Egy férfi elgondolkodtató levele a feleségét megölő merénylőnek
Antoine Leiris felesége a Bataclanba ment szórakozni péntek este, a férfi otthon maradt közös gyerekükkel. A gyászoló férfi őszinte levelet írt, amit a feleségét megölő merénylőnek címzett, méltóságteljes fájdalommal és düh nélkül.
Fotó: 24.hu
A megindító levél tökéletes mintája, hogy miért nem szabad megadnunk a gyűlöletet sem a terroristáknak - írja a HVG hírportál.
Az asszony a párizsi klubban az Eagles of Death Metal koncertjén a terroristák sortüzének esett áldozatul, neki kívánt emléket állítani, egyúttal a gyilkosoknak is szólni Antoine Leiris. A férfi a történtek ellenére azt írja, hogy a terroristákat nem fogja gyűlölni. "Ketten vagyunk, a fiam és én, de erősebbek vagyunk a világ összes hadseregénél. Élete minden egyes napján ez a kisfiú dühíteni fog titeket a boldogságával és a szabadságával." - írja Leiris.
Les mots absolument bouleversants d'@antoineleiris https://t.co/GULmVxyEUr pic.twitter.com/XymCMkI4bV
— Pierre Chausse (@MonsieurPierre) 2015. november 16.
"Nem adom meg neked a gyűlöletem ajándékát" - folytatja Leiris. "Azt akarod, hogy féljek, hogy bizalmatlanul tekintsek polgártársaimra, hogy feláldozzam a szabadságot a biztonságért." - írja a férfi, felvezetve, hogy miért veszített máris a terrorista, miért nem érheti el célját. Egy apró győzelmet ad csak meg a gyilkosnak, mégpedig azt, hogy pusztító gyászt okozott, de ez csak egy rövidtávú lesz és a felesége minden egyes nap velük lesz - emlékeikben.
A levél zárásának fordítása:
"Láttam őt ma reggel, végre, megannyi várakozással töltött éjjel és nappal után. Ugyanolyan gyönyörű volt, mint mikor péntek este elment, olyan gyönyörű, mikor őrülten szerelmes lettem belé több mint 12 évvel ezelőtt. Persze elpusztít a gyász, megadom neked [a gyilkosnak] ezt az apró győzelmet, de ez csak rövid gyász lesz. Tudom, hogy Ő minden egyes nap velünk lesz és megtaláljuk újra egymást a szabad lelkek paradicsomában, ahova te soha nem juthatsz be.
Ketten vagyun, a fiam és én, de erősebbek vagyunk a világ összes hadseregénél. Minden esetre, nincs több időm, amit rád pazarolhatnék, vissza kell mennem Melvilhez, aki épp a délutáni szunyókálásból ébred. Ő még csak 17 hónapos, úgy eszi meg a falatokat, mint bármely nap, és utána úgy fognk játszani, mint minden nap, élete minden egyes napján ez a kisfiú dühíteni fog titeket a boldogságával és a szabadságával. Mert az ő gyűlöletét sem kaphatod meg soha."
