A Pénzcentrum legfrissebb kutatása az idősek helyzetéről ma Magyarországon megmutatta, hogy 10-ből 1 nyugdíjasnak hónapról hónapra anyagi gondjai vannak. Az idősek fele állatja, hogy romlott az anyagi helyzete a járvány óta, és 45 százalékuk szerint 2022-ben csak tovább fog romlani. A nyugdíjasok 60 százaléka kevesebbet tudott félretenni a járvány alatt, és úgy érzik 2022-ben sem fognak tudni többet félretenni. Részletesen megvizsgáltuk, mire költöttek többet vagy kevesebbet a járvány óta, illetve kitérünk arra is, melyik megyében vannak legnehezebb helyzetben a magyar nyugdíjasok.

Magyarországon a legtöbben úgy látják, hogy nehéz a nyugdíjasok helyzete, nem élnek jól, nélkülözniük kell. Nemcsak a nyugdíjasok, hanem az aktív lakosság többsége sem számít javulásra 2022-ben, többen vannak a pesszimisták. De mit mondanak a nyugdíjasok maguk? Az olvasóinktól kapott válaszok alapján az idősek jelentős része kritikus anyagi helyzetben van.

A Milyennek érzi jelenleg az anyagi helyzetét? – kérdésre csak a nyugdíjas válaszadók 19,5 százaléka jelölte válaszként, hogy gond nélkül kijön és tartaléka is van. További 28,7 százalék akkor jön ki gond nélkül, ha jól beosztja, mire költ. Azonban 2,6 százalék anyagi helyzete bizonytalan, 34,5 százalékuk pedig éppen kijön a havi jövedelméből, így nem tud félretenni. Ez így is igen magas arány, viszont 13,2 százalék ráadásul azt jelölte, hogy hónapról hónapra anyagi gondjai vannak.

A járvány óta a nyugdíjasok anyagi helyzete inkább romlott. A megkérdezettek 53,3 százaléknak inkább vagy jelentősen romlottak a pénzügyi körülményei. Mindössze 4,8 százalék érezte úgy, hogy javult az anyagi helyzete, annak ellenére, hogy a gazdasági növekedés lehetővé tette, hogy 80 ezer forint prémiumot fizessen az állam minden nyugdíjasnak novemberben, és a járvány óta folyamatosan korrigálják a nyugdíjakat az inflációhoz.

A válaszadóknak mindössze 12,7 százaléka gondolja úgy, hogy 2022-ben javulni fog az anyagi helyzete, 35,4 százalékuk úgy gondolja, nem fog változni. A pesszimisták most is többen vannak: 44,7 százalékuk szerint az anyagi helyzete idén romlani fog.

Érdekes, hogy a nyugdíjasok közül 55,4 százalék úgy érzékelte, nem változott a havi jövedelme, 18,7 százalék szerint nőtt, és 22,7 százalék érzékelt csökkenést. Bár többen jelölték, hogy nőtt a jövedelmük, az anyagi helyzetük javulásáról sokkal kisebb arányban számoltak be. Ahogy az is szembetűnő, hogy konkrétan csökkenőnek 22,7 százalék jelölte a jövedelmét, viszont ennél jóval érezték, hogy mégis romlik az anyagi helyzetük. Ennek a magyarázata bizonyára, hogy a költségeik is megnőttek, mióta a járvány hazánkban megjelent.

Ezen spóroltak a nyugdíjasok a járvány alatt

Az elmúlt két évben jelentősen megváltozott a vásárlói magatartás és a kiadások szerkezete a lakosság körében az egész világon, így Magyarországon is. Nem képeznek kivételt ez alól a nyugdíjasok sem. Annak, hogy valamire a járvány óta kevesebbet, vagy éppen többet költ az ember, számos magyarázat adódhat.

Nyilván azokra a termékekre, amelyeket akkor is meg kell venni, ha felment az ára - mint az alapvető élelmiszerekre -, többet költenek a vásárlók. Ruhára viszont költhettek kevesebbet, mert többet voltak otthon. Gyógyszerekre költhettek többet, mert abból viszont többet kellett vásárolniuk – vagy éppen ugyanannyit vásároltak, viszont a termékek megdrágultak. Vendéglátásra költhettek kevesebbet, mert a lezárások miatt pl. nem is volt lehetőség étterembe menni. Igaz lehet ez a kutúrára, szórakozásra is - viszont az is könnyen lehet, hogy ott spóroltak, ahol tudtak: a ruhán, a szórakozáson, és még az is lehet, hogy az élelmiszeren.

A kapott válaszokból az derült ki, hogy élelmiszerre a nyugdíjasoknak csaknem a fele többet költött a járvány alatt, míg szeszesitalra és dohányárura kevesebbet (pedig ezeknek a termékeknek az ára is felment). A rezsire nagyjából a válaszadók 52 százaléka ugyanannyit költött, 40,6 százalék viszont emelkedő költségekről számolt be. A rezsicsökkentés ellenére is lehetséges, hogy emelkedett a nyugdíjasok rezsikiadása. A lakással kapcsolatos egyéb kiadásokra a nyugdíjasok 35,8 százaléka költött többet.

Talán a legtöbben azok vannak, akiknek a gyógyszerkiadásai ugrottak meg a járvány alatt - ebben nemcsak a drágulás, hanem a gyógyszerfogyásztás növekedése is közrejátszhat. Általánosságban azonban csökkent a patikák vényköteles gyógyszerforgalma 2021-ben. Kutatásunk egészséggel kapcsolatos részéből az is kiderült, hogy 10-ből 6 nyugdíjas válaszadó gyógyszerfogyasztási szokásaira nem volt hatással az elmúlt két év. 3,6 százalékuk arról számolt be, hogy kevesebb gyógyszert szedett az elmúlt időszakban, viszont igen magas azoknak az aránya, akik több gyógyszert szedtek. Mivel sokan számoltak be romló fizikai és mentális egészségükről, új panaszaikra is feltehetően sokan kaptak gyógyszeres kezelést.

Bár sok válaszból az derül ki, hogy az egészségügyi ellátást a járvány alatt nehezen tudták igénybe venni, vagy egyáltalán nem, az egészségügyi szolgáltatásokra fordított kiadásai a nyugdíjasok 40 százalékának mégis nőttek. A legtöbbet a vendéglátáson, illetve a kultúrára, szórakozásra fordított kiadásokon spórolták meg az elmúlt két évben a nyugdíjasok: 62-65 százalékban kevesebbet költenek ilyen kiadásokra. Kérdés viszont, hogy mert valóban ezen spóroltak, vagy mert a korlátozások miatt nem is tudtak volna többet költeni.

Kevésből nehéz félretenni

Mivel rengeteg kiadástól is "megszabadította" az embereket időszakosan a járvány, sokan tudtak többet félretenni. Ez azonban valószínűleg csak a fitalabb korosztályokra jellemző: a nyugdíjas válaszadóink arról számoltak be, hogy kevesebbet tudtak félretenni. Ráadásul minden harmadik idős úgy érezte, hogy sokkal kevesebbet tud megtakarítani - majdnem ugyanannyian borúlátóak a jövővel kapcsolatban is e téren.

Ezekben a megyékben a legnagyobb a baj

Nem is a legszegényebbnek tartott megyékben romlott a legtöbb válaszadó anyagi helyzete a járvány óta, hiszen kutatásunk szerint a Komárom-Esztergom megyei nyugdíjaso közül értékelték a legtöbben romlónak az anyagi helyzetüket arányaiban. Az ebben a megyében élő idősek szintén élen járnak azok arányában, akik szerint a negatív tendencia 2022-ben is folytatódni fog. Látható az is, hogy Bács-Kiskun és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékben is 60 százalék felett van az anyagi helyzetük romlását tapasztalók aránya, míg a többi megyében nagyrészt az 50-55 százalékos sávban maradtak.

A jövőt illetően a Bács-Kiskun megyei nyugdíjasok, valamint a Jász-Nagykun-Szolnok és Komárom-Esztergom megyeiek a legpesszimistábbak, ugyanis a válaszadó nyugdíjasok több mint fele az anyagi helyzet romlását várja 2022-ben.

Sokan gondolják, hogy az infláció bőven lehagyta a nyugdíjakat

A kérdőívben arra is lehetőséget adtunk, hogy szövegesen kifejtsék a válaszadóink, hogyan változott az anyagi helyzetük és mit várnak a 2022-es évtől. Azt viszont fontos kiemelnünk, hogy torzíthatja az összképet, hogy sokkal hajlamosabb az ember bármely felmérés során szöveges - nem kötelezően kitöltendő - választ adni, ha negatív tapasztalata van. A pozitív tapasztalatokat sokkal gyakrabban nem közlik a válaszadók. 

A legtöbb panasz azzal kapcsolatos volt, hogy hiába emelik elméletileg a nyugdíjakat az infláció mértékével, a boltokban sokkal nagyobb drágulást tapasztaltak a nyugdíjasok. Nemcsak az élelmiszer-, hanem a gyógyszerköltségek is nőttek - különösen sokan említették a vitaminárak emelkedését is - illetve más egészsügyi kiadások növekedéről számoltak be. A helyzetet egyre romlónak ítélték a legtöbben. Azt is sokan említették, hogy félnek a váratlan kiadásoktól, mert nincsenek tartalékaik. (Pénzcentrum)