Ezt a mait, a Civil Igazságtételi Bizottság nevűt a CÖF hozta létre, nyilván pártutasításra, remekül időzítve, megint csak terelésül, figyelemelvonásul, és a fideszes választási kampány megkívánta tematizálással.

A remek új szerveződés "a Kádár-korszaktól kezdve a rendszerváltáson át egész napjainkig szeretné bemutatni, hogy az országgyűlési választások előtt és után a szociálliberális kormányzás és hálózata miként herdálta el az állam és az adófizetők vagyonát."

Lehetne most élcelődni azon, hogy ki, mikor, mit herdált és herdál el. A "bagoly mondja verébnek, hogy nagy fejű" analógiájára.

Lehetne most azon élcelődni, hogy hogyan mossák egybe a Kádár-korszakot és a rendszerváltás utáni demokratikus baloldali-liberális kormányokat pont azok akik közt számolatlanul találhatók a Kádár-rendszer szekértolói, ideológiai munkásai, munkásőrei, propagátor-sajtómunkásai, párt- és KISZ-titkárai, besúgói, ügynökei, elhárító- és tartótisztjei.
Lehetne, de minek?

Ez nem vicc! Ez már nem vicc! Orbán már nem csak burkoltan, mint a Toroczkai-párt esetében, hanem nyíltan a nyilasokra támaszkodik.

Nézzük, kik alkotják eme remek társulat grémiumát!
Négy jogász: ifj. Lomniczi, Völgyesi, Zétényi, Magyar-Zsolnay, valamennyien kipróbált szélsőjobboldaliak. Mellettük fut még Borvendég, Osztie, Wittner.

Ifj. Lomnici Zoltán, a CÖF alvezére a MIÉP erőssége volt. A vérbírók unokáiról értekező Völgyesi Miklós a Szellemi Honvédők kitüntetett tagja. Zétényi Zsolt a lex Zétényivel szerzett magának hírnevet, melyet az Alkotmánybíróság megsemmisített. Továbbá a Ságvári Endre meggyilkolásával vádolt, 1959-ben elítélt és kivégzett Kristóf László ügye felülvizsgálati kérelmének szerzőjeként (2006-ban). Magyar-Zsolnay Attila, a Magyar Idők és a Mandiner című orgánumok állandó szerzője, aki szerint az ellenzéket kellene leváltani.
Borvendég Zsuzsa történész, a Magyarságkutató Intézet nevű színtársulat oszlopos tagja. Egyéb érdeméről nem tudunk.
Osztie Zoltán a budapesti Nagyboldogasszony plébániáról, aki két éve egész véletlenül a budapesti gettó felszabadítása évfordulójának napján akart ünnepi gyászmisét celebrálni Horthy Miklós és a kormányzóné emlékére, Boross, Lezsák és Gulyás Gergely részvételével.
És dísznek köztük van Wittner Mária, a kurzus 56-os szabadságharcos-hőse, akinek valódi életútjáról, szerepléséről most nem nyilatkozom, mert Dániel Pétert már bíróság elé citálták és elítélték egy ilyen ügyben vagy hat éve, ami azért még szelidebb korszaka volt a jelenlegi, úgy tűnik, totálisan bevaduló rezsimnek.

Ebből a társaságból már csak Bayer, Bencsik és Fricz hiányzik! Már, akinek.

Ők majd talán Kubatovval a zavargásokat szervezik Jeruzsálem arablakta óvárosában, vagy mit is beszélek, Pesten, ha véletlenül (itt is) győzne az ellenzék.