Ezek az erők már hatalmon vannak Magyarországon, Lengyelországban és Svájcban, és lehet, hogy a példát hamarosan követi Franciaország is. Németországban csak a kancelláron törik meg az Alternative für Deutschland és az NPD rohama.

Ami Svájcot, az írónő hazáját illeti, ott hangosan és agresszívan mozgósítanak a kisebbségek és minden ellen, ami a fehér svájci férfi szemében veszélyes lehet. Tehát a külföldiek, a nők, a művészek, a melegek, a szociális segélyezettek, még időnként a zsidók ellen is, csak ők arrafelé már nincsenek annyian, hogy érdemes lenne ellenük uszítani. Mindezt a szólásszabadság álcájában.

Itt a frusztráltak mocskolódnak az olyan vívmányokkal szemben, mint a részvét és a kultúra, a jóléti állam és a demokrácia. A jobboldaliak még semmit sem tettek az úgynevezett népért, leszámítva, hogy egy-két háborúval fellendítették a fegyvergyártást. Ellenben nyomorba kormányozták az embereket. Minden értékkel szemben, amire Európa nemzetei nemrégiben még oly büszkék voltak. Ám amiket most bizonytalan félelmek miatt feladnak.

Sajnos, mindig legalább 20 évig tartott, hogy a világ magához térjen a jobboldali populisták, a diktatúrák, a fasiszták és más hatalmak által okozott károkból, miközben ezeket az erőket csakis a saját meggazdagodásuk érdekelte. Lehet, hogy megint ugyanezt fogjuk megérni.

Szelestey Lajos / 168ora.hu