Nem egyszerűen csak a pályázatban előírt szabályozás szerinti 5%-ról van szó, az összesen és minden elképzelhető bevételből, így a GYES-ből is levont összeg több mint 751 millió forintra rúg.

Jelen írásunkban a törvényi hátteret vizsgáljuk. A pályázat idején (2010) még az 1990. évi LXV. helyi önkormányzatokról szóló törvény volt hatályos (e törvény csak 2013 január 1-jével vesztette hatályát).

Mindez azért lehet érdekes, mert a pályázat kezdetétől – és bár ez lenne az egyetlen érintett uniós támogatás – az újonnan kreált 2011. évi CLXXXIX. helyi önkormányzatokról szóló törvényt számos alkalommal átírták, módosították.

Nem is véletlen, hogy a törvény maga közkeletű kifejezéssel élve úgy néz ki, mint egy saláta; folt hátán folt. Amivel egyetlen óriási probléma van. A jogi stabilitás részleges, vagy teljes hiánya. Ilyen jogbiztonság mellett okkal merül fel a gyanú, hogy a törvényhozás illetékesei, érdemi ellenállás nélkül saját érdekeinek megfelelően – és választópolgárai kárára – önkényesen módosítják a törvényt.

A önkormányzati működést persze kétséget kizáróan az az elv vezérli, hogyan lehet egy EU pályázatot okosan (értsd annak oroszlánrészét zsebre téve) megnyerni. A pályázat az illetékes önkormányzatoktól 5%-os önrészt követel meg.

Látszólag azzal sincs gond, hogy a helyi önkormányzatokról szóló törvény jogköre szerint a testület kivethet adót. De a pályázat idején hatályos törvények azt is kimondják, hogy a lakosság e hozzájárulását teljes összegben visszaigényelheti. Amiből az érintettek azóta legfeljebb csak a befizetés töredékrészére tett ígérettel találkoztak. A különféle, így a GYES-ből is levont adó címen beszedett 210 ezer forintból 104 ezer forintot visszatartva.

A lakosság felháborodása annál is inkább indokoltnak tűnik, mert Mindszenten egy hasonló beruházás kapcsán a lakosságtól beszedett összeget visszafizették.

A megnyert pályázatot, melynek elbírálása során látszólag minden rendben volt (és adja magát a kérdés, hogy ki ellenőrizte mindezt?) ezek után csupán egy megfelelő kormányközeli tulaj cégére kell bízni. Kéz kezet mos. Hogy ezzel legalábbis kimerítik a gazdasági versenykorlátozás bűncselekményét, senkit nem érdekel, hiszen a GVH keze éppúgy meg van kötve, mint bármelyik kontrollt gyakorolni hívatott szervé.

Valamiért azt sem igyekeztek  Orosháza lakosságának orrára kötni, hogy a rájuk kényszerített hozzájárulásból mire költöttek 160 millió forintot. Holott ennek a közérdekű adatigénylés – akkor még feltétlenül érvényes – szabályozása értelmében semmilyen jogi akadálya nem lehetett volna.

Nem sokkal ezelőtt jutott birtokunkba az információ, hogy bár a csatornázási beruházás 2015-ös hatállyal lezárult, felújítására máris benyújtott az orosházai önkormányzat – élén Simonka Györggyel – pályázatot.

Mint arra a HVG cikke is felhívja a figyelmet az eset közel sem elszigetelt.