A szokásos módon vert át mindenkit. A felzúdulást követően, felmérve, hogy árt a népszerűségének még a saját szavazói közt is, látványosan kihátrált a bérlakástörvény durva változatából, mellyel újabb több ezer milliárdos vagyont vont volna el az önkormányzatoktól. Végül csak a világörökségi területeken lévő bérlakásokra tartotta fenn az einstandolást.

Ez is elég! Elsősorban a fővárost sújtja (tiszta haszon!), a csókosok (Bayer, Palkovics, Rákay, és ki tudja, ki még) pedig mégis – sőt az eredeti elképzelésnél is kedvezőbb, harminc százalékos vételáron – hozzájutnak a nagy értékű lakásokhoz.

Szelllemi képességei szerint az ellenzékben ki-ki győzelemnek, vagy vereségnek fogta fel az új változatot, immár a (további) érdemi beleszólás, protestálás esélye és értelme nélkül, mely időn túlivá és látszólag okafogyottá vált.

Viszont a rendelkezéssel, melyről szó sem volt, mely most, néhány nap után sunnyogva a Parlament elé kerül, a máltai szeretetszolgálat és a református szeretetszolgálat kezelésébe kerülnek az állami bérlakások!
A névleg Mager Andrea kezén lévő állami vagyon egy részét megint elajándékozzák.

Mit takar a kezelői jog?
A rendszerváltásig az állami tualajdonon fennálló "kezelői jog" teljes tulajdonosi rendelkezési jogot biztosított, többek közt az állami bérlakások bérlőinek kijelölésére, a bérleti szerződések megkötésére, a bérbaadó jogainak gyakorlására, beleértve a bérleti díjak inkasszálását, és – elvileg – a felújítási, állagmegóvási, értéknövelést célzó feladatok ellátását, később a bérlakások értékesítését is.
A különféle neveken futó kerületi "házkezelőségek" működését mindenki ismeri, akinek – életkora folytán – dolga volt velük.

Ez vár a jelen bérlőkre is? Csak egyházi fennhatóság alatt?

Először is – mint Gábor György némi felhanggal megspendírozza – felekezeti hovatartozást kell majd igazolniuk a bérlőknek?
Aztán: (teszem hozzá) lehet, hogy a Szabad Nép-félórák mintájára kötelező istentiszteletek lesznek a gangokon, vagy a lépcsőházakban?
Kötelező lesz kirakni a keresztet?
Zsidóknak, muszlimoknak, buddhistáknak, ateistáknak szabad lesz a bejárás? Nyilatkozni kell majd, hogy egész véletlenül nem LMBTQ-érintettek a bérlők?

Végül pedig, és nem is utolsó sorban, hiszen egy dolog az elmélkedés, az egyetemes emberi jogok primátusának védelme tárgyában, de a praktikumot se feledjük!
Hiszen itt tízezrek életteréről, másfelől hatalmas vagyontömegről van szó!
A követeléskezelés (azt is megkapják, ővék a zszozsó!) mellett a felújítás, karbantartás költségeit és feladatát is átveszi az egyház, vagy máséval, veri a csalánt? Ez mondjuk az önkormányzatok dolga és terhe marad?
Az egyházak csak fogcsikorgatva költenek bármire, még műemléki felújításokra is. Inkább tartják a markukat: szegény az ekklézsia! (Nekem legyen mondva!)

Vagyis a legrosszabbat feltételezem.

Annak mintájára, amit az akkori kezelők a lakásvagyonnal a rendszerváltás előtt műveltek. Hagyták lerohadni az egészet.
A bérlők kilátástalan harcot vívtak az IKV-vel (az ifjúság kedvéért: Ingatlankezelő Vállalat: a házkezelőség átkeresztelt utóda), mondjuk egy tetőszerkezet megjavításáért, mert halastóvá változtak a padlástér alatti lakások (személyes élmény), elrohadt strangok, vezetékek, stb. cseréjéért (foltozgatással kiváltva).
"a lift nem működik" feliratú, a liftajtóval szervesen összenőtt táblák árnyékában vénasszonyok kúsztak föl gyalog a hatodikra, kis, életben tartó szünetekkel harminc éven át. A lakók a járókelőkkel sorsközössgében kerülgették a málladozó homlokzat földre hullott/zuhant darabjait, míg kilátszott a pusza tégla, olyan látványt nyújtva, mint egy csontvázig lepusztult halott (mellesleg hadd rohadjon a falazat is – nem véletlenül találták föl a vakolat-burkolatot valaha, szerencsésebb időkben).
Abból az ostoba feltevésből kiindulva, hogy a lakásvagyon nem produktív tőke, irtózatos károkat okoztak. Lakóknak és közvetve mindannyiunknak.

Vízionálnám, hogy mostantól reverendás alakok csőkulccsal, mi rossebbel fölszerelkezve vidáman létráznak, állványoznak, tetőt fednek a kelő nap fényében, munka-, akarom mondani egyházi dalokat énekelve.
De valahogy, valamiért nem áll össze a kép!

Egy biztos! Orbán kettős átverése megint bejött!
Sunyi módon, mondhatni a kertek alatt, ahogy szokta, ha kanyarra kényszerül, egy áhrem megoldással mégis víz fölött tartotta, amit akart.
Mert precedenst teremt. A következő lépése ennek mintájára az önkormányzati lakások államosítása, majd tömeges eladása lesz. Egyházi kezelésbe adással, vagy anélkül. Ahogy tervezte. Kis késedelemmel. Mondjuk, a választások után.

Csak egy futó megjegyzés a végére, ha már szóba került, ha érintőlegesen is:
a MAZSIHISZ volt az egyetlen egyházi, illetve egyházhoz köthető szervezet, mely, ha megnevezés nélkül, általánosságban is, de elítélte a homofób-törvényt, a kisebbségek rovására hozott intézkedést.

Kussol természetesen Orbán csatlósa, Slomó az EMIH-hel (pedig az is zsidó szervezet, melynek normális, tisztességes körülmények közt, és vezetéssel élénken, mondhatni zsigerből tiltakoznia kell/ene minden, bármely kisebbségeket jogfosztó, vagy pellengérre állító rendelkezéssel szemben.
És természetesen kussolnak, hallgatnak, lapulnak, mint szar a fűben, a pedofil és homoszexuális (csak kivételképpen említtessenek együtt!) istenszolgákkal, ügyekkel tarkított keresztény egyházak. Naná! Szintén Orbán táborából.
Kussolnak a buddhisták is, pedig az ő hitükbe és világképükbe ilyesfajta szexuális megkülönböztetés (mármint a homoszekszuálisoké) nem fér bele. Az emberségről nem is beszélve.
Úgy tűnik, ez a mocskos LMBTQ ügy csak a lakosság hetven-nyolcvan százalékát kitevő ateisták egy részének böki a csőrét.

Ha állami bérlakásban élnek, akkor ráfáztak!