Mitől magyar a magyar tej, talán a brazil szójától, az amerikai vagy holland vetőmagból előállított kukoricától, vagy az orosz gázból előállított nitrogénműtrágyától, a német , amerikai vegyszerektől, a holland, olasz, svéd tejipari gépektől, a holland, svéd, amerikai fejőgépektől, vagy a német és amerikai traktoroktól, silózóktól, a svéd tartálykocsitól, vagy csomagolóanyagtól, nem beszélve a Holstein-fríz amerikai génállományú tehenektől.

A tej nem magyar, hanem itt lett előállítva!

A populizmus már régebben beköltözött az élelmiszerek világába, mint a politikába.

Könnyes szemmel beszélünk a magyar mangalicáról, miközben az Szerbiából származik, vagy a szürke marhánkról, amelynek máig tisztázatlan az eredete, beszélünk a magyar paradicsomról (jelen esetben Amerikát felejtsük el ), amely holland vetőmagból ered és sok minden másról.

A lényegről azonban nem beszélünk, hogy nem az számít honnan ered, hanem az, hogy kinek teremt munkahelyet!

Minden termék, ami itt lett előállítva itt teremt lehetőséget arra, hogy az emberek megéljenek, vagy jobban éljenek. Azt azonban nem szabad és nem lehet elfelejteni, hogy a piacokon verseny van és a versenyben helyt kell állni. Éppen ezért nem azt kellene hangsúlyozni, hogy a termék magyar, hanem azt, hogy a termék az általunk kidolgozott technológiával egészséges, biztonságos, gazdaságos, jövedelmező.

Az egyik leggyilkosabb verseny az élelmiszerpiacokon zajlik, éppen ezért nem jó, ha termelők piros-fehér-zöld trikóba bújnak, mert nekik nem ez a pályájuk, nekik az a feladatuk, hogy tudatossá tegyék a vásárlókat, akik azonos feltételek megléte esetén biztos kézzel válasszák a magyar termékeket.