Ilyenkor óhatatlanul is előjönnek a fejlesztési beruházások, mint perdöntőnek szánt érvek. Ehhez szeretnénk sorozatunkkal hozzájárulni.

Elkerülvén a fővárossal való kivételezés vádját, egy Orosházán történt illusztris és nagyszabású beruházást mutatunk be.

2010-ben a város lakossága értesült arról, hogy a városvezetés, élén az azóta a Magyar Államkincstár elnökévé előlépett Dancsó Józseffel csatornázási projektet indít. Valóban szükséges beruházásnak tűnhet, hiszen a korszerű szennyvízelvezetés kérdése minden település működésének elidegeníthetetlen alapja.

A kormányváltás évében megkezdődött a csatornázási munkálatok sora. A lakosság ennek nyűgjét, a feltúrt utakat még könnyedén viselte. Nem kellett sokat várniuk, alig öt évvel később be is fejeződött a projekt. Sőt, egy szennyvíztisztító telepet is átadtak. Másutt talán meglepő lehet, hogy miért nagy felhajtás közepette történt mindez, itthon azonban egy szennyvíztisztító átadása is majdhogynem kötelező ünnep. Igaz, ilyesmi az előző rendszerekben volt bevált szokás.

Eközben hideg zuhanyként érte a feltúrt utcák nyűgjével is szembesülő lakosokat annak ténye, hogy a pályázat, az önkormányzat önrészének egészét a lakosság mindenfajta megkérdezése és beleegyezése nélkül rájuk terhelték. Ez sem lenne akkora probléma, ha nem családonként 210 ezer forintot kellett volna lehetőleg egy összegben befizetni.

Tippeljük meg, 3625 családból vajon hányan tudtak csettintésre ekkora összeget kicsengetni? A szám a nullához közelít.

A lakók etetésre váró halak tekintetével álltak a kész helyzet előtt, amiről az önkormányzati vezetés nem kérdezte meg véleményüket.

Sorozatunk következő cikkében arra keressük a választ, hogy milyen törvényi háttér tette lehetővé egy ilyen volumenű és kétségtelenül igazságtalan döntés létrejöttét.