Szkripal-ügy: színjáték volt az orosz-magyar keménykedés
A Direkt36 információi szerint, Magyarország és Oroszország csak megjátszotta a keménykedést az úgynevezett Szkripal-ügyben, amikor a Nagy-Britanniában történt vegyifegyveres támadás miatt kölcsönösen kiutasították egymás egy-egy diplomatáját – írja a 24.hu.
Illusztráció: MTI Fotó: Szecsődi Balázs
A cikk szerint az Orbán-kormány idén tavasszal valójában egy olyan orosz diplomatát utasított ki, aki amúgy is hazament volna, Moszkva pedig pont azt a magyar attasét tiltotta ki, aki már egyébként is régóta ott akarta hagyni Oroszországot. Egy, a Direkt36 által megszerzett dokumentum szerint az orosz külügy eközben megnyugtatta a moszkvai magyar nagykövetet, hogy a kölcsönös kitiltások nem befolyásolják a baráti viszonyt.
A tényfeltáró központ által idézett források szerint a magyarok által kiutasított orosz diplomata valójában az orosz katonai hírszerzésnek, a GRU-nak dolgozott.
A Salisbury-ben élő egykori orosz kém, Szergej Szkripal és lánya elleni idegmérges gyilkossági kísérlet után 28 ország és a NATO az Egyesült Királysággal szolidaritást vállalva összesen 153 orosz diplomatát utasított ki területéről. A rendkívül kemény válaszcsapás-sorozathoz meglepetésre Magyarország is csatlakozott. Ez nemcsak a szoros orosz-magyar viszony miatt volt feltűnő, hanem mert orosz diplomata hivatalos kitiltására 2010 óta, az Orbán-kormányok alatt még nem volt példa Magyarországon.
Egy magas rangú brit kormányzati tisztviselő a Direkt36-nak elmondta, a Salisbury támadással kapcsolatban a brit kormány hírszerzési információt osztott meg szövetségeseikkel, így a magyar kormánnyal is, és konkrét bizonyítékokat mutattak be nekik, hogy tisztában legyenek a vegyi fegyveres fenyegetés súlyával.
Budapest azonban csak arra volt hajlandó, hogy egy olyan diplomatafedésben dolgozó orosz katonai hírszerzőt utasítson ki, akinek a külszolgálata legfeljebb pár hónapon belül amúgy is lejárt volna és már készült az ország elhagyására.
Miközben Moszkva azonnali válaszintézkedésekkel szintén elkezdte a nyugati diplomaták hazaküldését, Magyarországgal kesztyűs kézzel bánt. Az orosz külügy az Oroszországban dolgozó hét magyar külgazdasági attasé egyikét, vagyis egy nem túl fontos poszton dolgozó diplomatát minősített persona non gratává. A diplomata egyik ismerőse elmondta, hogy ez az attasé amúgy is régóta ott akarta hagyni Oroszországot és egy nyugati országba kérte az áthelyezését: kívánsága pont a kitiltás miatt válhatott valóra.
Oleg Tyjapkin, az orosz külügy Magyarországért felelős régiós igazgatója ráadásul előre nyugtatgatta Balla János akkori moszkvai nagykövetet, hogy bár Magyarország kiutasította egy diplomatájukat, de az orosz válasz
minden valószínűség szerint tükörválasz lesz, és nem rombolja majd a kétoldalú kapcsolatokat. Orosz részről továbbra is a kétoldalú együttműködés fenntartására és a tervbe vett látogatások zavartalan menetrendjének fenntartására törekednek
– idézte fel a nagykövet a megszerzett diplomáciai jelentésében.
Hogy valódi konfliktusról tényleg szó nem volt, jól mutatja, hogy Orbán Viktor és Vlagyimir Putyin a kölcsönös diplomata-kitiltások után kétszer is találkozott egymással.
Az orosz külügyminisztérium és a budapesti orosz nagykövetség nem reagált a megkeresésre. A Külgazdasági és Külügyminisztérium pedig csak annyit közölt, hogy „amit a témával kapcsolatban el lehetett mondani, azt elmondtuk”.
