Ez kimondaná azt is, hogy az állam- és kormányfők által elfogadott konklúzió (értsd: Orbán „győzelmi papírja”) nem tekinthető a jogállami mechanizmus jogi értelmezésének; ezt a feladatot majd az Európai Bíróság elvégzi. A Fidesz miniszterelnökének győzelméről tehát az Európai Parlament várhatóan egy saját állásfoglalásban fogja kimondani: nettó szemfényvesztés, a király igenis meztelen.

A tisztánlátás végett szögezzük tehát le: az Európai Unió állam- és kormányfői által tegnap elfogadott megállapodás egy politikai deklaráció, egy papír, amit Orbán Viktor győzelmi zászlóként lobogtat. Azért is kapta, hogy lobogtathassa. Az uniós tagállamok vezetőiből álló Európai Tanács azonban nem jogalkotó intézmény; bár kétségtelenül fontos szerepe van az uniós döntéshozatalban, mégis leginkább csak iránymutatást adhat, az általa elfogadott dokumentumoknak jogi kötőerejük nincs.

Ez persze nem jelenti azt, hogy ne tükrözné a tagállami állam- és kormányfők valamiféle egyetértését, de például a jogállami mechanizmus végrehajtásában azonban leginkább csak politikai iránymutatásra alkalmas, jogi támasztéknak nem. Ezt a jogász végzettségű és az uniós vitákban is rendre jogi alapokra helyezkedő Orbán Viktor is pontosan tudja, ezért fújja a lehető leghangosabban a győzelmi fanfárokat: azt akarja, hogy ez rögzüljön a táborban, mielőtt kiderül, hogy a történelmi partraszállása inkább csúfos zátonyra futás.  

A kormányzati propaganda hazugságával szemben, a tény tehát a következő: az Európai Parlament és a tagállamok minisztereiből álló Tanács már hetekkel ezelőtt megállapodott a jogállami mechanizmus kereteiről. Orbán hiába zsarolt, ez jogszabályként életbe is lép, bármiféle módosítás nélkül. Orbán mindössze egy politikai állásfoglalást tudott kisajtolni útonállás közben, ezzel azonban csak a saját híveit tudja elvakítani. Az Európai Parlament pedig arra készül, hogy egy világos, a jogi helyzetet rögzítő állásfoglalást fogadjon el a jövő héten. 

Ujhelyi István / Hírklikk