A szerző emlékeztet arra, hogy egy botrányba keveredő politikus lemondása mindig politikai hullámokat kelt, és ügye vezető hírré válik.

Szájer József magyar EP-képviselő esetét azonban nemcsak a botrány jellege teszi egyedivé. A tudósítások sokat árulnak el magáról a feltáró médiáról is.

Szájer a magyar kormánypárt, a Fidesz legtekintélyesebb képviselője Brüsszelben. A rendőrség azon kapta rajta, hogy egy meleg szexpartin vett részt a múlt pénteken egy brüsszeli kávézó feletti lakásban. A rajtaütés során egy ereszcsatornán próbált elmenekülni. A rendőrök kábítószert találtak a hátizsákjában, amit a magyar médiának szánt nyilatkozatában Szájer tagadott.

Egy ilyen ügy bárki politikai karrierjét gajra vágná. Szájer esetében azonban a rendíthetetlenül LMBTQ-ellenes politikát folytató magyar kormány hitelességét még inkább aláásta, hogy Szájernek aktív szerepe volt az ország belpolitikájának megformálásában.

A képmutatás valós arca

"Szájer köztudottan egyike azoknak, akiknek fontos szerepe volt az alkotmány megszövegezésében. Az alkotmány a központi kérdése a történetnek. Első, még 2011-ben megfogalmazott tervezetében ugyanis elvetette az azonos neműek házasságát, vagy legalábbis alkotmányellenesnek minősítette" – emlékeztet Demeter Áron.

Az Amnesty International Magyarország programigazgatója hozzátette: a közelmúltban a volt európai parlamenti képviselő fontos szerepet játszott az alkotmány új módosításainak kidolgozásában. Ezekben Orbán Viktor jobboldali kormánya a „keresztény értékeket” ereklyeként foglalta az alaptörvénybe.

A módosítások egyike a szülők és a gyermek kapcsolatát fogalmazza meg, amelyben "az anya nő, az apa pedig férfi". Ezzel az alaptörvény gyakorlatilag meghiúsítja, hogy azonos nemű pár gyermeket fogadjon örökbe.

"Szájer ennek a folyamatnak a részese volt. Ráadásul ő a Fidesz-kormány legrangosabb képviselője Brüsszelben, így a történet még abszurdabb" – hangoztatja Demeter.

"Miközben Szájer Brüsszelben az LMBTQ-közösség szabadságát élvezi, pártja elítéli az LMBTQ-közösségeket odahaza, Magyarországon. Ráadásul ő volt annak az alkotmánynak az egyik megfogalmazója, amely törvényen kívül helyezi és kriminalizálja ezeket a közösségeket Magyarországon" – mondta Manon Aubry, francia EP-képviselő az Euronewsnak.

"Nyilvánvalóan itt a kérdés lényege nem a szexparti vagy Szájer József szexuális irányultsága. A lényeg a magyar kormány és a Fidesz képmutatása. Az eset egyértelműen befolyásolja a kormányról alkotott képet." - mondta Végh Zsuzsanna, az Európai Tanács külkapcsolatokért felelős munkatársa

A Szájer bukása mögött álló tényeket azonban elhallgatták Magyarországon elsősorban a média szigorú kormányzati ellenőrzésének köszönhetően. A kormány évek óta készült a sajtó elfoglalására.

"A Szájer-ügyről mind a kormánypárti médiában, mind az állami médiában közölt cikkeket és a kényes részleteket naponta ellenőriztük. Arra utaltak csupán, hogy a szexpartin az EP-képviselő is részt vett" – nyilatkozta az Euronewsnak Végh Zsuzsanna, az Európai Külkapcsolatok Tanácsának Magyarországért felelős társkutatója.

"Ha az ember csak az állami rádiót hallgatná vagy az állami híreket nézné, nem is értené, miért kellett lemondania csak azért, mert ott volt egy buliban, és megszegte a járványügyi korlátozásokat. Ezt és csupán ennyit kommunikáltak ugyanis."

A sajtószabadság, és korlátozása

Magyarország – Lengyelországgal együtt – az unió fekete báránya, mindenekelőtt az alapértékek: a jogállamiság és a sajtószabadság semmibe vétele miatt.

A sajtószabadság tekintetében Magyarország a 89. helyen áll a világranglistán. Tavalyhoz képest két helyet hátrált. Az eltelt nyolc év alatt 33-mal rontott helyezésén.

Az Orbán-kormányzat eltelt egy évtizedének legnagyobb vesztese a sajtószabadság – hangoztatja Végh.

Orbán pártja átvette az ellenőrzést a magyar média felett, beleértve a közszolgálat befolyásolását.

Az Európai Újságíró Szövetség 2019-es, független tanulmánya szerint a hírek közel 80%-át "a kormánypárt által ellenőrzött források finanszírozták".

A sajtószabadság elleni támadás legutóbbi példája a Közép-Európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) létrehozása, amelybe 467 médium olvadt be. A központi vezetés felett a kormány kinevezettjeinek van egyeduralma.

A médiabirodalom magába szippantotta szinte az összes vidéki lapot. Azoknak pedig, akik megőrizték függetlenségüket, napi harcot kell vívniuk annak érdekében, hogy hitelesen tudósíthassanak az országban történtekről.

„A szabad és független sajtónak korlátozott a hozzáférése a hivatalos forrásokhoz. A járvány idején a helyzet csak rosszabbodott” – ismerteti a körülményeket Végh Zsuzsanna.

A Szájer-ügyről szóló cikkek csak fokozták a különbséget a független és az állami média között. Az Index.hu például részletezte Szájer lemondásának körülményeit. Eközben a kormányközeli Magyar Nemzet és Magyar Hírlap újra Soros Györgyöt ostorozta, és csak arról tudósított, hogy Szájer a korlátozások megszegéséért mondott le.

Változik a narratíva

Vajon a magyar média feletti uralommal sikerül mérsékelnie a kormánynak a botrány következményeit? – teszi fel a kérdést az Euronews újságírója.

"Ezt korai kimondani, de egyértelmű, hogy az állami és a kormánypárti média bajban van. Még mindig keresik annak az útját, miként lehet a történteket tálalni" – mondta Demeter.

Az új narratíva szerint egy ismeretlen külföldi hatalom, vagy inkább valamilyen titkosszolgálat tervelte ki az akciót. Szájer azért áldozat, mert erős szószólója a hagyományos értékeknek egy liberális város liberális rendszerében.

Nemcsak Demeter véli úgy, hogy a kormány azt sugallja: Magyarország, kivált pedig Szájer ellen szőttek összeesküvést.

A lényeg a magyar kormány és a Fidesz-párt képmutatása. Tisztában vannak azzal, hogy az ügy hogyan befolyásolhatja a kormányról kialakult képet, ezért megkísérlik elhallgattatni az egész ügyet, és a szőnyeg alá söpörni a felmerülő kérdéseket – mondta Végh.

Brüsszelre kenik

Ha azonban nem sikerül szőnyeg alá söpörni az ügyet, arra is készül egy forgatókönyv.

Ebben az esetben az állami és kormányhű média a brüsszeli támadások áldozataként fogja bemutatni Magyarországot és a magyar kormányt a vétó miatt.

Az unió-ellenes hangulat szítása egyre gyakoribb eszköz Orbán taktikájában. A magyar belügyekbe való beavatkozás ürügyével csak fokozódik a feszültség Budapest és Brüsszel között.

Végh Zsuzsanna abban egyébként kételkedik, hogy a Szájer-botrány miatt megváltozna a magyar kormánynak az LMBTQ-közösségek iránti hozzáállása. (Euronews)