Az aktív politikusok távozását követeli az alapítványokba kiszervezett egyetemek kuratóriumaiból a Felsőoktatási Dolgozók Szakszervezete (FDSZ), ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a tudományos élet szabadságának biztosításához további lépésekre is szükség van. Az FDSZ a Népszava hétfői hírére reagált, mely szerint az Európai Unió Tanácsa összeférhetetlenségi okok miatt átmenetileg felfüggesztette annak a 21 “modellváltó” egyetemnek a részvételét az Erasmus+ cserediák és a Horizont Európa kutatási programokban, amelyek kuratóriumaiban magasrangú kormányzati politikusok – miniszterek, államtitkárok, parlamenti képviselők, kormánybiztosok - is dönthetnek az egyetemeknek szánt közpénzek, uniós támogatások felhasználásáról.

Az FDSZ szerint ez súlyos károkat okozhat a hallgatóknak, oktatóknak, kutatóknak, a magyar tudományos életnek és az egész országnak, ezért a kormánynak késlekedés nélkül el kell fogadnia az Európai Unió által megfogalmazott szempontokat, ám a helyzet megoldásához szerintük nem elég, ha a politikusok eltűnnek az egyetemi kuratóriumokból.

A közpénzek védelméhez és az egyetemi oktatás, a tudomány függetlenségének biztosításához szükség van arra is – mutatnak rá –, hogy átláthatóvá, elszámoltathatóvá tegyék az alapítványok működését, a kuratóriumi és felügyelőbizottsági tagokat ne határozatlan, hanem határozott időre nevezzék ki, az egyetemeknek legyen beleszólásuk a tagok kiválasztásába, a különböző hatásköröket is szabályozzák újra, valamint az egyetemi szenátusok kizárólagos joga legyen a működési, szervezeti szabályok elfogadása, a rektor megválasztása.

Kérjük a hallgatói, egyetemi és tudományos érdekképviseleti szervezeteket, mindannyian nyilvánosan szálljunk síkra a gyors megoldásáért. Minden késedelem jóvátehetetlen károkat okozhat a magyar felsőoktatásnak, az egész országnak 

– fogalmaztak.

Hallgatói oldalról a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciája (HÖOK) reagált, mint írták, a felsőoktatás elképzelhetetlen Erasmus nélkül, a magyar kormánynak és az Európai Uniónak pedig mihamarabb meg kell egyeznie. Pontosabban még a tavaszi pályázati időszak kezdete előtt, ellenkező esetben veszélybe kerülhet a magyar hallgatók részvétele a jövő évi Erasmus programokban.

Navracsics Tibor uniós forrásokért is felelős miniszter – aki maga is kuratóriumi elnök a Pannon Egyetemet fenntartó alapítványban - a Karc FM-en jelentette be: levélben fordult az Európai Bizottsághoz, hogy további tájékoztatást kérjen arról, “mi a problémájuk” és milyen megoldást javasolnak. A miniszter látszólagos értetlenkedése azért is furcsa, mert az Európai Bizottság már korábban jelezte a magyar kormánynak, aggályos a fideszes politikusok részvétele az egyetemi alapítványokban. Bár a kormány ígéretet tett a helyzet rendezésére, és ezt egy tavaly októberi törvénymódosítással látszólag meg is lépte, ám egy újabb, novemberi módosítással ismét lehetővé tette a politikusok részvételét az alapítványok kuratóriumaiban. Ez nem kerülte el a bizottság figyelmét, az EU Tanácsa ezért döntött végül a támogatások felfüggesztése mellett. Amiről egyébként már decemberben értesítették a kormányt, így az most nem érhette meglepetésként a kabinetet, bármennyire is próbálnak úgy tenni. 

„A mai eszünkkel nem jelentkeznénk ide”

– Egyelőre mindenki hallgat, csak a diákok küldözgetik egymásnak a cikkeket – mondták el a Népszavának több, alapítványi kézbe került Magyarországi egyetem hallgatói is. Az egyetemek vezetősége láthatóan ugyanolyan tanácstalan, mint az EU-val való kapcsolattartásért legfelsőbb szinten felelős Navracsics Tibor, aki a napokban azzal kommentálta lapunk hírét, hogy „reméli, csak félreértésről van szó”.

Az egyetemek-főiskolák még ráérnek tájékozódni, mivel jelenleg vizsgaidőszak van, annak is a vége, a tanítás még nem indult el. Ám, mint a Corvinus Egyetemnél megtudjuk, a diákokat már most foglalkoztatja, hogy mi lesz, ha tényleg kikerülnek a magyar intézmények az erasmusos körből.

„Egyértelmű, hogy a magyar oktatás színvonala tovább fog zuhanni” – vélték többen a Corvinusról. A diákok úgy fogalmaztak: a mai eszükkel nem jelentkeznénk ide, inkább külföldre mennénk, mivel a többi magyar egyetemhez is bármikor elérhet a kormány keze. (Ez 21 intézménynél már megtörtént).

A Corvinus egyébként is szimbolikus helyszín: az EU által bírált, politikai kinevezettekkel feltöltött alapítványi rendszer kiindulópontja ugyanis a Corvinus volt. Az egyik fiatal, most végzős lány elmondja: ugyan a „közgázt” még befejezi, de mesterképzésre már biztos, hogy inkább külföldre megy. A nemrég végzett barátja szerint egyértelmű, hogy a kormány nem fog engedni az EU-nak, azaz maradnak a politikai kinevezettek az alapítványok élén és a diákok jelentős része el fog esni a külföldi továbbtanulás lehetőségétől. Nem kevésről van szó: szerintük csak a Corvinuson évfolyamonként több száz fiatal ment ki eddig Erasmussal külföldre. Ha a következő évfolyam ezt a lehetőséget is elbukja, úgy elképzelni nem tudja, hogy mitől lenne vonzó az alapítványi egyetem, pláne, ha azért rengeteg pénzt kell kifizetni a diákoknak.

Az egyetemi modellváltás óta már jobbára a pénzről szól az egész 

– vélekedik a fiatal lány. Míg az oktatás színvonala inkább romlott, közben a különféle költségek az egekig nőttek. Így korábban egy kollégiumi férőhelyet havi 12 – 14 ezerből ki lehetett hozni, ma ez 40 ezer forint, de például az utóvizsgázás, ami korábban 2 ezer forintba került, az mára 8 – 9 ezer forint lett. Ha az erasmusos ösztöndíjak lehetősége is elúszik, az felteszi a pontot az „i” – re.

Szintén alapítványi kézben van már a Nemzeti Közszolgálati Egyetem (NKE), ott is egy fiatal diákpárt szólítunk meg. „Mi is csak most olvastuk a hírt” – mondja a pár hölgytagja, aki maga is volt korábban, még középiskolásként Erasmus pályázaton Bécsben. Szerintük egyértelmű, hogy az EU elvárásai nem túlzóak, szerintük is komoly hiba, hogy az egyetemi alapítványok vezetését politikusokkal töltötték fel. Azt nem tudják, hogy az NKE-ről hányan mehettek ki az uniós csereprogrammal külföldre, ám vélhetően nem kevesen: csak saját ismeretségi körükben öten mentek ki a közelmúltban Erasmus plusszal, és rengetegen vannak, akik viszont éppenséggel Erasmussal érkeztek Magyarországra tanulni. Amennyiben az alapítványi egyetemek nem fogadhatnak Erasmusos diákot, úgy rengeteg hallgató eshet ki az ilyen intézményekből. (Népszava)