Többször is megfigyeltem, ha politikusokról teszek ki képet és cikket (általában újságok cikkeit veszem át, nem saját írások), a hozzászólók megoszlanak és vérmérséklettől függően vagy védelmükbe veszik, vagy támadják az illetőt.
Nem megyek bele az Istennek szánt imahely létesítésének tárgyalásába Ádámtól (béke reá) napjainkig. Csupán egyet tárok fel: mi a különbség a mecsetek funkciójában a Próféta (béke reá) idején és utána pár évszázadon keresztül, valamint ma.
Most tegyük félre az angyalokhoz kötődő szárnyas lény fogalmat, bármennyi hadiszt is találunk ezekről a szárnyakról. Engem azért ver ki a veríték a szárnyak hallatán, mert a fáraók szarkofágján láttam szeráfokat és kerubokat ekképpen ábrázolni, így tudom honnan ered ez a felfogás. Nyilván, a kor emberének ez volt hihető.
A Korán megerősíti azokat a Szentírásokat, melyek előtte nyilatkoztattak ki. Nem csak Szentírásokat, hanem küldetéseket is, melyekről nem maradt fent írás. Így Mózes küldetése prófécia az Iszlámban, de Dávid és Salamon Egyistennek szentelt királysága is küldetésnek tekintendő. Mivel az Egyistennek rendelték alá képességeiket, ezért arab szóval ők muszlimok, azaz alávetettek.
"Mi azt a világot szeretjük, ahol rendezettség van, ahol a józan ész uralkodik, ahol a törvény az ártatlanokat, és nem a bűnözőket védi, ahol megvédjük magunkat a migrációtól, ahol az erőforrásokat a családok és a gyermekek jövőjébe fektetik." – mondta ön az Alfahír szerint.
Ha valaki azzal áll hozzá, hogy az Iszlám kategorikusan ezt, meg azt mondja, annak fogalma sincs az Iszlámról. Az Iszlám kategorikusan csak három dolgot állít: monoteizmus (tauhid), prófécia és túlvilág tana.
Ki lehet feleség vagy férj? Az ember úgy gondolná, hogy az ősember is tudta, hogy nővérét, vagy anyját nem dughatja meg. Sajnos nem így van. Még ma egy magyar faluban sem tudják sokszor. Ez lehet, hogy furcsa azoknak, akik városlakók és olvasnak, de a világ nem városlakókból és olvasottakból áll.
Meghalni reménnyel jobb, mint élni reménytelenül. Ezt Európában kevesen értik. Pár pszichológus kielemzi és megállapítja: beteg gondolat és radikalizmusra utal, hiszen öngyilkosságra sarkall. Pedig fordítva. Ha ezt a gondolatot a helyére tesszük, akkor az életnek ad értelmet.
A fáraó egész életében saját halhatatlanságának állított emlékművet. Ha a piramisra nézünk ez erről tanúskodik. De ugyanakkor az a többmillió kőhalom azt is sugallja, hogy emberéletek ezreinek kellett odaveszni, míg ez megépült. Az ő halhatatlansága többezer elmúlással párosult. Igaz, erre kevesen figyelnek oda, mert mindenkit megigéz a lenyűgöző méret, tudás, technika. Hát, ennyit ér az élet!
Hogy függ össze az etika és morál, az egyénnel? Sehogy. A mi gondolkodásunkban az etika, morál és minden más, amit kívülről adagolnak be, nem illeszkedik automatikusan az egyén valóságába. Várj, elmagyarázom, mielőtt idegességedben negatív hozzászólásba kezdesz.
Az emberek ellentmondásokkal teli életet élnek. Szűk termekbe terelik magukat, hogy ott tanuljanak a végtelen világról. De ha valaki a végtelen világból jön és magyaráz nekik, hazugnak tartják.
Egy történetnek van egy kimondott és kimondatlan része. Általában a kimondatlanban van a lényeg. Intelligencia kérdése felbontani a történetet és a kimondott rész leválasztása után megfejteni a hátteret, motivációt, majd eljutni egy olyan tartalomig, ami megközelíti a valóságot.
Egy üzletember, vagy a közéletben aktívan résztvevő valaki minden figyelmével összpontosít a világra, melyben él. Ez az ő tere. Lehet az gazdasági, politikai, kulturális tér, de mindenképpen földi tér, tehát racionális. Korábban már írtam a racionális és irracionális térről, de most továbbmegyek.
A nyugat két szót nem akar hallani az Iszlámmal kapcsolatban: kalifátus és sharia. Pedig e két szó korszerű értelmezése nélkül az Iszlám világgal nem lehet konfliktusok nélkül együtt élni. Ehelyett ezeket valami középkor előtti förmedvénynek kommunikálja, amitől az emberiséget meg kell menteni. De, mint tudjuk, a szavaknak ereje van. Ha valamit sokáig így kommunikálnak, azzá is válik.
