h i r d e t é s

Mi kell ahhoz, hogy az emberek bízni kezdjenek a koronavírus elleni oltásokban?

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam

Mi kell ahhoz, hogy az emberek bízni kezdjenek a koronavírus elleni oltásokban?

2020. december 12. - 06:18

 

A GLOBSEC Trends 2020-as kiadása kilenc közép- és kelet-európai, illetve nyugat-balkáni országban készített közvélemény-kutatás eredményeit összegzi.

A kép illusztráció! - Forrás: pixabay.com

A felmérés szerint a válaszadók több mint egyharmada hisz az új típusú koronavírus-fertőzéssel kapcsolatos összeesküvés-elméletekben. Ezt tükrözi, hogy a régió lakosságának mindössze 37 százaléka lenne hajlandó beoltatni magát a COVID-19 ellen. Ugyanakkor ez az arány 53 százalékra nő azok között, akik bíznak a közintézményekben.

"Az eredmény rámutat, mennyire létfontosságú a jó kormányzás, illetve a lakosság és az állami intézmények közötti bizalom kiépítése. A közhatalmi szerveknek javítaniuk kell stratégiai kommunikációjukat, és mindent meg kell tenniük, hogy javítsák a beléjük vetett bizalmat" – foglalta össze a jelentés lényegét az egyik szerző, Miroslawa Sawiris, a GLOBSEC kutatója.

Az identitást és értékeket célzó megosztó narratívák erősen rezonálnak

A jelentés szintén vizsgálja a megosztó és gyűlöletkeltő narratívák elfogadottságát. Míg az emberek általánosságban támogatják a demokráciát, vagy éppen országaik EU- és NATO-tagságát, ha már "liberális demokráciaként" hivatkoznak rá, 41%-uk már fenyegetettségként tekint rá. Sokan értenek egyet azzal az állítással is, hogy az EU "diktálja" országának, mit tegyen. "A másokat démonizáló, az alapvető demokratikus értékeket és az euroatlanti partnerséget aláásó narratívákat több regionális politikai szereplő is igyekszik kihasználni. Különböző csoportok egy széles halmaza állítólag fenyegetést jelent a válaszadók értékeire és identitására, kezdve a liberálisoktól, a migránsokon és az LMBTQ+ közösségen át egészen az Egyesült Államokig. Az ilyesfajta polarizáció kulturális háborúvá válhat" – tette hozzá a Globsec Trends egy másik szerzője, Katarína Klingová, a GLOBSEC vezető kutatója.

Oroszország imázsa a régióban

A régióban szintén megjelennek az oroszbarát érzelmek, az erre fogékony csoportok pedig elhiszik a főként Moszkva által terjesztett narratívákat. Tíz NATO-tagállamban élő emberből négyen gondolják azt, hogy a szövetség provokálja Oroszországot azzal, hogy katonai támaszpontokat épít az orosz határok közelében, márpedig ezt a Kreml-barát médiumok hangoztatják. "Az oroszbarát érzelmek különösen erősek Bulgáriában, Szlovákiában, Szerbiában és Montenegróban. Itt a válaszadók háromnegyede azonosul azzal a feltételezéssel, hogy Oroszország egy »erős szláv testvér«" – mondja a GLOBSEC vezető tanácsadója, Daniel Milo.

Ennek eredményeképp Oroszországot kevesen tekintik fenyegetésnek. Valójában azok aránya, akik Moszkvát és Pekinget biztonsági kockázatnak tekintik, csökkent is 2019 óta. "A régió lakóinak többsége nem tekint országuk biztonságát fenyegető tényezőként Oroszországra vagy Kínára. A legtöbb ember úgy gondolja, hogy országuk túl kicsi ahhoz, hogy a nagyhatalmak foglalkozzanak vele, ami egy veszélyes megközelítés, és szembemegy a térség hírszerző ügynökségeinek jelentéseivel" – fejtette ki Dominika Hajdu, a GLOBSEC kutatója.

A magyarok többsége nem támogatja az LMBTQ+ közösség démonizálását

Magyarországon azok aránya, akik szerint az ország kizárólag a Nyugathoz tartozik, a 2018-as és 2019-es 45 százalékos arányról 2020-ra 37 százalékra esett. Ezzel párhuzamosan a "köztes" opció támogatottsága 56 százalékra nőtt, szerintük az országnak valahol a Kelet és a Nyugat között kell elhelyezkednie. Ez a régióban Csehország és Lengyelország után a legmagasabb arány.

Ugyanakkor a magyarok túlnyomó többsége támogatja az ország NATO-tagságát (83% szavazna arra, hogy Magyarország maradjon a szövetség tagja), és a válaszadók 79%-a gondolja, hogy a tagság javítja az ország biztonságát. Ezzel Magyarország a régió második leginkább NATO-barát országa a lengyelek után.

Szintén hatalmas többség gondolja Magyarországon (80%), hogy egy erős vezető, akinek nem kell választásokkal és a parlamenttel foglalkoznia, rossz lenne az országnak. Ez a legerősebb tekintélyelvűség-ellenes hozzáállás a felmért országok közt.

A magyarok többsége (55%-a) nem ért egyet a kijelentéssel, miszerint az LMBTQ+ jogok egy dekadens ideológiát képviselnének, a kormány a közösséget megbélyegző erőfeszítései ellenére sem.[1] A magyarok közel fele gondolja, hogy az LMBTQ+ kisebbség jogait biztosítani kell, ez Csehország után a második legnagyobb arány.

A teljes tanulmány innen letölthető: https://www.globsec.org/publications/globsec-trends-2020/
A közvélemény-kutatásokat legalább 1000 fős, reprezentatív mintán végeztük kilenc országban: Bulgária, Csehország, Magyarország, Montenegró, Észak-Macedónia, Lengyelország, Románia, Szerbia, Szlovákia.

 


[1] https://www.hrw.org/news/2020/05/21/hungary-ends-legal-recognition-transgender-and-intersex-people
https://www.euronews.com/2020/06/01/hungary-s-new-anti-transgender-law-is-threatening-to-set-hard-won-lgbt-rights-back-decades

 

Kommentek

h i r d e t é s