Hiányosak az adóbevallások, különösen az ötfősnél kisebb cég esetében, ezért nem lehet a teljes nemzetgazdaságra vonatkozóan átlagbért számolni - ezt a választ adta megkeresésünkre a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). Többszöri visszakérdezésünk ellenére sem kaptunk azonban választ arra, mikor teszik közzé ezeket a korábban megígért adatokat. Mindez azért fontos, mert a KSH által - a kormány egyfajta győzelmi jelentéseként - havonta közölt, már bruttó 340 ezer forint felett járó átlagkereseti adatok számos kritikát kaptak az elmúlt hónapokban. A Magyar Szakszervezeti Szövetség (MASZSZ) többször is jelezte: a dolgozók egyáltalán nem látnak ilyen szép számokat a bérpapírjaikon. Ennek alátámasztásul a Policy Agendával közösen kiszámították a mediánbért: ez az az összeg, amelynél a dolgozók fele többet, fele kevesebbet keres. Kiderült: a dolgozók kétharmada egyáltalán nem keresi meg a KSH által közölt átlagbért.

Ezt követően a Népszava is többször írt arról, hogy szakértők szerint a hivatalosan közölt adatoknál 25-30 százalékkal alacsonyabb lehet a valós átlagbér. Mégpedig azért, mert a KSH az általa közölt adat kiszámításakor nem veszi figyelembe az öt főnél kevesebb munkavállalót foglalkoztató vállalkozások adatait. Ha így tenne, akkor alacsonyabb számok jönnének ki, hiszen ezeknél a cégeknél zömmel a legkisebb bérekért – minimálbéren vagy garantált bérminimumon – foglalkoztatják a dolgozókat.

A KSH ezekre a kritikákra is reagálva jelentette be októberben, hogy januártól másként fogja számítani a havi kereseti statisztikákat. Addig a munkaügyi adatgyűjtésből származó bértömeget átlagolták az adott dolgozói létszámmal, de csak az ötfősnél nagyobb cégeknél. Januártól viszont a cégek által havonta elkészített adó- és járulékbevallásokból állítják elő a kereseti statisztikát. A KSH ezt akkor azzal indokolta, hogy ezen, a Nemzeti Adó és Vámhivatalnál (NAV) elérhető bevallásokban sokkal részletesebb – személyi- és álláshely szintű – adatok szerepelnek a jövedelmekről, és a medián keresetek is kiszámíthatóvá válnak. Ez az adatbázis az ötfősnél kisebb válllakozások adatait is tartalmazza.

Az első, januárra vonatkozó adatközlést márciusra ígérték. Hidegzuhanyként érkezett ezek után a bejelentés március végén, hogy ugyan már az új, NAV-os adatbázisból számolnak a statisztikusok, de ennek során továbbra sem veszik figyelembe az öt főnél kisebb létszámú cégek dolgozóinak – azaz több mint egymillió munkavállaló - keresetét. A KSH a korábbi ígéretek ellenére nem közölt mediánbért sem.

A KSH mindezt a bevallások hiányosságaival magyarázta. Tovább dolgoznak „a statisztikai felhasználhatóság szempontjából hiányos vagy javított bevallások kezelésének jobb minőségű megvalósításán” – írták közleményükben. Furcsának találtuk azonban, hogy éppen az öt fő alatti cégek járulékbevallásai lennének hibásak, ezért rákérdeztünk. De jól értettük, hiszen a KSH lapunknak küldött válasza szerint: „az öt főnél kisebb létszámmal működő szervezetek esetében az átlagost számottevően meghaladó adathiány, illetve utólagos revízió a statisztikai adatközlést egyelőre nem teszi lehetővé”. Azt is közölték, hogy „az új adatforrások hivatalos statisztikai rendszerbe történő beillesztése minden esetben hosszabb előkészítő folyamatot igényel. A keresetstatisztikai adatok esetében ez az előkészítő folyamat a tervezettnél hosszabb időt vesz igénybe.” Hogy pontosan mennyi időt, azt már nem árulták el.

Katona Tamás statisztikust meglepte, hogy a KSH továbbra sem a teljes nemzetgazdaságra számítja a kereseti adatokat. Szerinte, ha az ötfősnél kisebb cégeket is beleszámították volna a statisztikába, akkor az átlagbér a hivatalosan közölt harmadával, negyedével alacsonyabb lenne. Előbbi a papíron bevallott bért mutatná, hiszen való igaz, hogy a kisvállalkozásoknál gyakran minimálbérre jelentik be a dolgozókat, a fizetés többi részét pedig zsebbe kapják. De még ezt a „fekete” fizetést beleszámolva is 25 százalékkal alacsonyabb lehet az átlagbér a hivatalosan közöltnél – véli az egyetemi tanár. Megjegyezte: a KSH magyarázata meglehetősen furcsa, hiszen a hivatal már három éve készíti elő az új adatbázisra történő áttérést, az alkalmazotti létszámadatokat már tavaly óta ez alapján is közli. A vállalkozásoknak pedig már 2006 áprilisa óta elektronikus úton kell havonta eleget tenniük járulékbevallási kötelezettségüknek. Ezek minősége – az esetleges hibák vagy hiányosságok száma – pedig nem függ az adott cég dolgozói létszámától.

Kiss Ambrus, a Policy Agenda vezetője szintén érthetetlennek találja a KSH magyarázatát. Szerinte legföljebb a munkaidőre vagy a munkaköri besorolásra vonatkozó adatok hiányozhatnak a bevallásokból. Ha viszont valóban a kereseti adatok nem egyértelműek a bevallásokban, akkor mi alapján számolja ki a NAV a kivetett adókat? – vetette fel.

Szerző: Varga Dóra / nepszava.hu