Miért nagyon fontos a választási matek elemzése, mielőtt bárki is legyintene az ellenzék esélyeit latolgatva? A Fidesz számára nem túl jó hír, hogy jelen állás szerint legalább az ország fele ellene fog szavazni az októberi helyhatósági voksoláson. Érdemes ugyanis ara gondolni, hogy mi volt településtípusonként a megoszlás a kormány politikájának támogatói és ellenzői között. Ha nem változnak jelentősen az arányok a kormánypárt javára, illetve, ha nem esnek szét októberig az ellenzéki választási szövetségek, akkor kellemetlen meglepetésben lehet része Orbán Viktornak.

Jó dolog, ha valaki világcsúcsot fut, ám az egy olyan határ, amit már nagyon nehéz lesz újra átlépnie. Ennek a törvényszerűségnek a jelentőségével nyilván Orbán Viktor is tisztában van, hiszen 2014-ben annyira túlnyerte magát a pártja, hogy most nehéz lesz azt az eredményt túlszárnyalni. Ha azt vesszük, hogy alig maradt megyei jogú város az ellenzéki pártok kezén, illetve, hogy Budapestet is uralja már egy ideje a Fidesz, akkor azt kell mondanunk, hogy a kormánypártnak fel van adva a lecke.

Egyrészt be kellene vennie két olyan Csongrád megyei várost, melyek nagyon szúrják a szemét pártunk és kormányunk vezetőjének (Hódmezővásárhely, Szeged), másrészt meg kéne tartania olyan fontos bástyákat, mint Pécs, Szombathely, Miskolc, és természetesen Budapest, Ha csak a népszerűségi adatokat nézzük, akkor nem tűnik lehetetlennek ez a küldetés, ám az ördög ezúttal is a részletekben bujkál.

Persze, tudja ezt Orbán Viktor is, ezért küzd kettőzött erővel olyan városokért, melyeket nagyon fontos lenne megtartania, illetve meghódítania.

Ha a Publicus legutóbbi felmérését vesszük, akkor a biztos pártválasztók között 51 százalék adná a voksát a Fideszre, a DK, az MSZP a Jobbik és a Momentum 10-10 százalék körül kapna. Itt nem a pártok közti versenyfutás érdekes, amely csak a legerősebb ellenzéki erő címéért zajlik, hanem az, hogy a maradék 49 százalék begyűjthető egy jól felépített ellenzéki összefogással.

Ennél is fontosabb körülmény, hogy mind a tavalyi parlamenti, mind az idei uniós választás azt mutatta, hogy minél kisebb egy település, annál népszerűbb a kormánypárt. Ez nem volt gond a Fidesznek az előző választásokon, ám most komoly fejfájást okozhat, hiszen nem lehet összehasonlítani annak a súlyát, hogy a kormánypárt behúzta-e Csanádpalotát vagy Baktalórántházát azzal, hogy megtartotta-e Veszprémet vagy Budapestet.

Ha tehát marad az a tendencia, hogy a nagyvárosokban a teljes ellenzéki támogatottság valamivel magasabb a kormány mellett kitartó erőknél, akkor hiába nyeri agyon magát a falvakban, kisvárosokban a Fidesz, a látványos, jobban kommunikálható sikereket az ellenzék gyűjtheti be októberben. Persze, tudja ezt Orbán Viktor is, ezért küzd kettőzött erővel olyan városokért, melyeket nagyon fontos lenne megtartania, illetve meghódítania.

Azzal is tisztában van, hogy a Nemzeti Együttműködés Rendszerének lételeme a terjeszkedés, ezért az eddigi pozíciók megtartása sem lenne elegendő ahhoz, hogy a híveik számára a legyőzhetetlenség látszatát közvetítsék. Tudja a Fidesz vezérkara, hogy Orbán Viktor varázsa addig tart, amíg be nem következik egy olyan esemény, mint Törökországban, ahol Erdogan minden igyekezete ellenére elveszítette Isztambult, és ezzel politikája meg is rekedt, és most a meglévő pozíciói megvédésével kell foglalkoznia. Mert, ahogy egy dakota közmondás tartja: „Ha nagy harcos vagy, az ellenfél számára már az is eredmény, ha egy karcolást ejtsen rajtad, mert ez a kis seb megtöri a legyőzhetetlenségedbe vetett hitet”.

Szegedi Kattintós