h i r d e t é s

Lyukas gatya, avagy a tízmillió férőhelyes stadion

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Lyukas gatya, avagy a tízmillió férőhelyes stadion

2016. szeptember 24. - 09:34
0 komment

Tegnapelőtt már kicsit elmélkedtünk a magyar fociról, a nézőszámok alakulásáról, és az épülő szépülő stadionokról.

Nincs kedvem sutba dobni a témát, hiszen miniszterelnökünkön most nagy a nyomás a népszavazás miatt. Piszkálják is éppen eleget érte, így nincs ideje a focival foglalkozni. Az meg nem megy, hogy senki ne foglalkozzon napi szinten a focival, az nem esne jól a miniszterelnöknek, és még a végén valakin elveri a port. Próbálok segíteni, tartsuk felszínen a focit. Jövő héten ugyis újabb forduló a Bajnokok ligája csoportkörben. Hát igen, magyar csapat nélkül. Euroliga meccsek is lesznek, ott sem vagyunk. Jó, tudja már mindenki, csak jelzem úgy szorgalomból.

Megtörtént. Ugyanaz, mint tavaly. Az európai foci szurkolók többsége még izgalomba sem jött, hogy kedvenc csapata meddig menetel a nemzetközi kupában, addig mi magyarok már lazíthatunk, nem kell izgulni. Ismét sikerült az a ,,bravúr”, hogy szeptember elejére már nincs versenyben egyetlen kacsalábon forgó stadionunk gyülekezete sem.

Máltai gyöngyhalászok és boltosok, északír gyári munkások, izlandi bálnavadászok próbálkoznak ilyenkor, hogy menjenek egy kört a kupában. Összecsomagolják a hálót és elzárják a kihalászott gyöngyöket, a munkások kivesznek egy nap szabadságot. A boltos kiírja üzlete ajtajára, hogy nyitás holnap reggel hatkor, elmentem meccset játszani. Általában ezek a csapatok vernek ki bennünket a selejtezőkben.

Mi viszont az unortodox focistratégiát tanítjuk a világgal. Nem a játékra koncentrálunk, hanem arra: hol és milyen körülmények között sétálgassanak a mi szemünk fényei. Érezzék előbb jól magukat a 12 milliárdos debreceni, a 20 milliárdos Fradi, vagy éppen a miniszterelnökünk kertjében 3 milliárdért megépült stadionban. Aztán majd eldöntik van e kedvük focizni is.

Az unortodoxia másik zseniális eleme, hogy a magyar csapatok egyben idegenforgalmi- és turisztikai központok is. Hova tovább: egészségügyi centrumok. Afrikától Ázsiáig, Észak-Oszétiától a Lappföldig  toborozzuk az idegenlégiósokat, hogy vigyék hírét a világba: a magyarok milliárdos stadionjaiban a legjobb sétálgatni a meccseken. És ezért még fizetnek is. Kell ennél jobb stratégia, hogy vonzóvá tegyük magunkat? Kell ennél egészségesebb életmód? Jó levegőn, szuper környezetben mozoghatnak hétről hétre, hónapról hónapra. Eljön az idő amikor Messi, C. Ronaldo és társai addig ülnek majd a felcsúti buszmegállóban, amíg egyszer megsajnálja őket Mészáros polgármester, és ráengedi őket a füvesre edzeni egy kicsit.

Idegenlégiós ügyben egyre többen kérdezgetik, hogy hol vannak a magyar fociakadémiákon nevelt tehetségek. Hát...vannak. Valahol. Ott ahol a magyar edzők, sehol. Mert ha lennének, akkor ugyan miért kell tolmácsokkal riportot készíteni egy magyar bajnoki meccs után? MInt a Debrecen - Honvéd meccs után a héten.

Idegenlégiós játékosok és edzők, tolmácsok, no meg egy profi tévéműsor a heti összefoglalókhoz. Azt nagyon szeretem. Mert tele van szakértőkkel és a legmodernebb technikával. Azt szeretem a legjobban, amikor a szakértók megállítják a képet, bekarikáznak játékosokat és azt mondják innen indul a támadás. Kösz. Majd újabb karikázás, és levezetik, hogy a játékos a jobb oldalon lefutott az alapvonalig, majd beadott. Kösz. Majd újabb karikázás, és a szakértő kijelenti, hogy a csatár nagyon jó ütemben érkezett, majd szép gólt fejelt. Kösz.

Szóval vannak a fociakadémiákon képzett magyar labdaművészek is, de őket csak óvatosan állítjuk csatasorba. Még nem épült ki ugyanis a munkaalapú társadalom, addig pedig ne nyüstöljük őket feleslegesen. Szóval alakul ez, egyszer majd beérik az unortodox focistratégia is. Közben ugyan Orbán miniszterelnök még sűrűbben fog a zsebünkben kotorászni, és kiveszi az utolsó forintokat is onnan, hogy újabb és újabb stadionok épüljenek. Még az is lehet, hogy országunk egyszer csak egy nagy stadionná alakul át. Orbán Sanco Panza Aréna. A határszakaszokon lesznek a beléptető kapuk, amelyeken átjutva a hanyatló nyugat szurkolói azzal a látvánnyal szembesülnek: a magyar miniszterelnök dekázik a Buda Várban, miközben a lyukas gatyában szurkoló tízmilliós tömeg skandálja: Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok! Ez a jövő! A tízmillió férőhelyes stadion. Csak az a kérdés: akarunk e szurkolók lenni?