Vajon a tekintélyelvű kormányok jobb lehetőségekkel rendelkeznek-e a járvány okozta kihívás kezelésére? - ezt a kérdést elemezte a nagy hagyományú bostoni folyóirat.

A szerző szerint a kérdés vizsgálata sürgős, hiszen már egy évtizede globálisan visszaesőben van a liberális demokrácia.

A tekintélyelvűségre törekvők, mint a magyar Orbán Viktor, vagy az ugandai Yoweri Museveni a represszív taktikák és technológiák egész tárházából válogatnak a megfigyelő rendszerek kiépítésétől a független sajtóorgánumok felszámolásáig - hogy a kezükben tartsák az ellenőrzést, és megőrizzék a hatalmukat.

A”kínai példa” vonzó a demokrácia bírálói számára, akik úgy látják, hogy a koronavírus (COVID-19) járvány kitörése újabb bizonyítási pont a tekintélyelvűség mellett. Ám a jó közegészségügyi gyakorlathoz nem csupán ellenőrzés szükséges, hanem átláthatóság, közbizalom és együttműködés is - ezek azok a gondolkodásmódok, amelyek a szabad társadalmak számára lehetővé teszik a pandémiák jobb kezelését.

A demokráciák COVID-19 kezelésére való képessége hamarosan vizsgázni fog, miután a járvány terjed, és az illetékesek a lehetséges válaszokat mérlegelik. Ám a demokratikus államok polgárai minden bizonnyal nagyobb nyíltságot és felelősségre vonhatóságot várhatnak el kormányaiktól.

Az amerikai polgárok például számíthatnak a Járványellenőrzési és Megelőzési Központok objektivitására és pontosságára. A megbízható tájékoztatás lehetővé teszi a járványügyi szakembereknek, hogy felbecsüljék a veszélyeket, a kutatóknak, hogy kezeléseket és vakcinákat fejlesszenek ki, a fertőzötteknek a terjesztési lehetőségek lenyomozását, és a közönségnek, hogy megvédjeönmagát”. (The Atlantic)