"Büszkeséggel jelenthetjük ki, hogy Narendra Modi miniszterelnök hozzáértő, józan, elkötelezett és messze látó vezetésének köszönhetően India legyőzte a koronavírus-betegséget. A párt egységesen dicséri vezetését, amely Indiát úgy jeleníti meg a világ előtt, mint egy büszke nemzetet, amely legyőzte a koronavírust."

Ezekkel a szavakkal dicsőítette az Indiát vezető Bharatija Dzsanata Párt (BJP) februári határozatában az ország vezetését, amikor azt hitték, elérték a nyájimmunitást és vége a koronavírus-járványnak – emlékeztet Gideon Rachman, a Financial Times (FT) publicistája.

Azóta nagyot fordult a világ, Indiában elszabadult a pandémia újabb hulláma. A kórházak kifogytak az oxigénből és az akut betegek ápolására szolgáló ágyakból, tömegesen kell elhamvasztani a meghalt embereket alkalmi hamvasztókban. A szakértők becslése szerint a hivatalos statisztikában szereplő napi 2000 elhunyt beteg ötszörösével kell számolni. A járvány az FT publicistája szerint kegyetlenül megbüntette az önteltséget, és nem először. Nem Narendra Modi az első vezető, akinek meg kell fizetnie az árát, hogy túl lassan reagált a koronavírus támadására és túl gyorsan deklarálta, hogy győzött.

Kínában Hszi Csin-ping kormánya 2020 elején katasztrofális választ adott a járványra azzal, hogy eltitkolta a Vuhan városából érkező rossz híreket. Donald Trump korábbi amerikai elnök többször elismételte azt a véleményét, hogy a vírus egyszer csak magától el fog tűnni. Jair Bolsonaro, Brazília államfője a lezárások ellen tüntetők gyűlésein szónokolt. Boris Johnson brit miniszterelnök hezitált országának lezárásával. Az EU vezetése elbaltázta a vakcinák rendelését és elosztását.

Egyedi baklövések

Modi kormánya emellett elkövetett néhány katasztrofális egyedi hibát. A járvány végének túl korai bejelentése után túl korán lazítottak az ismert biztonsági szabályokon. A BJP a választási győzelem vágyától vezérelve tömeggyűléseket tartott a helyi szavazásra készülő Nyugat-Bengália államban, amelyeken Modi kijelentette, hogy büszke arra, milyen sokan jöttek el meghallgatni a beszédét, még akkor is, a mikor a fertőzések száma kezdett növekedni. Engedélyezték a Kombh mela vallási ünnepséget, amelyben milliónyi zarándok gyűlik össze egyetlen városban, sőt a hindu nacionalista BJP még reklámozta is az eseményt.

Az indiai kormány elmulasztotta kihasználni a járvány korábbi hullámának lecsengő időszakát az oltási kampány felpörgetésére. Nem tároltak kellő mennyiségű oxigént egy újabb hullámra számítva. Bár India a világ legnagyobb vakcinagyártója a kormány csigatempóban rendelte az oltásokat és lassú volt a külföldi vakcinák engedélyezései is, miközben a hazai készítményt promotálták. A nemzeti büszkeség mutatkozott meg abban is, hogy a gyenge hazai kínálat ellenére ígéreteket tettek a vakcinák exportjára. A kormány arról beszélt, hogy India a „világ gyógyszertára”. Ebben szerepet játszott a geopolitikai rivalizálás Kínával abban, melyik ország tud másoknak vakcinát szállítani.

Általános tanulságok

Most már betiltották a vakcinák exportját és felgyorsították a lakosság tömeges oltást, de még mindig csak az emberek tíz százaléka kapta meg ezt a fajta védettséget, és nem egyértelmű, hogy az Indiában feltűnt vírusvariáns, amely a B.1.617 kódot kapta, mennyire ellenálló a meglévő oltásoknak (lásd keretes írásunkat). Modi népszerűségi indexe az eget ostromolta az előző járványhullám lecsengése idején, ám nyilvánvaló, hogy az újabb csapás érzékenyen érinti. Főként azért, mert nehéz másra mutogatnia azt követően, hogy az elmúlt éveket a hatalom koncentrációjával töltötte. Ez persze nem akadályozza meg abban, hogy most az indiai államok helyi kormányaira kenje a felelősséget.

Az indiai tragédiának masszív általános tanulságai vannak – véli az FT cikkírója. Nyugaton még mindig úgy kezelik a pandémiát, mint egy sor elkülönült nemzeti válságot, amelyben a kormányok versenyeznek azon, melyikük bánik el jobban a vírussal. Valójában azonban egy összefonódó, globális válságról van szó. Ahogy Abhanom Ghebreyesus, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) jellemezte, világszintű tűzről van szó, amelynek hiába oltanák el egy-egy kis szeletét, a pusztítás máshol tovább folyna. Így jó esély van arra, hogy újra átterjed oda is, ahol azt hitték, már letudták a bajt.

Vissza fog térni

Ennek egyik jele, hogy szakértők szerint az Egyesült Királyság későn vezetett be karantént azokkal szemben, akik Indiából érkeztek a szigetországba. Nem okos dolog az a fajta önteltség, amit a The Times egyik cikke tükröz. Ennek szerzője szerint Nagy-Britannia a nyárra egyfajta paradicsommá válhat a világ országai között.

Másrészt a legnagyobb bajban lévő országnak sürgős segítségre van szüksége, ami egyben az USA oldaláról geopolitikai kényszer is, ha a Kínával szembeni izmozásában Indiára is támaszkodni akar. Ezért nem veszi ki magát jól az indiai közvélemény szemében, hogy Amerikából nem kapnak oltásokat, amit talán nem ellensúlyoz, hogy lélegeztetőgépeket és más eszközöket viszont szállítanak. Azóta Amerika bejelentette, hogy szétosztja AstraZeneca-készletét.

India példája arra tanít, hogy tartózkodni kell a túl korai ünnepléstől és önteltségtől! Minden lehetőséget, amit a koronavírus-járvány enyhülése kínál, arra kell felhasználni, hogy minél jobban felkészüljünk a következő hullámokra, továbbá arra, hogy nemzetközi szinten szervezzük a küzdelmet a vírus ellen. Az FT publicistája szerint nem India lesz az utolsó ország, amely megtapasztalja a koronavírus-járvány tragikus újjáéledését.

(napi.hu)