h i r d e t é s

Nagy a baj a magyar költségvetéssel

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Nagy a baj a magyar költségvetéssel

2023. május 16. - 06:04

Az Európai Bizottság figyelmeztette az Orbán-kormányt, szerintük hiba rohanni a 2024-es büdzsé tervezésével.

Az első negyedévben az előző évhez képest 0,9 százalékos, a 2022 utolsó negyedévéhez képest pedig 0,6 százalékos gazdasági visszaesést várnak az Portfolio.hu által megkérdezett hazai banki elemzők. A KSH kedd reggel közli első becslését az idei első negyedéves bruttó hazai termék (GDP) változásáról, és ha igazolja az elemzői konszenzust, akkor a janurá-március közötti időszak már a harmadik negyedév lesz, amikor recesszióban van a magyar gazdaság. Várhatóan még a második negyedév is mínuszos lesz, vagyis 12 hónapon át folyamatosan csökkenhet a GDP értéke, de a második félévben jöhet a lassú kilábalás. Így az idei éves növekedés elérheti a fél százalékot a két ellentétes félév egyenlegeként, erre a következtetésre jutottak a hazai banki elemzők, de az Európai Bizottság is.

Az EB arra számít, hogy a magyar GDP a tavalyi 4,7 százalék után idén fél százalékkal emelkedik – derül ki a hétfőn nyilvánosságra hozott tavaszi gazdasági előrejelzésből. Ez egyben azt is jelenti, hogy átmenetileg megáll a magyar gazdaság felzárkózása, hisz az EU teljes gazdasága egy százalékkal nőhet az idén, vagyis Európa is elkerüli a recessziót. Nem ilyen fényes viszont az inflációs helyzet: az EU-ban az árak átlagosan az idén 5,8 százalékkal emelkednek. Magyarországon viszont a tavalyi 15,3 százalékos HICP-infláció (harmonizált fogyasztói árindex) idén 16,4 százalékra emelkedik. Ez az előrejelzés még visszafogottnak is tekinthető a piaci várakozásokkal szemben: a banki elemzők az idei drágulás mértékét 18-20 százalék közé várják. 2024-re a bizottsági elemzők már konszolidáltabb makrogazdasági környezetre számítanak: a gazdaság növekedése 2,8 százalékra gyorsulhat, amely azért lényegesen elmarad a kormány által várt négy százalékos növekedéstől, míg az infláció az EB szerint 2024-ben négy százalékra mérséklődhet.

Az Európai Bizottság jelentése szerint szerint viszont nagy bajok vannak az államháztartási folyamatokkal: az Orbán-kormány a minap benyújtott konvergencia-programban (KP) azt vállalta, hogy az államháztartás hiányát idén a GDP 3,9 százalékára csökkenti, jövőre pedig 2,9 százalékos deficittel tervezik meg a költségvetést. A 2024-es büdzsét jelenleg is gőzerővel számolják a kormányban, ugyanis a tervek szerint az két héten belül a parlament elé kerülhet a törvényjavaslat. Az EB szerint viszont láthatóan hiba rohanni a 2024-es költségvetés tervezésével, ugyanis a Konvergencia Program számaiból – mint korábban is rámutattunk – nem jön ki a matek: az EB azzal számol, hogy a hiány az idei 4 százalékról a tervezett csökkenés helyett 4,4 százalékra emelkedhet jövőre a most megismert gazdasági folyamatok miatt.

Az Európai Bizottság szakértői szerint már az idei hiánycsökkentés is csak a különadóknak, és a váratlanul magas inflációnak, pontosabban az így megugró adóbevételeknek köszönhetően jön össze. Elismerik, hogy az energiatámogatások (csökkentett rezsicsökkentés) növelik az idei kiadásokat, ám a gázárak közelmúltbeli mérséklődése várhatóan a következő fűtési szezonban e támogatások visszaesését fogja eredményezni, így 2024-ben enyhíti a költségvetési terheit. Az energiatámogatási intézkedések költségvetési hatásait az EB 2023. tavaszi előrejelzése a 2022. évi egy százalékhoz képest 2023-ban a GDP 1,2 százalékára becsüli. Az energiaintézkedések alacsonyabb előrejelzett költségei és a javuló makrogazdasági kilátások ellenére a hiány az előrejelzések szerint 2024-ben továbbra is magas, a GDP 4,4 százalék marad. A bevételek növekedését várhatóan hátráltatja az ideiglenes adók feltételezett fokozatos kivezetése a megszüntetési záradékukkal összhangban – írják. Vagyis Brüsszelben még komolyan veszik az alig két hete benyújtott magyar konvergencia-programot amiből valóban az volt kihámozható, hogy a korábbi vállalásoknak megfelelően 2024-től a kormány megszünteti a különadókat.

Ezzel szemben Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a múlt héten a kormányinfón arról beszélt, hogy a költségvetési problémák miatt az adókivezetés csak részleges lesz. A költségvetési kiadások ugyanis továbbra is magasan maradnak, különösen aggasztóak a magas kamatok miatt megugró (megduplázódó) államadósság terhek, illetve a (magas) inflációból eredő tartós kiadási nyomás miatt. Emellett a hiány mértékére egyéb felfele mutató kockázatok is vannak: a közszféra béremelései, kamatkiadások és az energiaárak esetleges újbóli emelkedése – összegzi a Bizottság. (Népszava)