h i r d e t é s

Elrendeléssel és léttel kapcsolatos ítélkezés

Olvasási idő
4perc
Eddig olvastam

Elrendeléssel és léttel kapcsolatos ítélkezés

2021. január 21. - 18:18

 

Mindenki tiszta lappal születik. Ezt a lehetőséget Allah (SWT) mindenkinek megadja.

A születést követően jönnek elő a gondok:

A Lélekre és annak elrendezésére, (Korán 91:7)

Allah teremti a lelket, alkotja meg annak összetételét, relatív tökéletességét és ruházza fel képességekkel azért, hogy adaptálódni tudjon az élet körülményeihez. Lásd: 39:2 és 2:117. Allah lehel bele, hogy megértse mi a bűn és mi a jó. A Jó és Rossz megkülönböztetésének képessége, pedig a legnagyobb adomány, amit ember kaphat.

Megvilágosodására, hogy mi gyarló és mi erény, (Korán 91:8)

Boldogul, ki tisztítja, (Korán 91:9)

Csalódik, ki megrontja! (Korán 91:10)

Senki sem születik úgy, hogy ne lenne benne megteremtve a „Fitra” (az Iszlámba való illeszkedés képessége). Szülei teszik őt zsidóvá, kereszténnyé vagy zoroasztriánussá, hiszen a vadállatok is tökéletesek abban, hogy magukhoz hasonló utódokat hozzanak létre. Láttok-e bennük bármi hiányosságot? Majd a Korán idézte: „Allah mintája az, ami alapján az embereket megmintázta. Nincs változata Allah teremtésének! Ez a mérvadó hitvallás, de legtöbb ember nem tudja”. (Korán 30:30)

Forrás: Szahih Muszlim 2658 b

Tehát mi is következik a születés után? Mindenki egy adott környezetbe kerül. Ez alapvetően meghatározza sorsunkat. Neveltetésünk, családi hátterünk, iskoláink, mindennapi megpróbáltatásaink, kitettségünk erényre és bűnre, mind meghatározó tényezői életünknek. De ezzel együtt Allah egy képességet adott mindannyiunknak: a jó és rossz megkülönböztetésének képességét. A próféták közül sokan hitetlen környezetbe születtek és ebben nevelkedtek. Sőt, házuk népéből sokan elkárhoztak:

Áldást küldtünk rá és Izsákra. Kettejük utódai közt vannak, kik jótét lelkek és vannak, kik nyilvánvalóan elkárhozták magukat. (Korán 37:113)

Noé maga is hitetlen volt élete első szakaszában. Mohammed (béke reá) szintén hitetlenségben nevelkedett, hiszen pogány világ vette körül.

Mikor rád talált bolyongtál és Ő vezetett. (Korán 93:7)

De az ember, teremtésétől fogva képes az igaz, a jó felismerésére. Ez a Fitra. Az, hogy kire milyen hatással van a környezet, az változó. Miriam (Mária) például beleszületett egy jóravaló környezetbe:

„Ó Áron húga! Atyád nem volt bűnös ember és anyád sem volt szemérmetlen.” (Korán 19:28)

Mózes fivére, Áron volt az Izraelita papi rend elindítója. Mária és unokahúga, Erzsébet, Jahja (Keresztelő Szent János) anyja, papok családjából származtak, ezért „Áron nővéreinek”, vagy „Imran lányainak” szólították őket. Imran volt Mózes és Áron atyja, lásd 3:35. Máriának felemlítik családfája, apja, anyja tisztességét, ami részéről kötelezettségekkel jár. Hogy lehet, hogy éppen ő esett meg és válhatott ősei szégyenévé, gondolták!

Térjünk a lényegre! Mi a jó és mi a rossz? Jó az, amire Allah elrendeli az embert. Rossz az, amit Allah megtilt. Az ima, böjt, zakat, zarándoklat jó. A paráznaság, feslett erkölcs, uzsora, lopás rossz. Ezek elrendelésen alapuló, tehát abszolút jók és rosszak. Ezekben nincs „relativitás”, azaz nem válhatnak részlegesen jóvá és rosszá. Ezeket nevezzük Shara’i, ( الشرعيُ جانب ( azaz Isten által elrendelt szempontoknak. De létezik más szempont is. Ez a léttel kapcsolatos, Kouni ( الكونيُ جانب .( Ide tartozik pl. a betegség, egészség, gazdagság, szegénység, élet és halál. Ezekkel összefüggésben ember honnan tudhatná meghúzni azt a vonalat, hogy objektíven milyen szándék, tett a rossz és jó? Sőt, emberi érzékeléssel lehet, hogy pont az jó, ami rossz és pont az rossz, ami jó:

Meglehet, hogy gyűlöltök valamit, ami jó nektek és meglehet, hogy szerettek valamit, ami rossz nektek. Allah tudja, és ti nem tudjátok. (Korán 2:216)

Lehet, hogy éppen a család válik ellenséggé és egy ismeretlen nyitja meg az utat a jóra. Az élet rengeteg meglepetést, nem várt eseményt produkál. Az életesemények összefüggésében csak Allah döntheti el, hogy mi az abszolút igazság. Az ember hiába helyezi el a számára legobjektívabb kontextusba az eseményeket, csak relatív, tehát részleges igazságot hirdethet. Hogy miért? Azért, mert az ember csak külső körülményeket elemez, azokat sem pontosan. A lényeg pedig pont az, ami a lélekben van, ahova nem lát be Allahon kívül más. Csak Allah tudja, hogy egy esemény mögött milyen tisztaságú lélek áll: „Megvilágosodására, hogy mi gyarló és mi erény, boldogul, ki tisztítja, csalódik, ki megrontja!” (Korán 91:8-10)Minden életkörülményben van jóra és rosszra hívó jel. A szegény túl akar élni, megfordul fejében a lopás, csalás gondolata. A gazdag hiába él jólétben, hatalmat, még több vagyont akar, eszközökben nem válogat. De ott vannak a jelek arra is, hogy ezekben az életkörülményekben is lehet egy más utat választani. Egy jó, erényes, példaadó utat. Ezeket a motivációkat bennünk pontosan csak Allah ismeri.
Az, hogy mennyire akar az egyén egy hátrányos környezetből kikerülni, megválogatni barátait, értékrendet és nem ösztönt követni, egyedül Allah tudja.
megítélésében jó vagy rossz? De nem csak magunkon belül, hanem a külső eseményeket is eszerint értékeljük. Mások tetteinek elbírálásakor is ez a szempont, de amint mondtam, ebben csak Allah lát tisztán. Feltehető a kérdés: létezik-e földi igazság, jó és rossz? Válasz: elrendelés, tehát Shara’i értelemben létezik abszolút, azaz Mutlaq ( ُمطلق (igazság, de léttel, tehát Kouni értelemben csak niszbi ( نسبي ,( azaz relatív, részleges földi igazság létezik.

Címkék: 

 

Kommentek

h i r d e t é s