"Soros György titkos főhadiszállásán életre keltek a videókonferencia-vonalak hatalmas képernyői. Sorra jelentkeztek be a nyugat-európai kormányok rendészeti és titkosszolgálati vezetői, akik tiszteletteljesen köszöntötték a rezzenéstelen arccal csak biccentő idős milliárdost.

- Hölgyeim és uraim! - kezdte komor hangon beszédét Soros. - Komoly problémánk akadt. -

Táskás szemeit, melyek hüllőhidegséggel csillogtak, végigjártatta a riadtnak tűnő minisztereken, államtitkárokon, elhárítótiszteken.

- Mint tudják, késlekedést szenved a terv, melyen irányításommal már régóta dolgozunk és veszélyesen közel kerültünk a leleplezéshez. Ezt nem tűrhetem! -

Ráncos, májfoltos kezével meglepő erővel sújtott az asztalra. Többen összerezzentek.

- Először ez a Demeter Szilárd. Ha nem tudtam volna a Facebookon gyorsan törölni, még mindig kinn lenne a cikk, amiben napvilágra kerül szándékom Európával. -

Ujjaival ingerülten dobolni kezdett az asztalon.

- Aztán itt ez a Szájer. - mondta, úgy ejtve a nevet, hogy sistergett benne a gyűlölet. - Még egy magyar, aki az utamba áll újra és újra! - visszafojtott, rekedt hangja félelmetes indulatokról árulkodott.

- El... kell... tűnnie! - ellentmondást nem tűrően megnyomta mindhárom szót.

Az európai vezetők arcán tanácstalanság, félelem, feszültség látszott.

- Egy órát kapnak, hogy kidolgozzák a művelet részleteit. - közölte, majd felállt és nehézkesen kilépett a képből.

A képernyőkön addig némán figyelő európaiak lázas intézkedésekbe és egymás szavába vágó ötletelésekbe kezdtek, majd hamarosan kezdett összeállni az ördögi terv és egy óra múlva, mikor az öreg ismét végigjártatta rajtuk embertelen, kegyetlen tekintetét, már fegyelmezetten hallgattak. A belga titkosrendőrség főnöke megköszörülte a torkát, mély levegőt vett és beszélni kezdett.

Soros figyelmesen hallgatta, néha alig láthatóan bólintott.

- Tehát titkos gang-bang orgia... egy buziparti... eddig jól hangzik... dörmögte, apró kézmozdulattal intett - folytassa! -

A titkosszolgálati vezető összenézett a rendőrfőnökkel, aki átvette a szót és láthatóan idegesen részletezte tovább a műveleti tervet.

- Szóval kábítószer a táskájába... és sarokba szorítva menekülnie kell... nem rossz, nem rossz - hümmögte az agg milliárdos, gonosz kis mosollyal a kezeit dörzsölgetve - és hol kapják el? - kérdezte a belgákat.

A rendőrfőnök nem értette kérdést, zavartan motyogott.

- Nem, nem. - emelte fel mutatóujját Soros György figyelmeztetően - ez nem tetszik. Én elképzeltem... - összehúzott szemekkel, tűnődőn rézsút felfelé meredtve - hogy egy ereszcsatornáról lóg! - ördögi, csikorgó kuncogás tört fel az agg milliárdos torkából - Ebből nem engedek! - harsogta, felemelkedve a minden kényelemmel ellátott székéből.

- De uram... - próbálkozott riadtan a rendőrfőnök - ott nincs erre alkalmas...-

- Nem érdekel! - vágott szavába Soros és kezével ismét lesújtott az asztalra.

- Lógjon az ereszről, oldják meg! - parancsolta és rájuk szegezte összeszűkült pupillájú, sátánian vöröslő tekintetét.

A belga titkosszolgálat vezetője és a rendőrfőnök rémülten néztek egymásra, majd vissza agg milliárdosra:

- Igenis, uram! - harsogták egyszerre.
- Végeztem. - szólt Soros és megszakított az adást.

Hát így történt."