Pont most, pont ma, pont itt, pont ilyen körülmények között bukásról beszélni? Nevetséges feltételezés. Irigység, rosszindulat, hazaárulás - olvasható a huppa.hu oldalon.

A kormánypárt népszerűsége növekszik, az Unióban hajlandóak végre a miniszterelnök úrba komolyan is belerúgni, amit itthon a propaganda úgy állít be, hogy odafigyelnek rá és üdítő kivételként, jó úton jár. Mi több, lelkes követői is akadnak szép számban és nagy titokban már ő az Európai Unió legmeghatározóbb személyisége. A haditudósítások tele vannak jobbnál jobb hírekkel. Csapataink megállíthatatlanul törnek előre, az ellenség sorra adja fel állásait és fejvesztve menekül. A mi miniszterelnökünknek mindig, mindenben igaza van. Ez azért számomra kissé gyanús.

Orbán Viktornak abban tényleg mélységesen igaza van, amikor kihasználja mások tudatlanságát, félelmeit, előítéleteit. Ilyen pompás kilátások ellenére az ő bukásról zagyválni merő rosszmájúság, délibábos vágyálom és szemenszedett hazugság.

Ebben az esetben azonban érdemes szertefoszlatni azt a népszerű városi legendát, hogy Orbán Viktor egyéni boldogulása azonos az ország felvirágoztatásával. Ezt legfőképpen ő és a korrelációs függvényei terjesztik, meglehetősen nagy hatékonysággal és rendkívül drágán, de ez ettől ez még nem igaz. Magyarország érdeke az lenne, ha minél gyorsabban és minél kevesebb veszteséggel megszabadulnánk őkegyelmétől. Szavamra, egyáltalán nem csinálnánk ezzel rossz üzletet.

Abban hinni, hogy ellenzéki oldalról meg lehet őt buktatni, meglehetősen naiv gondolkodásmódra utal. Nagyot csalódnék Orbán Viktorban, ha ezekben a kemény és harcos pártokban ne lennének ott az ő emberei. Az, hogy valaki az ellenzékhez sorolja magát, az semmiféle erkölcsi kötelezettséggel nem jár. Mindenki úgy boldogul, ahogy tud.

Orbán jelenleg az egész politikai eliten rajta tudja tartani a kezét. Hogy ez mivel bizonyítható? Ezt nagyon egyszerű megmagyarázni. Mivel jó nagy hülye lenne, ha nem ezt csinálná. Már rég meg is bukott volna. Van pénze, hatalma és rengeteg kompromittáló adattal rendelkezhet mindenféle emberekről, egyszóval mindenkiről. Az ellenzéki oldalt nem szabad összekeverni az X-men című amerikai akciófilm főhőseivel. Nem a világ megmentésére szövetkeztek. Van ott is emberi gyarlóság dögivel, csak ebben a szorult helyzetükben nem nagyon tudnak mihez kezdeni vele. A hét főbűnből jut elég mindenkinek, még nekünk is.

Jelenleg tart Orbán Viktor jobban a civil szervezetektől, mint az ellenzéki pártoktól. Ha a baloldal egy kicsit is erősödött volna, akkor most a miniszterelnök úr jámbor filantrópként védelmezné a menekültek jogait, és kikelne a határokat lezáró, embertelen kormányok ellen. A CÖF, természetesen ettől teljesen függetlenül, jótékonysági bált rendezne a menekültek javára. A kormányfő a saját két kezével bontaná le nagy bőszen a kerítéseket. Mivel nálunk és Európában mostanában a szélsőjobb kezd divatba jönni, és az emberek nagy része nagyon meg is kedvelte ezt a nyári-őszi kollekciót, a miniszterelnök úr a legmegfelelőbb választ adta. Jött, látott, győzött. A logika törvényei kérlelhetetlenek.

Magyarország azonban mindeközben kegyetlenül megbukott. Egy szegény, kiszolgáltatott, leszakadó, balkáni országgá vált, kezelhetetlen szociális és társadalmi problémákkal. Van egy rendkívül drága miniszterelnökünk, egy hadseregnyi államtitkárral, aki a korrupciós ranglistán egyre jobban teljesít. Ha valaki azt mondja, hogy mindez aljas hazugság, az csak ámítja magát. Ehhez minden joga megvan, sőt a milliárdokba kerülő kormánypropaganda meg is erősíti őt ebben a szent hitében. Neki kedveskedik ezzel a műsorral a kormány, neki rendezi a meglehetősen gyatra eszmepolitikai látványsohw-kat, nem nekem. “Fogyasszátok csak egészséggel – mondja vidáman – van belőle bőven.” 80 milliárdból nem tudtak eleget bakizni a párt-tévénél, ezért kaptak még valamennyit vigaszdíjként. Az biztos, hogy ezt nem a Tévé Macira költötték el. Kinek jó ez?

Barátságos koncessziók, közbeszerzések, új földesurak, állami hirdetéseknek álcázott termékbemutatók, kormányközeli cégek előnyös megjelenése a piacon, presztízs beruházások tömkelege. Meg se kell ezeket már cáfolni, mivel a Fidesz támogatói jogosnak, teljesen helyénvalónak és igazságosnak találják a dolgok alakulását. Ez egyáltalán nem szép dolog a részükről. Hogy lehetett egy kormányt ennyire elkényeztetni? Egy gyerekre is rá kell néha szólni, különben lebontja az egész házat és szégyent hoz a szüleire.

Számukra azonban a „dögöljenek meg a liberálisok, a baloldaliak és a hitetlen kutyák” elegendő ahhoz, hogy kellemesen érezzék magukat a komfortzónájukon belül. Az, hogy nagyrészt együtt élünk, együtt halunk, nem nagyon érdekli őket. Nagy a gyanúm arra, ha végre túljutunk a holtponton, akkor majd pont ők fogják a leglelkesebben megkergetni Orbán Viktort és barátait az utcán. Annyira nem megy jól az országnak, hogy ezt a népes támogatói rétegét ruházza, etesse meg itassa. Be kell érniük szép szavakkal, és a másképpen gondolkodók szidalmazásával. Egy ideig ez persze rendkívül szórakoztató mulatság.

Az, hogy milyen mértékben tartja a miniszterelnök úr a szavazótáborának szellemi színvonalát alacsony szintűnek, azt nagyon szépen példázza, hogy az Univerzum legkétesebb figuráját megtette kabinetfőnökének. Ezzel az erővel azt is mondhatta volna nekik, hogy: „Kedves barátaim, ti aztán jó nagy hülyék vagytok mind egy szálig. Tartsátok is meg ezt a szép szokásotokat.” Ha a jobboldalon ésszel dúlna a hazaszeretet, akkor ezt meg lehetett volna akadályozni. Valahogy a miniszterelnök úr tudomására kellett volna juttatni, hogy ezt azért mégse. Én ezt nem mondhatom, mivel elfogultnak tartanak és nekem semmi közöm sincs ehhez a társasághoz.

A Fidesz frakcióvezetője a hírek szerint Kósa Lajos lesz. A frappáns indoklás szerint azért, mivel nem találtak nála jobbat. Ez se verte ki a biztosítékot a megfellebbezhetetlen igazságosság oldalán. Kósa Lajos mind a mai napig nem tudta megszerezni a diplomáját, és még a saját gondolatai között sem képes eligazodni. Mihez kezd akkor majd másokéval? Elkezd mondani valamit, majd eltéved, és ott kóvályog a szavak sűrű rengetegében. Egy profi politikus esetében nagyon nagy szégyen, ha tuszikat és a hutukat úgy összekeveri, hogy még a nevüket sem tudja kimondani és hutit csinál belőlük. Irgalmatlan és kegyetlen etnikai konfliktus volt Ruandában, amiből nagyon sokat lehetne tanulni. Kósa Lajos hallott is valamit erről. Egy élvonalbeli politikus esetében azonban ez így, bizony nagyon gyenge teljesítmény.

Sajnos az Orbán rendszer olyan mértékben korrumpálódott, és úgy átszőtték az egyéni érdekek, függőségek, hogy azért nem lehet már megjavítani, mert akkor nem maradna belőle semmi.

A jobboldalon meg kéne már végre érteniük a hangadóknak, hogy piszkosul átverték őket. Szervezzenek egy tisztességes, normális, mérsékelt, konzervatív pártot. Legyen a jelszó: „Isten, Haza, Család!”. Nekem ezzel önmagában nincsen semmi bajom, csak vegyék már végre komolyan. Isten nem akarhatja azt, hogy ebben a Hazában 4 millió ember éljen szegény Családban. Csodálják meg Szíjjártó harcügyminiszter villáját. Annyival nem különb ő azoktól, akik a pártját megszavazták.

Rakjanak rendet ők a jobboldalon, ha a másként gondolkodó emberek mind egy szálig aljas gazemberek. Miért nem kérik ők maguk számon a választott pártjukon a be nem tartott ígéreteiket? Orbán Viktor egyetlen dolgot vitt véghez tökéletesen, azt, hogy tönkretette a riválisait. Ez meg is történt. Rendben. De mi van a többi szép ígéretével?

A FIDESZ-KDNP-nek rengeteg ideje van még, de Magyarországnak már nincs több. Nem sok jóra fog vezetni ez az unortodox emberkísérlet.

huppa.hu