Schmidt nem nyilatkozott, a cég ügyeit intéző lánya viszont tagadta, hogy ez a törvények által tiltott állami támogatás lenne. Az állami vagyonkezelő szintén sikeresnek tartja a tranzakciót - írja a hvg.hu.

Alig egy hónappal ezelőtt szólt nagyot a hír, hogy az állam eladja az OTP-részvényeit: a több mint 14 millió részvényt tőzsdére dobták, a befolyt milliárdok a központi költségvetést gyarapították. Az állami részvények eladását bonyolító Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. a tranzakció után büszkén dicsekedett azzal, hogy az állami részvények a nyilvántartási értéket jóval meghaladó áron keltek el, a pénzt „a szigorú vagyonpolitikai alapelvek betartásával a közvagyon gyarapítására, beruházásokra és fejlesztésekre fordítják majd”.

Ugyanígy állami tulajdon, vagyis közvagyon volt az ingatlanbefektetéssel és -üzemeltetéssel foglalkozó Budapesti Ingatlan Hasznosítási és Fejlesztési Nyrt. részvényeinek (röviden: BIF-részvényeknek) 5 százaléka is. De úgy tűnik, ezen értékesítésénél nem bíbelődtek azzal, hogy tőzsdére vigyék, vagy legalább a többi BIF-részvényesnek is felajánlják a csomagot. Az állam versenyeztetés nélkül, a felkínált áron egyszerűen eladta a tulajdonában lévő papírokat az egyik részvényesnek: a Schmidt Mária és családja tulajdonában lévő cégnek. Ezek a részvények a hvg.hu információi szerint még a 2011-ben bekebelezett magánnyugdíj-pénztári vagyon részeként kerültek állami tulajdonba. Az várható volt, hogy az állam előbb-utóbb piacra dobja az értékpapírokban lévő tulajdonát: a BIF esetében ennek most úgy tettek eleget, hogy a részvényeket egy „tőzsdén kívül kötött magánjogi ügylet” során kizárólag Schmidt Mária leendő kormánybiztos cége vásárolhassa meg.

Schmidt, illetve a családi cég eddig is a cég egyik legjelentősebb részvényese volt, az állami részvények megszerzése előtt a BIF-részvények közel negyedével rendelkezett, amit férjétől, Ungár András szociológus-üzletembertől örökölt 2006-ban. Ungár András a cég alapítója, halálakor az igazgatóság elnöke volt. Később lányuk, Ungár Anna lett az igazgatótanács tagja, a részvények pedig a Pió-21 Kft. tulajdonában vannak, ez Schmidték családi cége. Bár a kft. ügyvezetője ugyancsak Ungár Anna, a cégnyilvántartás adatai szerint a társaságban Schmidt Máriának van többségi, 50 százalékot meghaladó szavazati joga. Mellette a másik két kisebbségi tulajdonos a lánya, illetve fia, Ungár Péter, aki tavaly az LMP színeiben indult az önkormányzati választásokon.

Egyből egy vevőjelölt

Az államnak a társaságban valamivel több mint 5 százalékos részesedése volt, ezt adta most el. A BIF-részvények nem pörögnek annyira a tőzsdén, mint mondjuk az OTP, így bár a jogszabályok értelmében kötelező volt közzétenni egy tájékoztatást a Budapesti Értéktőzsde honlapján az ügyletről, ezen leginkább a többi részvényes akadhatott fel. Az állami részvénycsomag megszerzésével Schmidt Mária családi cégének a részesedése ugyanis 24,62 százalékról 29,81 százalékra nőtt a BIF-ben.

Bár az 5 százalékos állami rész nem akkora, hogy ennek megszerzésével teljesen átalakultak volna a cégen belüli erőviszonyok, de Schmidték egyértelműen előretörtek házon belül. A legnagyobb részvényesek közt voltak eddig is, de a publikált adatok alapján szorosan felzárkóztak az igazgatótanács elnöki posztját is betöltő Nobilis Kristóf mögé. Úgy tűnik, Nobilis két cégén, a DonaDöme Kft.-n (24,48 százalék) és a Halmi út 46. Kft.-n (9,99 százalék) keresztül pár százalékkal még mindig megelőzi a Pió-21-et, de elhúztak olyan más nagyrészvényesek mellett, mint az FHB-elnök Spéder Zoltán tulajdonolta Budapest Ingatlan Holding Vagyonkezelő Zrt. (14,99 százalék) és a részben a szintén közvetetten általa résztulajdonolt FHB Zrt. (10,01 százalék). (Ezen kívül a BIF-részvények között több mint tíz százalék a közkézhányad, így kisrészvényesek is ki voltak hagyva az üzletből.)

Fotó:  Stiller Ákos

Éppen ezért a BIF-et jól ismerő informátorunk szerint a többi részvényes körében egyértelműen feszültséget keltett Schmidték megtolása az állami papírokkal. Nekik sem tetszik, hogy nemcsak a piaci értékesítést mellőzték, de őket is teljesen kihagyták az ügyletből. Ezt a tranzakciót követő másik forrásunk is megerősítette, szerinte a többi BIF-részvény-tulajdonos gyakorlatilag nem is tudott az egészről, aztán jól meglepődtek. Mint megjegyezte, nem is érti az egészet, már csak azért sem, mert nem hitte, hogy Schmidt Mária egy ennyire nyilvánvaló támadási felületet szolgáltasson. Az állami részvények kizárólag a családi cégének történő értékesítését ugyanis szerinte egyszerűen nem lehet megmagyarázni, így mindenki politikai indokokat sejt majd a háttérben. Az, hogy ebből házon belül nyíltan eddig senki nem csinált ügyet, szerinte kizárólag annak köszönhető, hogy az elhunyt férjet, a cég egykori legendás alakját szerették és nagyra becsülték.

Az állami vagyonkezelő szerint sikeres tranzakció volt

Mivel egyáltalán nem volt verseny az állami BIF-részvényekért, lehetetlen megmondani, hogy a 380 forint/részvény árfolyamon létrejött eladási ár lehetett-e volna magasabb – ezen az árfolyamon vehette meg ugyanis a 1 339 488 darab állami tulajdonú részvényt Schmidték cége.

Megkérdeztük erről az állam oldaláról eljáró Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt.-t – amely amúgy az OTP-részvényeladást bonyolító MNV-hez tartozik –, amelynek vezérigazgatójától, Poják Zoltántól azt a választ kaptuk, hogy „egy hosszabb alkufolyamat részeként” a PIÓ 21 Kft. tett vételi ajánlatot, ezt fogadta el az állam. Arra hivatkozott, hogy a tranzakció idején „ismereteink szerint – nem volt értékelhető méretű vételi ajánlat a tőzsdei kereskedésben”, ugyanakkor kifejezett kérdésünkre elismerte, hogy meg sem keresték a „BIF Nyrt. egyéb tulajdonosait”. Vagyis nemcsak a nyílt, tőzsdei értékesítést mellőzték, de még a többi részvényes sem tehetett – esetleg több állami bevételt hozó – ajánlatot.

Az állami kezelő vezérigazgatója szerint a kialkudott értékesítési ár magasabb volt, mint „a BÉT-en megfigyelhető árfolyam, illetve az azt megelőző időszak (30, 90, 180 napos) átlagos árfolyama, ezért „a tranzakció a piaci ár fölött jött létre”, ezért „véleményünk szerint nem merül fel a tiltott állami támogatás”. „Tekintettel arra, hogy a cég részvényeinek forgalmához viszonyítva jelentős részvénycsomag került értékesítésre a hasonló tranzakcióknál jellemző 3–15 százalékos értékesítési diszkont nélkül, a tranzakciót sikeresnek tartjuk” – tette hozzá Poják Zoltán. Vagyis arra hivatkozott, hogy az ilyen nagy részesedés értékesítésekor az ár inkább lefelé mozog, méghozzá kifejezetten az OTP nagyjából hasonló, 5 százalékos részvénycsomagjának októberi értékesítésével példálózva. A lényeges különbség ugyanakkor az, hogy az állam OTP-részvényeinél a végleges ár a piacon alakult ki, és nem egyből egy vevőjelölt jött szóba.

Az Orbán-kormány elvette, Orbán exfőtanácsadójának cége megvette

Két forrásból is úgy tudjuk, hogy a Schmidt cégének eladott BIF-részvények a magánnyugdíjpénztárak államosításakor kerültek állami tulajdonba, ez is részét képezte az Orbán-kormány által bekebelezett, majd mostanra felélt nyugdíjvagyonnak. Rákérdeztünk erre is az állami vagyon kezelőjénél, de erre nem volt hajlandó válaszolni a vezérigazgató, csak annyit közölt, hogy a részvénycsomag hozzájuk az őket alapító  MNV Zrt.-től került apportként 2013. decemberében. Újra eljuttattuk ezt az egy kérdést, amire a következő indirekt megerősítés érkezett: „a részvénycsomag a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alaptól került állami tulajdonba”.

Vagyis úgy tűnik, valóban az Orbán-kormány által lenyelt nyugdíjvagyonból származnak ezek a BIF-részvények, így különösen rossz a píárja, hogy "az emberek pénzét" kizárólag Schmidt Mária cége vehette meg, aki a Terror Házának főigazgatójaként, valamint a nyugvópontra nem jutó Sorsok Háza projekt felelőseként közfeladatokat lát el. Utoljára most szeptemberben kapott újabb posztot a kormánytól: kormánybiztosként ő koordinálja az 1956-os forradalom 60. évfordulója előtt tisztelgő emlékév eseményeit.

Schmidt Mária és Orbán Viktor - Fotó: MTI / Kovács Attila

Schmidt helyett lánya válaszolt: kérdezzük az államot

Szerettük volna megkérdezni Schmidt Máriát arról, nem tartja-e közfunkciói miatt aggályosnak, hogy az állam családi cégüknek értékesítette a részvényeket mindenféle verseny vagy más vevő megfontolása nélkül. A válasz Schmidtnek a Terror Háza igazgatójaként használt e-mail-címéről érkezett, de a lánya, Ungár Anna írta alá. Ezt azzal indokolta, hogy ő viszi a család üzleti ügyeit, ő tagja a BIF igazgatóságának.

Schmidt lánya szerint az állami kezelőt kérdezzük arról, hogy miért csak nekik volt lehetőségük megvenni a részvényeket az államtól ahelyett, hogy azokat a piacon értékesítették volna. „Azzal kapcsolatban ugyanis, hogy az eladó mit, miért és hogyan csinált, a vevőtől nem, csakis az eladótól várhat eligazítást”, közölte. Mivel felvetettük, hogy ez különösen pikáns, mert Schmidt egy közintézmény élén áll, ráadásul a magán-nyugdíjpénztári vagyonról van szó, megismételte: „az eladó dolga, hogy mit fontolt meg, milyen döntés-előkészítés után hozta meg döntését”.

„Rám mindössze annyi tartozik, hogy növelni kívántam a tulajdoni hányadomat egy nyilvános részvénytársaságban, és megfizettem annak ellenértékét. Mivel ennek a cégnek nagyon kicsi a közkézhányada, így semmi aggályos, vagy furcsa nincsen abban, hogy ezt a csomagot valamelyik már nagyobb részvénycsomaggal rendelkező entitás tudta, illetve akarta megszerezni” – magyarázta Ungár Anna, aki szerint „a tulajdonosi összetétel ismeretében más lehetőség nem merülhetett fel”.

Schmidt lánya visszautasította, hogy az ügylet felvetheti a tiltott állami támogatás kérdését, márpedig ezt az uniós jog szigorúan tiltja. Szerinte ez a kérdés „értelmezhetetlen”, „az állam hosszú évekig volt egy olyan illikvid papír birtokában, amiből egyetlen forint haszna sem volt az elmúlt több mint tíz évben”. „Cégem által most bevételhez jutott. Ezt adásvételnek hívják, nem támogatásnak” – tette hozzá.

Az állami kezelőnek és Schmidt Máriáéknak is felvetettük, hogy az állami részvénycsomag kizárólagos megvásárlásával a többi részvényessel szemben is előnyhöz jutottak, ami akár módosíthatta a társaság irányítására vonatkozó befolyások mértékét is. A Nemzeti Eszközgazdálkodási Zrt. ezt azzal hárította el, hogy nekik nem volt tudomásuk erről, ők egyszerűen publikálták az értékesítés tényét. A megkérdezett szakjogászok szerint a verseny befolyásolása, a fúziókontroll is felmerülhet egy ilyen tranzakciónál, de erre az állami szervezet azt írta: ez az irányítást megszerző felelőssége, ezért ebben nem tettek lépéseket. Schmidt Mária lánya viszont arra hivatkozott, hogy „a belső viszonyokról, a cég belső ügyeiről nem kíván nyilatkozni, azok üzleti titoknak minősülnek”.

Közvagyont nem lehet csak úgy eladni

„Még ha csak 5 százalék körüli részt értékesít is az állam, figyelni kell arra, hogy nem történik-e az EU joga szerinti tiltott állami támogatás, vagyis amikor nem piaci feltételekkel történik az értékesítés” – mondta a hvg.hu-nak Bassola Bálint, a Jalsovszky Ügyvédi Iroda szakértője. Az állami vagyon értékesítése általában ugyanis versenyeztetéssel történik, ennek rendjét rögzíti az állami vagyonról szóló törvény, illetve az állami vagyonnal való gazdálkodásról szóló kormányrendelet. A versenyeztetést csak ritkább – törvényben rögzített – esetekben lehet mellőzni, például, ha az értékesíteni kívánt vagyontárgy kis értékű, ha helyi önkormányzatnak adják el az állami vagyont vagy ha valamilyen fontos közérdekű cél miatt erről nyilvános határozatot hoz a kormány.

A versenyjogra szakosodott ügyvéd szerint az ilyen jellegű tranzakcióknál azt is vizsgálni lehet, hogy az ügylet okoz-e úgynevezett irányításváltozást a cégben, mert ha igen, akkor a fúziókontroll szabályai alapján versenyhivatali jóváhagyás is szükséges lehet. Ennek pontos jogi feltételei vannak, így annak eldöntéséhez, hogy ebben az esetben az egyetlen részvényesnek történő részvényeladás miatt beléphetnek-e a fúziókontroll szabályai, meg kell nézni többek közt az éves forgalom nagyságát vagy azt, milyen az alapszabályban foglalt döntési kompetencia és irányítási struktúra, és ez hogyan változna a tranzakció következtében.

hvg.hu