Orbán erről több frontos küzdelemről azt mondja, hogy az EU-val harcolni fog, ha szükséges, de

Orbán bevallja, azt hitte, hogy az intézkedések, illetve a 2014-es győzelmek után lecsillapodnak a dolgok, de a „korábbinál hevesebb vagdalkozás kezdődött”. Minden irányból. Orbán szerint úgy érezte magát, mint a székely, aki örült, hogy körbevették, mert így minden irányba lehet támadni. Erről szólt az elmúlt félév.

Orbán kiemeli ezek után a kormány szerinte kiemelkedő intézkedéseit az élet minden terülétől: új alaptörvény, családok támogatása, új buszpark, kiállás a nemzetközi színtéren például. 15 nagy tettet sorol fel – később majd megpróbáljuk lejegyezni mindet –, „15 kimagasló oszlopnak” nevezve ezeket.

A valaha volt legnagyobb dunai árvíz a szimbóluma volt a kormányzásnak. Senki nem vitatja, hogy hatalmas munkát végeztünk. „Követtünk el hibát, termetes bakot is lőttünk.” Orbán egész pontosan a netadóra céloz, amelyet visszavontak. És a kormányfő szerint elismerésre méltó, hogy nem ragaszkodnak a végletekig a hibához. Sőt, most már konzultáció is van a netadóról. Orbán nem ígéri, hogy a jövőben nem követnek el hibát, de fontos, hogy a „hibázás lehetősége ne rettentsen el minket a döntésektől”.

Ennyit a reakciókról, Orbán most már rátér az előre megírt beszédére. Adatokat sorol az ország 2010-es mutatóiról. Uramisten, mi lesz ebből – szerinte ettől volt hangos az ország. Ebből lett a kétharmados győzelem. Aztán öt éve megalakult az új kormány. Orbán szerint az ország hajója akkor a zátonyon billegett, félig felfordult, ömlött bele a víz, stb... Orbán tudta, hogy életének legnehezebb feladatára vállalkozott, vallja be. A szocialisták sereghajtóvá züllesztették az országot, de a magyarok sikeresen megoldották a problémát. 

Schmidt Mária szellemi bátorságát is kiemeli a miniszterelnök. Szerinte is fontos gondolat, hogy bizonyos dolgokról beszélni kell. „Jó, ha észnél vagyunk, ez a konklúzió, amelyet levontam Mária előadásából” – mondja Orbán.

Balognak is köszönetet mond a beszédéért. A közmunkaprogram kiemelését például. Orbán elmeséli, hogy amikor hallotta,hogy egy városban a cigányok a munkáért és nem a segélyért tüntetnek a városháza előtt, úgy érezte: győztünk.

Matolcsy beszédéből nagyon tetszik Orbánnak az új merkantilizmus kifejezés. Ezt szerinte érdemes beemelni a szótárunkba. A jegybankelnök beszédéből az adóreform helyességét is kiemeli. Szerinte ha valaki a következő időszakban hozzányúlna ehhez az adórendszerhez (az ellenzéki pártoknak ez a tervük), tönkretenné a magyar gazdaságot. „Nem lennének megtermelt javak” – mondja vészjóslóan a kormányfő. Orbán visszadicséri Matolcsyt, szerinte a jegybank nélkül nem ment volna a gazdaság rendbetétele. Elismeri, hogy kockázatos döntés volt kinevezni az MNB élére „Magyarország legkreatívabb közgazdászát”, de megérte.

Orbán arról is beszélt, hogy nem nagyon szokott a gazdaság elemzésével foglalkozni. Inkább a jegybankelnököt szokta nézegetni, és ha ő jól néz ki, akkor nem aggódik. A devizahitelezésre is kitér Orbán. Szerinte 70 százalékkal növekedtek volna a törlesztőrészlétek, ha nem forintosítanak.

Ideológia és eszmény között különbséget kell tenni. Az ideológiából sematikus döntések lesznek, az eszmények viszont gyakorlatias döntéseket tesznek lehetővé – Orbán ezt a gondolatot, amelyre Boross Péter utalt, felírta magának. Majd megdicséri Borosst:

Orbán Viktor következik. „Itt vagyok a baj kellős közepén” – kezdi. Szerinte ugyanis reagálnia kellene az előbb hallottakra, de ez egy külön beszédet igényel. Azért igyekszik megoldani.

Schmidt hosszadalmas felvezetése azért kellett, hogy lássuk, hogy Orbánnak milyen geopolitikai helyzetben kellett nekiállnia a kormányzásnak: „Az orbáni gazdaságpolitikai igazi bűvészmutatvány volt." Schmidt szerint ez kitartást, eltökéltséget, kiváló idegrendszert igényelt ugyanis. Emellett a kormánynak figyelnie kellett, hogy „a ballib megmondóembereink” hogy dörgölőznek a világhatalmakhoz. Schmidt szerint a keleti nyitást is a geopolitikai helyzetben kell értelmezni. Kevesebb kioktatásra és leckéztetésre lenne szükség – véli Schmidt.

Schmidt folytatja a politikai történelemórát, egyelőre nem látjuk, hová fog kilyukadni. De egy találó jellemzést adott Németországról és Oroszországról:

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója következik, aki rögtön elmúltnyolcévezéssel indít: "2010-ben hazánk teljesen új feltételek között találta magát az után a nyolc év után". Schmidt Mária ezután az Európai Unióról, a szuverenitásunkról beszél. Ezután egy hosszú történelmi, politikatörténeti áttekintés következik, amelynek vége, hogy 2008-ban kezdődött a világválság. 

Balog valamiért a kormányzás dicsőségei között említi, hogy mennyi testületet hoztak létre az elmúlt években. Felsőoktatási kerekasztal, idősügyi kerekasztal, nemzeti pedagóguskar, antiszegregációs kerekasztal, roma koordinációs tanács, ezeket említi pozitív példákként.

Balog egy nem igazán nyilvános vitára is utal a beszédében. A csúcsminisztérium feldarabolására.

Balog nem győzi sorolni az Orbán-kormány alatt elért pozitív eredményeket:

• Csökkent a válások és az abortuszok száma.
• 2013-ban 185 milliárd maradt a családoknál, 2014-re ez 30 százalékkal növekedett.
• A jövedelemkülönbségek csökkentek Magyarországon.
• 10 év után a legmagasabb a 25 év alattiak foglalkoztatási rátája,
• A gyógyításra négy év alatt 200 milliárddal többet fordítottak.
• 361 orvosi rendelő épült vagy újult meg.
• Sportpályák, tornatermek, stadionok épültek.
• Létrehozták a MAgyar Művészeti Akadémiát.

Balog egy mondatban is összefoglalta, mi a legnagyobb változás, amelyet ORbán kormányzása idézett elő: "megnőtt az élet értéke".

Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere egy általános érvényű, patetikus gondolattal kezd:

Ezután rátér a Magyar Nemzeti Bankra. 2013-tól két éven keresztül a gazdasági növekedés felét segítette a jegybank: az alapkamat csökkentésével, a növekedési hitellel, a devizahitelek forintosításával. Matolcsy szerint nagyszerű döntés volt Orbántól, hogy nem hagyta 2015 tavaszára a forintosítást is.

Bizalom mellett „az új merkantilizmus” is kellett ehhez a nagy sikerhez. Matolcsy újraiparosítás, technológia- és tudásimportra gondol.

Matolcsy elég szerénytelenül az ország történetének legsikeresebb gazdaságpolitikai programjaként jellemzi az elmúlt időszakot:

Matolcsy György, a Nemzeti Bank elnöke következik, aki nem fukarkodik a nagy szavakkal:

Boross Péter kezdte a felszólalást. A volt miniszterelnök, az Antall-kormány belügyminisztere dicséri Orbán kormányzását. 

Pár perce. Piros-fehér-zöld zászlók előtt mondja majd el beszédét. A közönség ezúttal nem annyira népes: az udvar annyira szűk, hogy az újságírók egy része is csak az emeletről, az ablakokból kilógva tudja hallgatni a beszédet.

Azt ígérték, tíz órakor kezdődik a rendezvény, de egyelőre negyedórás a késés. Kedden Székesfehérváron 50 percet késett Orbán, előtte Debrecenben háromnegyed órát.

Az M1 most mondta be, hogy nem akármilyen felszólalókat hallhatunk még. A kormányfő előtt felszólal Boross Péter volt miniszterelnök, Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke, Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere és Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója.

Harcra buzdítás, a szocialisták kemény szapulása és szembenézés a veszprémi vereséggel, illetve egy fideszes belső vitával. Orbán Viktor tizenhetedik évértékelője egészen úgy hangzott, mint egy választási hajrában elmondott kampánybeszéd. Irányváltásról, a Jobbikról vagy Simicskáról nem esett szó. Ma sincs nagy valószínűsége, hogy Simicska vagy a Jobbik szóba kerülne.

Se a Klubrádió, se a Népszava, se a 444.hu tudósítóját nem engedik be az évértékelő beszédre.

A helyszín létszám-kapacitásából adódóan szűkítenünk kell a konferencián résztvevő újságírók számát, ezért az Önök regisztrációját nem tudjuk elfogadni.

Ezt válaszolták például a Klubrádiónak. Még szerencse, hogy a nemzeti hírtelevízió élőben közvetíti a szónoklatot.

Frissítés! A Hócipő is jelezte, hogy nem fogadták el a regisztrációjukat.

2011-es évértékelőjén Orbán Viktor így jellemezte a különböző éveket:

• 2010 az összefogás éve volt,
• 2011 a megújulás esztendeje,
• 2012 az elrugaszkodás,
• 2013 az emelkedés,
• 2014 pedig a gyarapodás éve.

Fideszesek 2016-tól azt mondják:

Lázár Jánostól a csütörtöki Kormányinfón megkérdezték, hogy mi szükség van a pénteki évértékelőre, ha a miniszterelnök legutóbb február végén a Várkert Bazárban értékelte az elmúlt négy és fél évet. Lázár azt válaszolta: