Érettségi? Magyar valóság?
Mondhatjuk azt is, hogy igen kemény ízelítőt kaptak az idén érettségizők abból a világból amire elviekben életük e vizsgával záródó szakasza hívatott felkészíteni őket.
A 2017-ben végzettek azonban olyan útravalót kaptak az első alkalommal úgynevezett szakgimnáziumi érettségivel, amit egész életükben megemlegetnek.
Valami érthetetlen okból a társadalom egykor gondolt egyet és olyan intézményeket hozott létre, ahol a fiatalokat hasznos tudással készítik fel. Igaz, a folytatásról valahogy elfeledkezhettek, de ez mellékes.
A gond ott kezdődik, hogy az oktatás, különösen a magyar oktatás létrehozásától kezdve csekély hajlandóságot mutat a változás felé. Így lehetséges az, hogy ama bevett gyakorlat kétszáz éve változatlan. Az egyéniség, a kreatív képesség elnyomása, idomító modor és ami a legfontosabb, avítt módszerek.
Mindez a „jól bevált hagyományokkal” indokolva. Azonban csak az utóbbi tíz évben többet fejlődött a technológia és vele az ember, mint az azt megelőző száz év alatt összesen. Így a tradíciókhoz való ragaszkodásból adódó hátrány mértéke exponenciálisan nőtt.
A Fidesz erre adott reakciója és nyolcadik éve folytatott elszámoltathatatlan oktatáspolitikája oda vezetett, hogy a szakgimnáziumi érettségizőknek és felkészítésükért felelős oktatóiknak nem állt rendelkezésükre a kellő időben az újonnan törvényileg meghatározott követelmények, csak tavaly decemberben váltak elérhetővé.
Ezen kívül végre a témával foglalkozó hazai tudományos élet számára is nyilvánvalóvá vált, hogy a munkáltatók teljesen mást és sokkal többet várnak el, mint amennyit az addig is alig fejlesztett, fideszes újításaival egyenesen a kőkorba visszarobbantott oktatás kínálni képes.
Rutinfeladatokat ellátására helyezte a hangsúlyt az oktatás az elmúlt 75 évben. Ennek eredményeképpen a komplex rálátást, a kreativitást igénylő feladatok megoldása terén iszonyú hiányosságokkal küzdünk.
Ez a gépesítés, automatizálás korában olyan súlyos hiány, amit több oktatási szervezet krízisnek ítél meg.
Ehhez jön az idén először bevetett szakmai vizsgatárgy mindenről szólt épp csak a szóban forgó szakmáról nem.
És bár a kormány azzal védekezik, hogy a köznevelésről szóló törvény 2011-ben lépett életbe, nem változtat annak tényén, hogy a benne foglalt szakmai vizsgatárgy mibenlétérő követelményéről, csak decemberben kaptak az oktatók felvilágosítást.
A 168 óra idézi a TASZ jogászát Mráz Attilát:
Az érveink alapján elképzelhető az is, hogy a kifogásolt szabályozás nemcsak a bevezetés tempója miatt alkotmányellenes, hanem tartalmilag is alapjogi aggályokat vethet fel”