Ugyanakkor, ha nem sikerül elérni a reformokat, arra az esetre ő nem zár ki semmit Nagy-Britannia EU-tagságának sorsával kapcsolatban.

Nem kell az európai szuperállam

Nagy-Britannia a kereskedelemből és az együttműködésből eredő előnyökért csatlakozott az akkori európai közösséghez, és most sem kíván részt venni "valamiféle európai szuperállam" kialakításában - mondta David Cameron a BBC televízió vasárnapi politikai magazinműsorának adott évindító interjúban.

Ha megkérdezzük az embereket, hogy mi zavarja őket a leginkább Európában, nagyon sokan azt mondják, hogy a túlterjeszkedő politikai unió (...) Erre én azt mondom, hogy akkor ebben ne vegyünk részt" - fogalmazott a brit kormányfő.

Éjjel-nappal Cameron

Arra a kérdésre, hogy a brit közszolgálati szféra készít-e szükséghelyzeti terveket arra az esetre, ha a brit EU-tagságról tervezett népszavazáson a választók úgy döntenek, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból, a brit miniszterelnök kitérően úgy válaszolt, hogy a közszolgálati szféra az ő tárgyalási stratégiájának támogatásán dolgozik éjjel-nappal.

Hozzátette ugyanakkor, hogy ha ilyen eredmény születik a referendumon, az új helyzet lenne, és akkor természetesen ki kell dolgozni az ennek megfelelő működési feltételeket.

Mi lesz a korlátozással?

Cameron közvetett utalást tett arra, hogy hajlandó lenne kompromisszumra a brit reformigények legvitatottabb elemével kapcsolatban, amelynek alapján az EU-társállamokból érkező munkavállalók csak négy év munkaviszony után férhetnének hozzá a brit szociális juttatások teljes köréhez.

A brit miniszterelnök kijelentette: ez a korlátozási terv napirenden marad mindaddig, amíg a brit kormány nem lát olyan alternatív javaslatot, amely ugyanilyen erőteljes és érdemi. "Számomra a cél elérése a fontos", a cél pedig az, hogy megszűnjön a brit szociális ellátórendszer "természetellenes húzóereje", amely Nagy-Britanniába vonzza a munkavállalókat külföldi EU-társállamokból - mondta Cameron a vasárnapi BBC-interjúban.

Számokban

Ennek fontosságát szerinte a számok is alátámasztják. Elmondta: a többi EU-tagállamból Nagy-Britanniába munkavállalási céllal utazók 60 százalékának nincs állásajánlata, amikor megérkezik, és a sikeresen elhelyezkedők 40 százaléka is "komoly összegű" szociális támogatásban részesül, amely egyes esetekben "7-8-9-10 ezer fonttal" is megtoldja éves jövedelmüket.

Sorsdöntő csúcs jön

Cameron kitérően válaszolt arra a kérdésre, hogy ha a jövő hónapban esedékes EU-csúcson sikerül megállapodásra jutni a brit reformigényekről, akkor már a nyárra ki lehetne-e írni a brit EU-tagságról tervezett népszavazást. Kijelentette: szeretné, ha februárban sikerülne egyezségre jutni, és "utána jöhetne a referendum". Az időzítésnél azonban fontosabbak a megállapodás tartalmi elemei, és ha februárban nem születik megállapodás, akkor folytatódnak a tárgyalások - mondta a brit kormányfő.

Hangsúlyozta, hogy a brit EU-referendumról elfogadott törvény 2017 végéig írja elő a népszavazás megtartását. Cameron igennel válaszolt arra a kérdésre, hogy hivatalban marad-e akkor is, ha a népszavazáson a brit választók úgy döntenek, hogy Nagy-Britannia lépjen ki az EU-ból.

MTI / privatbankar.hu