h i r d e t é s

Gyöngyöspata: C-osztályból a zsákutcába, hátrány egy életen át

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam
a- a+

Gyöngyöspata: C-osztályból a zsákutcába, hátrány egy életen át

2020. január 15. - 06:58

Törékeny a nyugalom a mátrai településen, ahol ismét célkeresztbe kerültek a cigányok. - írja a nepszava.hu.

Illusztráció: pixabay.com

Ők azt szeretnék: a jogkövető magatartást ne csak rajtuk kérjék számon.

- A testvérem látta őket. Vasárnap este a patai templom alatti parkban ültek többen, a kabátjukra az volt ráírva, „Ne bántsátok a magyart, mert pórul jártok!”. Közben azt ordítozták, hogy ha az itteni cigányok házat vesznek a nekik járó kártérítésből, akkor azt az ő vérükkel festik majd pirosra...”

Egy nyolc év körüli kisfiú mesélte ezt a gyöngyöspatai Nekcsei Demeter Általános Iskola kapujában. Hatodmagával álldogált ott, ebédelni indultak a másik épületbe. A többiek vele egykorúak lehettek, a történetet többen bólogatva igazolták vissza: az itteni cigánysoron sokan tényként fogadják el, hogy a Magyar Gárda vagy a Betyársereg, esetleg egy eddig még név nélküli alakzat tagjai jó lehetőséget láttak abban, hogy ismét a cigányok ellen uszítsanak.

Az újbóli vegzáláshoz – még ha az egyelőre csak szóbeszédként terjedt a városban, s magunk sem találkoztunk hétfőn olyanokkal, akik a fekete ruhás alakokat valóban látták is – nem akárhonnan érkezett „erkölcsi” támogatás. A helyi romák szerint ugyanis maga a magyar miniszterelnök szórta el újra a gyűlölet magjait, s adott egyfajta bátorítást azoknak, akik eddig uralkodtak saját rasszizmusukon. 

Orbán Viktort a múlt heti nemzetközi sajtótájékoztatóján az iskolai szegregációról, s ennek kapcsán a 62 hajdani és jelenlegi roma diáknak immár jogerősen járó, együttesen mintegy 100 millió forintos - azaz átlagosan valamivel több mint másfél millió forintos - kártérítésről kérdezték. (A tanulóknak eltérő összegű kártérítést ítéltek meg, a legalacsonyabb összeg 350 ezer forint volt, a legmagasabb 3,5 millió forint.) „...Ha ott élnék, mégis megkérdezném, ez hogyan van, hogy egyébként valamilyen okból a velem egy közösségben, egy faluban élő, etnikailag meghatározó népcsoport tagjai egy nagy jelentőségű összeget fognak kapni mindenfajta munkavégzés nélkül. Miközben én meg itt keccsölök egész nap...” - fogalmazott Orbán Viktor. 

- Itt egy óriási félreértés, vagy inkább ferdítés van

– ezt már Csemer Géza, a Gyöngyöspatai Roma Nemzetiségi Önkormányzat elnöke mondta, amikor a házában felkerestük őt. Rájöttünk: nem először járunk már itt. Jó néhány évvel ezelőtt azért voltunk nála, mert családjával éppen visszatért Kanadából, ahová az akkor még Eszes Tamás vezette Betyársereg elől menekültek. Családi okokból jöttek vissza a szülőfalujukba, három kiskorú gyerekük most a helyi iskolába jár.

A három hónapja megválasztott roma vezető szerint a felnőttek valóban választhatnak, hogy keccsölnek vagy épp nem keccsölnek, de az ügyben érintett gyerekek iskolába jártak, tanulók voltak, s e minőségükben érte őket olyan hátrány, amiről nem tehettek, de aminek terhét egész életükben cipelni fogják – emiatt jár nekik kártérítés

– mondta. Szerinte nagyon visszás, hogy míg a romáktól folyton a jogkövető magatartást kérik számon, addig most maga a magyar miniszterelnök szólít fel törvénysértésre, s kérdőjelezi meg a független magyar bíróság jogerős döntését. 

Illusztráció: pixabay.com

A huszonéves Bangó István saját sorsán látja, mennyit ért a szegregált iskolai oktatás. Az ő idejében a roma osztályokban összevontan tanították az alsó- és felsőtagozatosokat Gyöngyöspatán, vagyis együtt ült, s együtt tanult az elsőstől a negyedikesig, az ötödikestől a nyolcadikosig mindenki.

- Házi feladatot alig adtak, volt, hogy beszélgethettünk egész órán.

Akadtak nem cigány barátaim a faluban, egyszer megnéztük egymást tankönyveit, füzeteit: hetedikes voltam, de a negyedikes „magyar” haverom teljesen más könyvből tanult, mint én, és azokat a feladatokat, amiket ő simán megoldott, én még csak meg sem értettem

– mondta. 

A „C”, vagyis a cigány osztályból tudás nélkül, jó jegyekkel engedték ki nyolcadikban a gyerekeket, csak hogy felvegyék őket a szakmunkásképzőbe, ott azonban jött a feketeleves: volt, aki egymás után háromszor bukott meg, mert minden alaptudása hiányzott. Bangó István sem tudott továbbtanulni, most munkanélküli, legfeljebb napszámosként tud egy kis plusz pénzt keresni. A közeli Gyöngyös tele van ipari cégekkel, de oda se veszik fel, pedig fél tucat helyre jelentkezett betanított munkásnak.

- A múltkor egy magyar csávóval közösen írtuk meg a tesztet, egymás mellett, ugyanannyi idő alatt, ugyanúgy oldottuk meg a kézügyességi feladatokat: őt felvették, engem nem

- mondta. Öt hónapos kislánya eközben a rozoga ház egyetlen „luxusberendezésében”, egy babahordozóban gügyögött, bekapcsolt szendvicssütő melegítette, míg a fiatal anyuka az ételét készítette elő: sima tört krumplit. 

A falu központjában a nem roma lakosok közül is megszólítottunk többeket, mit szólnak ahhoz, hogy a szegregált oktatás miatt milliós kártérítést kapnak roma gyerekek, fiatalok. Beszédes, hogy az ügyben sem az iskola tanárait, sem a település polgármesterét nem sikerült szóra bírnunk.

- Egy fillért sem adnék nekik

– szűkült össze egy nyolcvan éves néni szája, aki terményt cipelt haza a tyúkjainak. Szerinte a cigány tanulók rendetlenek, nem fogadnak szót és buták, így maguk tehetnek arról, hogy a tanárok nem bírtak velük. Rákérdeztünk: három gyereke idejárt, de cigányok alig akadtak az osztályukban. Az ő gyerekei szakmát tanultak, boldogulnak az életben. Egy másik asszony szerint ha maga Orbán Viktor is elítélte a per kimenetelét, akkor abban csak „lehet valami igazság...”.

Nőtt a szegregáció

A közoktatás indikátorrendszere 2019 című MTA-kiadvány szerint 2008-2018 között több mint tíz százalékkal nőtt a szegregációs index, azaz több hátrányos helyzetű (hh) és a halmozottan hátrányos helyzetű (hhh) tanul elkülönítetten. A hh-s gyerekek esetében 27,7-ről 40-re, a hhh-s gyerekek esetében 26,6-ról 37,1-re nőtt ez az érték. (Az index maximumértéke 100, minimuma 0. Maximumát akkor veszik fel, ha a kisebbséghez tartozó diákok teljes mértékben elkülönített, homogén iskolákba járnak, minimumát pedig akkor éri el, ha minden egyes iskolában azonos a kisebbséghez tartozó tanulók aránya.)

nepszava.hu