h i r d e t é s

Leosztályozták a tanárok az állami tankönyveket

Olvasási idő
3perc
Eddig olvastam
a- a+

Leosztályozták a tanárok az állami tankönyveket

2016. május 28. - 12:10
0 komment

A pedagógusok szerint a kiadványokban nem biztosított a személyre szabott tanulás · Ráfizethetnek az önkormányzatok - írja a Magyar Nemzet Online.

Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Nagy jóindulattal gyenge négyesre értékelték a pedagógusok az állami tankönyveket – derült ki a Magyar Nemzet által megismert, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által készíttetett, a 2014/2015-ös tanévre vonatkozó összefoglaló tanulmány adatainak összesítéséből. Az állami kísérleti könyvek különösen rosszul teljesítettek abban a vonatkozásban, hogy segítik-e a diákok személyre szabott tanulását.

Átlagosan 3,63-ra értékelték a pedagógusok az állami kísérleti tankönyveket – derül ki a lapunk által megismert, az Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet által készíttetett tanulmányból. Az összegzés 27 kísérleti tankönyvről szóló, egytől ötig terjedő pedagógusi értékeléseket foglalt össze több táblázatban, ezek alapján számolta ki lapunk a 3,63-as értéket.

A tankönyvek a legjobb értékeléseket az olyan szempontok alapján kapták, mint hogy a könyv „felkelti a tanulók érdeklődését”, „kérdésekkel és feladatokkal segíti az új ismeretek rögzítését”, illetve „feladatleírásai érthetők”, ezekre egyaránt 3,8-es értéket kaptak. Ugyanakkor csak 3,5-es értéket kaptak az olyan aspektusok, mint a „tanulók nyitott kérdésekkel további tájékozódásra ösztönzése”, a „tanulási képesség fejlesztése” és a tantárgy eredményes tanításának hatékony támogatása.

A legrosszabb értékelést – 3,2-es átlagot – a „személyre szabott tanulás biztosítása” kapta, amit – ahogy a jelentés maga is megfogalmazza – a legtöbb tankönyvben nem láttak biztosítottnak. Ebben a tekintetben különösen gyengének bizonyult az 5.-es, a 6.-os és a 10.-es magyarnyelv-könyv, a 10.-es irodalomkönyv, a 9.-es történelemkönyv (mindegyik 2,9-es átlagot ért el); a 10.-es matematikakönyv és a 10.-es irodalomkönyv (egyaránt 2,8-es átlagot kaptak); míg a 9.-es matematikakönyv, illetve a szakiskolás tanulók 9–10. osztályos közismereti könyvének a második kötete 2,7-es átlagot kapott.

– Ha a tankönyvben és a munkafüzetben nagyon kevés az önálló feladat, kicsi az esély az érdemi differenciálásra – mondta Romankovics András, a Tankönyvesek Országos Szakmai Egyesületének (Tanosz) alelnöke lapunk kérdésére. A szakember leszögezte: önmagában a tankönyv csak eszköz, nem tudja megvalósítani a differenciált oktatást, viszont sok múlik a felépítésén, ami segítheti vagy szinte meggátolhatja a személyre szabott munkát.

Utóbbi akadályát jelenti az is, hogy az alsós diákoknak tartós könyvekből kell tanulniuk, tehát nem írhatnak, jelölhetnek bele a könyvekbe, ami ellehetetleníti a tankönyvi szöveg megfelelő egyéni módú feldolgozását. Bár a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ új vezetője, Pölöskei Gáborné jövőre felmentést adott az 1. és a 2. osztályosoknak a tartós tankönyvek kötelező használata alól, de a 3. és a 4. osztályosoknál nem volt hajlandó engedni, így ez továbbra is probléma maradt. – Veszélyes, hogy a politika még a módszertanba is belenyúl azáltal, hogy a tartós tankönyveket gazdasági ok – az ingyenesség – miatt erőlteti – mondta a Tanosz alelnöke.

A tankönyvterjesztésért felelős Könyvtárellátó Nonprofit Kft. adatai szerint már 818 684 kísérleti tankönyvet rendeltek a 2014/2015-ös tanévben.

Rosszul járnának

Szolidaritási hozzájárulást, vagyis egyfajta adót vetne ki a kormány az önkormányzatokra jövőre, hogy fedezni tudja az iskolák teljes államosítását – derült ki az Országgyűlés költségvetési bizottságának pénteki ülésén a Világgazdaság beszámolója szerint. Az új kormányzati javaslat értelmében az önkormányzatoknak az adóerő-képességük szerint kell fizetniük a hozzájárulást sávos rendszerben. A pénzt az önkormányzatnak egyébként járó normatív finanszírozásból vonják le, a kormány ebből a forrásól több mint 21 milliárd forintra számít. Ez annyit jelent, hogy a gazdagabb kistelepülések járnak rosszabbul, hiszen az elvonás a jobb jövedelmű településeket nagyobb mértékben érinti, míg a kisebb falvakban nem kell annyi iskolát üzemeltetni, mint a nagyobbakban – írta a lap, azt is megjegyezve: az önkormányzatoktól átvett iskolák finanszírozására hivatkozva a hozzájáruláson kívül is tovább csökkentik a helyhatóságok egyéb juttatásait. A működtetés államosításával kapcsolatban tiltakozó közleményt adott ki tegnap a Magyar Önkormányzatok Szövetsége, a Civil Közoktatási Platform és a Tanítanék mozgalom.

 

mno.hu