Természetesen erről a Fidesznek teljesen más a felfogása, de mi nem engedhetjük meg magunknak az általuk hirdetett ámítás luxusát.

Maradva tehát a valóság kietlen talaján térjünk be az ELTE Trefort Ágoston Gyakorló Gimnáziumának előadójába, ahol még mindig érzékelhető Áder János keddi jelenléte. Enyhe puskapor- és hazugságszag jellegzetes aromája terjeng a köztársasági elnök párpropaganda óráját követően.

No nem mintha a diákok lincselésre éhes hangulatban fogadták volna a köztársasági elnököt, azonban kérdéseket feltenni olyan vívmány, ami csak a rendszerváltást követően vált lehetővé és a mit most utólag a kormány igencsak bán.

Ugyanakkor Ádernek, aki elviekben a környezetvédelmet tekinti személyes ügyének, komolyan szembe kellett néznie olyan kérdésekkel, amik a paksi bővítés ez irányú összeférhetőségét firtatták.

Ez azért is nagyon kínos, mert a nukleáris technológia nem kívánt mellékhatásai olyan környezetrombolók, hogy az így keletkezet hulladék sorsáról a következő minimum 250 évben saját és utódaink biztonsága érdekében gondoskodnunk kell.

Természetesen a Lex CEU is sorra került, ami nagy érdeklődésre tarthatott számot a jelenlévők potenciális érintettségének tükrében. Hogy a köztársasági elnök realitás érzéke milyen természetű, azt remekül érzékelteti a Fidesz retorikába illő válasza amiben a hazai – és külföldi – tudósok tényeken és kutatásokon alapuló álláspontját nevezi konkrétan tévesnek.

Csakhogy a szokásos maszatoló módszerrel tehát összegyűjtve minden kérdést egy szuszra akarta ezt megválaszolni. Tehette mindezt abból kiindulva, hogy hallgatósága mégis „csak” gyerekekből áll jó lesz nekik a zanzásított verzió is.

Hogy ezek után az óra végén feltenni szándékozott további kérdésekre nem válaszolt, az is csak a Fidesz etikettnek felel meg.