Probléma van többek között az Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszerrel, a cigaretta jövedéki adójával és a menekülteket érintő törvényekkel. - írja a Portfolio

Adóügyek

A Bizottság úgy határozott, hogy kiegészítő felszólító levelet küld Magyarországnak, melyben megerősíti, hogy egy adott közútiáruforgalom-ellenőrző rendszer követelményei nem felelnek meg az uniós áfajognak, ezért azok módosítását kéri a tagállamtól.

A Elektronikus Közútiáruforgalom-ellenőrző Rendszer (EKÁER) keretében a vállalkozásoknak áfafizetési célból részletes jelentést kell tenniük a magyar adóhatóságok részére bizonyos közúti fuvarozási tevékenységeikről. A Bizottság megerősíti, hogy az EKÁER ezen követelményei sértik az áfaszabályokat, mivel elsősorban a határokon átnyúló uniós ügyleteket érintik, és a határátlépéssel összefüggő adminisztratív kötelezettségeket vezetnek be.

Ezen túlmenően a Bizottság úgy véli, hogy a magyar jogszabályok sértik a semlegesség és az arányosság elvét, valamint az üzleti tevékenységeknek az Európai Unió Alapjogi Chartája által garantált szabadságát. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a magyar hatóságoknak.

Cigaretta

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, mert a tagállam nem tartja be a dohánygyártmányokra vonatkozó uniós szabályok alapján a cigarettákra vonatkozó uniós jövedékiadó-küszöböt. A hatályos szabályok értelmében a tagállamoknak a területükön forgalomba hozott cigarettákra a súlyozott kiskereskedelmi értékesítési átlagár legalább 60%-ának megfelelő jövedéki adót kell kivetniük.

Más tagállamokhoz hasonlóan a Bizottság Magyarország számára is engedélyezett egy 2017. december 31-ig tartó átmeneti időszakot, hogy teljesíteni tudja e követelményt, azonban a Magyarország által a cigarettára kivetett jövedéki adó továbbra is a minimális küszöbérték alatt marad. Amennyiben Magyarország két hónapon belül nem hoz megfelelő intézkedéseket, a Bizottság indokolással ellátott véleményt küldhet az ügyben a magyar hatóságoknak.
 

Élelmiszeripar

A Bizottság úgy határozott, hogy az Európai Unió Bírósága elé idézi Magyarországot, mert a tagállamnak a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek kiskereskedelmi értékesítésére vonatkozó szabályai nem egyeztethetők össze az uniós szabályokkal. A Bizottság aggályát fejezi ki amiatt, hogy a kiskereskedelmi ágazat magyarországi szabályozása nem felel meg az uniós szabályoknak, és megfosztja a fogyasztókat és a vállalkozásokat attól, hogy maradéktalanul élvezhessék az egységes piac előnyeit.

A Bizottság szerint a magyar jog szembe megy az áruk szabad mozgásának elvével és a mezőgazdasági termékpiacok közös szervezésének létrehozásáról szóló uniós rendelettel. Először is a magyar jog szerint a kiskereskedőknek egységes haszonkulcsot kell alkalmazniuk a mezőgazdasági és élelmiszeripari termékekre, függetlenül azok származási országától. Ez a szabály sérti az áruk szabad mozgására vonatkozó uniós jogot, hiszen hátrányos helyzetbe hozza az importált termékek értékesítését a hazai termékekéhez képest. Másodsorban Magyarország nem tesz eleget az uniós rendelet szerinti kötelezettségeinek sem, mivel a mezőgazdasági termékek esetében akadályozza a szabad árképzést és nem biztosítja a tisztességes versenyt.

A magyar jog azzal, hogy azonos haszonkulcsot ír elő minden termékre, megakadályozza, hogy egyes importőrök és importált termékeket kínáló kiskereskedők vonzóbb kiskereskedelmi árakat kínálhassanak a fogyasztóknak. A Bizottság a 2017 februárjában megküldött felszólító levelével megindította a kötelezettségszegési eljárást Magyarország ellen. A levelet 2018 márciusában indokolással ellátott vélemény követte, amelyben a Bizottság felszólította Magyarországot, hogy szüntesse meg a szóban forgó kiskereskedelmi korlátozást. Mivel a magyar hatóságok kitartottak álláspontjuk mellett, a Bizottság úgy határozott, hogy az ügyet az Európai Unió Bírósága elé terjeszti. 
Közbeszerzés

Közbeszerzés

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy felszólító levelet küld 15 tagállam (Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Hollandia, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Málta, Németország, Olaszország, Románia és Svédország) részére azzal kapcsolatban, hogy nemzeti joguk megfelel-e a közbeszerzésekre és koncessziókra vonatkozó uniós szabályoknak. Az új szabályokat a tagállamoknak 2016. április 18-ig kellett átültetniük nemzeti jogukba.

A mai leveleket a Bizottság egy megfelelőségi ellenőrzés nyomán küldte ki, amelyet annak megállapítása céljából végzett el, hogy az átültetett nemzeti szabályok megfelelnek-e az uniós irányelveknek. Ugyanezt az értékelést el fogja végezni a többi tagállam esetében is, ahol az átültetés jelentős késedelemmel valósult meg (lásd az Európai Unió Bírósága elé terjesztett ügyeket). A tagállamoknak mostantól két hónap áll rendelkezésükre, hogy reagáljanak a Bizottság felvetéseire, ellenkező esetben a Bizottság következő lépésként indokolással ellátott vélemény küldéséről határozhat.

Migráció

A Bizottság a úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak a menedékjog iránti és a tartózkodási kérelmekhez segítséget nyújtó tevékenységeket bűncselekménynek nyilvánító és a menedékjog kérelmezésének jogát tovább szűkítő jogszabályok ügyében. 2018. július 19-én a Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak az új jogszabállyal kapcsolatban. A magyar hatóságok válaszának elemzését követően a Bizottság arra jutott, hogy a felvetett aggályok döntő részére nem kapott választ, különösen a következőkben felsorolt pontok tekintetében. Először is a menedékkérőknek nyújtott segítség bűncselekménnyé nyilvánításának vonatkozásában.

A magyar szabályozás azáltal, hogy kriminalizálja a menedékjog és tartózkodási engedély kérelmezéséhez való segítségnyújtást, korlátozza a menedékkérők azon jogát, hogy kapcsolatba lépjenek a releváns nemzeti, nemzetközi és nem kormányzati szervezetekkel és segítséget kérjenek tőlük. Másodsorban az egyéni szabadságjogok korlátozásának kérdésében. A jogszabály az uniós polgárok szabad mozgáshoz való jogának gyakorlását indokolatlanul korlátozza azzal, hogy megakadályozza, hogy az érintett jogszabályok alapján büntetőeljárás alá vont személyek megközelítsék a magyar határokon kialakított tranzitzónákat. A szankciók az ideiglenes elzárástól az egyéves börtönbüntetésig és az országból való kiutasításig terjednek. Végezetül a menedékjogot érintő jogellenes korlátozások kérdésében.

A menedékjog iránti kérelmek elfogadhatatlanságára vonatkozó további, az uniós jogban nem szereplő indok bevezetése sérti a menekültügyi eljárásokról szóló uniós irányelvet. Továbbá jóllehet az uniós jog lehetővé teszi elfogadhatatlanságra vonatkozó új indokok bevezetését a "biztonságos harmadik országnak" és az "első menedék országának" a fogalmai alapján, a magyar jogszabály és a menedékjogra vonatkozó alkotmánymódosítás a kvalifikációs irányelvvel és az Európai Unió Alapjogi Chartájával összeegyeztethetetlen módon korlátozza a menedékjogot. A Bizottság ezért úgy határozott, hogy az uniós jog megsértése miatt indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak. A magyar hatóságoknak két hónapjuk van arra, hogy válaszoljanak a Bizottság aggályaira. Ha erre nem kerül sor, a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben.

Tartózkodási engedély

A Bizottság a mai napon úgy határozott, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak, amiért az utóbbi kizárja a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező harmadik országbeli állampolgárokat az állatorvosi szakma gyakorlásának lehetőségéből, azaz nem megfelelően hajtja végre a huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkezőkről szóló irányelvet. Az irányelv előírja, hogy azon nem uniós országbeli állampolgárok, akik legalább öt éve jogszerűen tartózkodnak valamely uniós tagállamban, bizonyos területeken - ideértve a munkavállalásra és az önálló vállalkozói tevékenységre való jogosultságot - egyenlő bánásmódban részesüljenek az adott állam polgáraival.

A magyar jog nem teszi lehetővé az állatorvosi képesítéssel rendelkező harmadik országbeli állampolgárok számára - még azok számára sem, akik Magyarországon szereztek diplomát -, hogy állatorvosként praktizáljanak Magyarországon. A Bizottság 2018 júliusában felszólító levelet küldött Magyarországnak. A magyar hatóságok válaszának értékelését követően a Bizottság a mai napon indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által megfogalmazott érvekre; ennek hiányában a Bizottság az Európai Unió Bíróságán keresetet indíthat az ügyben.

Vasúti közlekedés

A Bizottság úgy határozott, hogy felszólító levelet küld Magyarországnak, mert az utóbbi az uniós előírások ellenére nem nyújtotta be a műszaki követelményeket tartalmazó nemzeti végrehajtási tervét (NIP) két uniós jogszabályhoz kapcsolódóan: a fogyatékossággal élő és a csökkent mozgásképességű személyek hozzáférése, illetve a vasútrendszer "forgalmi szolgálat és forgalomirányítás" alrendszere tekintetében. A tagállamoknak legkésőbb 2017. január 1-jéig, illetve 2017. július 1-jéig kellett értesítést küldeniük terveikről. Magyarországnak két hónap áll rendelkezésére, hogy válaszoljon a Bizottság által felvetett érvekre; a határidő lejártát követően a Bizottság indokolással ellátott véleményt fogadhat el.

portfolio.hu