Ez a rendszer napjainkra szervesen átjárja nem csupán a közélet, de a média, a gazdaság, a kultúra, a sport – ha létezik olyan, a »divatipar« – és életünk megannyi további területének ezernyi ágát és bogát. Rögtön szeretném is világossá tenni, hogy amikor a NER kerül szóba ebben a cikkben, nem a kormányra, nem is a Fidesz, avagy KDNP pártokra utalok. Ismerek ugyanis olyan személyeket, akik úgy politizálnak kormányzati színekben, hogy nem értenek egyet a NER totalitárius eszméivel. Hogy miként rendezik el az illetők magukban a nyilvánvalóan adódó ellentmondásokat, rájuk tartozik.

Egyrészt a NER elsősorban politikai/hatalmi érdekek mentén működik. Mióta kiderült, hogy Ferenc pápa egymást követően Magyarországra és Szlovákiába is ellátogat, ráadásul ide eredetileg csak pár órára jön, északi szomszédunknál viszont több napot tervez eltölteni, a NER célja nem elsősorban az volt, hogy elérje, akkor inkább ne is jöjjön, hanem maradjon tovább. Hozzáértők szerint azért egy kicsit arra is játszottak a megmondók, hogy a Vatikán megorroljon hazánkra egy pletyka habosítása miatt – miszerint a pápa politikai okokból nem kíván hazánk vezetőivel találkozni –, és az egyházfő esetleges távolmaradásával megint fel lehessen ülni a sorosozós kisvonatra. Ferenc pápa azonban nem ült fel a pártoskodó próbálkozásnak: Magyarországra és Szlovákiába is az eredeti meghívás mentén érkezik. Budapestre egy esemény, a Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszus zárómiséje miatt jön, ahogy arra meginvitálták, Szlovákiába pedig országlátogatásra megy, merthogy arra szólt a meghívás. Hiába igyekezett tehát a NER politikai játszmára kényszeríteni a pápát, ez a próbálkozás nem járt sikerrel.

Semmi bajom a maga terepén, a zenei piac világában érvényesülni igyekvő Tóth Gabival, Szikora Robival, Ákossal és a többi személlyel, de hogy épp róluk szóljanak a beharangozó hírek… Ennyi munícióból és ilyen sok idő alatt tényleg erre futotta? Az évtizedek óta hazánkban sokszínű szolgálatot végző, hiteles katolikus személyek, közösségek létét hogyan sikerült ennyire eltitkolni? Könnyű haragudni a nem egyházi kézben lévő médiumokra, amiért szinte csak a problémákról számoltak be, de azt már lassan megtanulhatnák a klerikusok is, hogy a valódi sajtó alapvetően az igazsággal, a valósággal foglalkozik, még ha sajátos érdekei, értékrendje mentén teszi is ezt. Az újságíró kivételes esetektől eltekintve abból tud főzni, ami van. A »közmédián«, pártmédián keresztül legfeljebb a NER már megtért híveit, a »neresztényeket« lehet elérni – őket pedig kár tovább buzdítani annál, amennyire a prófétáik megteszik. (mandiner.hu)