Állítólagos Al-Kaida szálak

Az Al-Kaida vezetői a síita muszlimokat eretnekeknek tekintik, megtámadják mecsetjeiket és összejöveteleiket. Irakban az a vélekedés, hogy a síita polgári lakosság legitim célpontja az erőszakos cselekményeknek. Az Al-Kaidát Irán és sok más ország terrorszervezetnek nyilvánították és Irán ellenséges kapcsolatban áll a csoporttal. Állítólag az Al-Kaida és Irán az 1990-es években szövetséget alakított ki és ennek keretében a Hezbollah al-Kaida-ügynökök kiképzésében vett részt. Irán az alKaida aktivisták százait tartotta fogva, akik az afganisztáni 2001. évi invázió után léptek be az országba. Az iráni kormány többségüket házi őrizetben tartotta, korlátozták mozgásszabadságukat és szigorúan figyelemmel kísérték tevékenységüket. Ennek ellenére az amerikai tisztviselők aggodalmuknak adtak hangot amiatt, hogy Irán nem számol be tartózkodási helyeikről. Iránt bűnrészességgel vádolják a 2003. évi rijadi lakótömbök elleni robbantásokkal kapcsolatban.

Szeptember 11

Az 1998-ban bin Laden ellen benyújtott US vádirat szerint az al-Kaida „szövetséget kötött ... az iráni kormánnyal és az ahhoz kapcsolódó Hezbollah terrorista szervezettel annak érdekében, hogy együtt lépjenek fel közös ellenségeikkel szemben". 2001. május 31-én Steven Emerson és Daniel Pipes a The Wall Street Journal-ban megírták, hogy „az iráni kormány tisztviselői segítettek modern fegyverekkel és robbanóanyagokkal foglalkozó képzések megszervezésében az Al-Kaida személyzete számára Libanonban, ahol például elsajátították, hogyan kell elpusztítani nagy épületeket.”
A 9/11-i bizottság jelentése kimondta, hogy a szeptember 11-i gépeltérítők közül 8-10 korábban áthaladt Iránon és beutazásukat az iráni határőrök segítették. A jelentés arra is talált közvetett bizonyítékot, hogy vezető Hezbollah tisztviselők szorosan nyomon követték ezeknek a jövőbeni gépeltérítőknek az utazását 2000 novemberében Iránban. Miután a Bizottság „további vizsgálatot" rendelt el a támadásokban való esetleges iráni szerep kapcsán, George W. Bush elnök azt követelte, hogy Irán szakítsa meg kapcsolatait az al-Kaidával, miközben véleménye szerint „Irán és a szeptember 11-i támadások között nincs közvetlen összefüggés."
Az iráni hírszerző szolgálattól átállt két ügynök tanúsította, hogy az iráni tisztviselők „előre tudtak a szeptember 11-i támadásokról". Ezzel szemben a 9/11-i Bizottság nem talált bizonyítékot arra, hogy Irán vagy a Hezbollah tudott volna a későbbi szeptember 11-i támadás terveiről. Iránon átutazásukkor az al-Kaida szakemberek valószínűleg nem voltak tisztában a jövőbeni műveleteik konkrét részleteivel. Ezenkívül mind bin al-Shibh, mind Khalid Sheikh Mohammed tagadta, hogy a gépeltérítők és a Hezbollah közötti bármilyen kapcsolat lett volna, valamint azt is, hogy gépeltérítők Iránba utazásának egyéb oka lett volna, mint kihasználni az iráni gyakorlatot, amely szerint nem tesznek bélyegzőt a szaúdi útlevelekbe.

Rijádi lakótömbök elleni bombamerénylet

Seth G. Jones és Peter Bergen szerint az Iránban levő al-Kaida ügynökök tervezték meg a 2003. évi rijádi lakótömb robbantásokat, nyilvánvaló iráni bűnrészességgel. 2003 májusában az akkori államminisztérium tisztviselője, Ryan Crocker, iráni tisztviselőknek adott át információkat a közelgő támadásról, de ezt követően iráni részről intézkedés nem történt.

Ellenvélemény

Az Oszama bin Laden lakótömbjében, Abbottabadban felfedezett dokumentumokon alapuló West Point-tanulmány megállapította, hogy az iráni-al-Kaida kapcsolat nem szövetségen, hanem közvetett és kellemetlen tárgyalásokon alapult, ahol az őrizetbe vett dzsihadisták és családtagjaik, köztük bin Laden családtagjainak szabadon bocsátásáról folyt egyezkedés. A Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) elemzője, Bruce Riedel szerint: „Ahelyett, hogy titokban ágyba feküdtek volna egymással, amint egyesek állítják, az al-Kaida kifejezetten ellenséges kapcsolatban állt az iráni rezsimmel.” Például annak érdekében, hogy családtagjait kihozza Iránból, bin Laden iráni diplomatát raboltatott el, majd kereskedelmet folytattak. Az irániak elengedték néhány családtagját, de aztán átejtették az al-Kaidat, mivel egyik lányát, Fatimát nem engedték szabadon.

Taliban felkelés

Az Egyesült Államok és brit tisztviselők azzal vádolták Iránt, hogy fegyvereket adott és támogatta az afganisztáni tálib felkelést.

US Bírósági ítéletek

A The Washington Free Beacon szerint az amerikai bíróságok több alkalommal ítéltek meg kártérítést a terrorizmus áldozatainak. Az ítélet Iránt kötelezi kártérítésre azon az alapon, hogy bár a támadásokat közvetlenül nem Irán irányította, bizonyítékok alapján az elkövető terrorista csoportokat Irán bízta meg és fizette ki. Gond csak ott van, hogy miként hajthatják végre ezeket a határozatokat és milyen intézkedésekkel bírják rá Iránt arra, hogy fizessen.

Pragmatizmus

Más forradalmi államokhoz hasonlóan a gyakorlati megfontolások néha az Iszlám Köztársaságot is következetlen lépések megtételére és a pán-Iszlám szolidaritás eszméjének alárendelésére indítják. Az egyik megfigyelő, Graham Fuller az Iszlám Köztársaságot „kápráztatóan csendesnek" hívta a [nem muzulmán] oroszországi [muszlim] csecsenekkel, vagy Kínában az ujgurokkal kapcsolatban, egyszerűen azért, mert az iráni államnak fontos stratégiai kapcsolatai vannak Kínával és Oroszországgal, melyeket az állami érdekek miatt meg kell őrizni. Irán megdöbbentően még a keresztény Örményországot is támogatta a síita Azerbajdzsán ellen és óvatosan vigyázott arra, hogy ne vigye túlzásba a muszlim tádzsikok támogatását Tádzsikisztánban, ahol a nyelv alapvetően perzsa nyelvjárás