségvetés tervezetét Turi-Kovács Béla (Fidesz). Azt emelte ki: az imponáló számok mögötti kérdés, hogy mennyiben nőnek az egyes szektorokon belül a lehetőségek, márpedig a kormány megszorítások nélküli, az ország népét bizalommal eltöltő költségvetést terjesztett a törvényhozás elé. A képviselő szerint mindenki, még a szakemberek számára is meglepő volt, milyen erősek a koronavírus-járvány hatásai, a kormány azonban jól reagált a helyzetre.

Hozzátette, a krízis elhúzódó hatására kell felkészülni, nem hagyva figyelmen kívül, hogy az Európai Unió legnagyobb gazdaságai rossz, „szinte önsorsrontó” válaszokat adtak a válságra. A mezőgazdaságra mint a magyar gazdaság „szilárd és biztos pontjára” való építkezés fontosságát kiemelve Turi-Kovács Béla arról beszélt: „arra kell tudni építenünk, ami kizárólagosan a miénk”, márpedig az agrárium nyújtotta lehetőségek ma is kizárólag magyar kézben vannak. A Magyar falu programon változtatni kell - mondta, kijelentve, hogy a program révén meg kell teremteni a helyben dolgozás lehetőségét.

Jobbik: Korai a beterjesztés 

Balczó Zoltán (Jobbik) bírálta a költségvetés elfogadásának tervezett időpontját, mondván, számtalan a bizonytalansági faktor, nem világos, milyen uniós plusz forrásokkal lehet például számolni. Szerinte teljesen indokolt lett volna, ha ősszel kerül a parlament elé a büdzsé tervezete. Felvetette: mivel a 750 milliárdos uniós mentőcsomag – amelynek harmada hitel, a többi vissza nem térítendő támogatás - abból indul ki, hogy egy-egy régió mennyire szenvedte meg a válságot, „a déli államok megsegítése lesz erőteljes”. Hozzátette: a kérdés az, méltányos-e ennek alapján osztani a forrásokat válságkezelésre. A készülő hétéves uniós költségvetésre is utalva arról beszélt: pártja európai parlamenti képviselője sem szavaz meg olyan döntést, amely miatt Magyarországra kevesebb pénz érkezne, mondván, ezzel az országnak, nem pedig az elitnek okoznának kárt. Hangsúlyozta: az Orbán-rendszer leváltásának küzdelmét nem Brüsszelben, hanem Magyarországon kell megvívni.

KDNP: Alapos, kimunkált a büdzsé tervezete 

Latorcai János (KDNP) alaposnak és kimunkáltnak nevezte az előterjesztést, amely jelentős tartalékai miatt kiszámíthatatlan helyzetben is biztonságot adhat a magyar embereknek, családoknak. Hangsúlyozta: a felértékelődő biztonságérzet szintjét az államba vetett bizalom és az állam képességei fogják meghatározni. Kiemelte: a bizalom finanszírozási szempontból is fontos elem, hiszen olcsóbbá, könnyebbé teszi a források biztosítását.

Megjegyezte, hogy a 3000 milliárdos egészségbiztosítási és járvány elleni alap célzatos támogatást jelent egy esetleges újabb járvány megfékezéséhez. Latorcai János kitért arra is: a gazdaságvédelemre szánt 2550 milliárdos keret mellett a GDP fél százalékát „további rendkívüli intézkedésekre” tartalékolják. Kiemelte: a gazdaság állapota megmutatja, hogy helyes útnak bizonyult a megszorítások helyett a családtámogatásokra építő politika. Egyik legfőbb célként a biztonság és a stabilitás mellett a magyar családok támogatását és munkához juttatását említette, jelezve, hogy 2010 óta a családtámogatások összege a két és félszeresére nőtt.

(MTI)