Ez viszont komoly érvágást jelent majd az érintett cégeknek, az esetenként több milliárd forintos adóterhet jó eséllyel nem fogják lenyelni. Az a kérdés, hogy ki fizeti majd a cechet: a vásárlók, a beszállitók?

A tíz évvel ezelőtt bevezetett válságadó mintájára léphet életbe újból a kiskereskedelmi láncokra kivetett extraadó: az elvonás mértéke azonos maradt. Ez azt jelenti, hogy minél nagyobb az árbevétel, annál többet kell adóznia az adott boltláncnak, a parlamenthez benyújtott törvényjavaslat szerint a külföldi online áruházakra - köztük az Amazonra és az AliExpressre - is vonatkozik a terhelés.

Korábban másról volt szó

A kormány a koronavírus-járvány miatti kiadásokkal indokolta a kiskereskedelmi különadó bevezetését. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter még április elején közölte, hogy a járványvédelmi alap 663 milliárd forintos keretösszegéből 36 milliárd forintot a kiskereskedelmi láncoknak kell befizetniük különadó formájában. Vagyis elméletileg a járványügyi alap 5 százalékát állják a boltláncok. Ma már azonban a 36 milliárdnál jóval többről van szó. Ahogy az is világos, hogy nem ideiglenes adóról van szó. A törvényjavaslat pedig környezetvédelmi célokkal indokolja a különadót.

A kiskereskedelmi adóról április közepén már megjelent kormányrendelet még átmeneti adóként említette ezt az adónemet, azaz a veszélyhelyzet végéig irányozta elő ezt a terhet. A parlamenthez kedd este benyújtott törvényjavaslatban viszont nincs időbeli korlát, erre utalt is Gulyás Gergely kedden, amikor azt mondta az MTI szerint, hogy

a multinacionális üzletláncokat érintő különadó a védekezés után is megmarad, mert a szándék mindig is az volt, hogy ez az adó legyen, csak volt egy uniós vita róla, de már nincs jogi akadálya a visszavezetésnek.

Tartósnak néz ki

A keddi törvényjavaslat szerint egyértelműen állandó adóról van szó, amellyel a magyarországi adófajták száma, amely jelenleg is 50 fölött van, tovább emelkedik - mondta Laczka Sándor, a Deloitte Zrt. kiskereskedelmi-élelmiszeripari tanácsadó csoportjának vezetője a Napi.hu-nak.

A kiskereskedelmi boltláncok mellett a benzinkút-hálózatokat működtető cégeket is érinti az extrateher, mert jelentős az üzemanyag-értékesítésből származó kiskereskedelmi bevételük. Emellett az autókereskedőkre és a patikákra is kiterjed az adókötelezettség. A törvényjavaslat a külföldi webshopokat is megadóztatja.

Az utóbbi kitételnek az a célja, hogy magyar webshopok ne legyenek hátrányban a külföldiekkel szemben. Éppen azért a magyar piacra bármilyen terméket szállító külföldi webáruházaknak is meg kell ismerniük ezt a magyar adót és számolniuk kell ezzel a teherrel a jövőben

- mondta Laczka.

Tízmilliárdok a legnagyobbaktól

A különadó alapja az évesi nettó árbevétel. Az adó sávosan van meghatározva, a következőképpen:

• a nettó bevétel 500 millió és 30 milliárd forint közötti rész 0,1 százalékkal adózik
• 30 és 100 milliárd forint közötti részre 0,4 százalékos teher vonatkozik,
• a 100 milliárd feletti árbevételnek pedig a 2,5 százalékát viszi el.

Egyelőre a boltláncok még nem tették közzé a tavalyi beszámolóikat, így a 2018-as adatok alapján lehet megnézni, hogy melyik cég mekkora teherrel számolhat.

Sokkal több lehet a 36 milliárdnál

Ha a törvényjavaslat a mostani adókulcsokkal lép életbe, akkor a 2018-as bevételi adatok alapján jóval nagyobb összeg folyik majd be a kiskereskedőktől, mint amennyiről korábban szó volt. Bár Gulyás Gergely április elején arról beszélt, hogy 36 milliárd forintot várnak a boltláncoktól, a törvényjavaslatban szereplő adókulcsok és a 2018-as bevételek alapján közel 50 milliárd forint érkezhet a büdzsébe. Tavaly jól ment a boltláncoknak, azaz nem valószínű, hogy az árbevételük olyan mértékben csökkent volna, hogy emiatt csökkenne a különadójuk összege 36 milliárd forintra.

Ehhez jönnek még az autókereskedőktől és a patikáktól érkező befizetések. E cégeknek az árbevételük miatt nem kell milliárdos tétellel számolniuk. Ugyanakkor a benzinkúthálózatoknak igen, amelyeknek milliárdos összeget kell beleadniuk.

Az adót először a 2020-as bevétel alapján kell majd fizetni, az pedig várhatóan akár több mint 10 százalékkal haladhatja meg a fenti 2018-as adatokat. Részben mert a múlt évben a teljes kiskerforgalom meghaladta a 10 ezer milliárd forintot, amely bő 9 százalékos növekedést jelentett 2018-hoz képest. Egyelőre kérdés, hogy az idén a járvány miatt hogyan alakul a kiskereskedelmi forgalom. Mindenesetre a mostani kilátások és elérhető adatok szerint évente akár 70-80 milliárd forint jöhet össze a különadóból. Így a korábban beharangozott 36 milliárd forint minimum másfélszerese, de inkább kétszerese folyhat be az államkasszába.

Mit jelenthet a különadó?

A Tescónak és több társának jelenti a legnagyobb terhet a különadó. Ez nekik azért is jelent komoly érvágást, mert a rájuk eső összeget lényegében a nyereségükből kell kifizetni - legalábbis annak egy nagy részét, különösen a Tescónak, a Sparnak és az Auchannak. Bár a diszkontoknak is fáj az adó, de azok a többieknél magasabb haszonkulccsal működnek a jóval több saját márkás termék miatt.

A legtöbb boltlánc pedig valószínűleg nem fogja lenyelni az új adót. Emiatt az egyik lehetőségük, hogy árat emelnek - ám ez az éles piaci verseny, különösen a diszkontok agresszív árazása miatt, kérdőjeles. A második pedig az, hogy a beszállítóiknál próbálják majd lenyomni jobban az árakat vagy pedig még olcsóbb beszerzési forrásokat keresnek. Ez pedig a beszállító magyar cégeknél üthet vissza, ugyanis sok kiskercégnél ma már 80 százalékos a magyar termékek aránya.

A magyar tulajdonú láncok, így a CBA, a Coop és a Reál hálózatába tartozó egységek összforgalma bruttóban, 2018-ban a Trademagazin listája szerint meghaladta az 1500 milliárd forintot. A Coop ezen a listán 627 milliárd forintot tavalyelőtti bruttó forgalmával a második volt, a Tesco mögött. A harmadik és negyedik helyen álló Spart és Lidlt követi az ötödik helyen a CBA 527 milliárd forintos bruttó forgalommal, a hatodik pedig a Reál több mint 416 milliárddal. A magyar hálózatok boltjainak azonban nem vagy nagyon keveset kell fizetnie, mert az üzletek különböző tulajdonosok kezében vannak, így az adott cégek nem kerülnek be a magasabb elvonást jelentő sávokba. Kérdéses az is, hogy a Metrónál mennyi lesz az adóteher: a boltlánc tavaly szeptemberben zárult üzleti évében mintegy 154 milliárd forintos nettó forgalmat ért el, viszont a cég kiskereskedelmi és nagykereskedelmi tevékenységet is folytat - a tényleges adó összegét pedig befolyásolhatja, hogy a kettő között milyenek az arányok.

Bánkódhat a Media Markt?

Bár a legnagyobb élelmiszerláncokhoz képest jóval kevesebbet kell fizetnie a Media Marktnak, az elektronikai termékeket forgalmazó cég mégis az egyik legnagyobb vesztese a különadónak. Ha ugyanis nem vonta volna össze a közelmúltban a cégeit, akkor jó eséllyel kevesebbet kellene fizetnie.

A boltlánc korábban a boltjait külön kft.-ken keresztül működtette, ám nemrég összevonta azokat egy cégbe. Így a sok kft.-s megoldással járó pár 10 millió forinttal szemben bő félmilliárdos adóteherrel néz szembe a társaság.

Kiskapu nélkül

Már a 2010-ben bevezetett kiskereskedelmi különadónál felmerült a kérdés a piacon, hogy az egyes boltok külön cégbe szervezésével kikerülhető-e a teher. Ezt akkor nem lépték meg a láncok, mondván: átmeneti adóról van szó, így nem éri meg az óriási adminisztráció miatt sok céget működtetni.

A mostani törvényjavaslat alapján pedig a cégrengeteg létrehozása már nem is lehet opció, a tervezet szerint ugyanis hiába darabolnák fel a jelenlegi társaságokat akár boltonként, ugyanis az összárbevételét kell nézni. A törvényjavaslat ezzel szeretné megakadályozni az adóelkerülést, az előírások szerint mostantól csak gazdasági indokkal lehet szétválást, kiválást végrehajtani.

napi.hu