A Felvi.hu adatai alapján az Eduline lesújtó számokat közölt arról, mennyien akarnak tanárnak menni ma Magyarországon.

• 126 ezren jelentkeztek felsőoktatásba, ez kiemelkedően soknak számít,
• 3357-en jelöltek meg osztatlan tanárképzést – ez kicsit több mint tavaly, de idén sokkal többen felvételiztek.
• Ami igazán megdöbbentő, hogy hányan jelölték meg első helyen a tanárszakot, ők azok, akik tényleg tanárok akarnak lenni: 1595 fő.

A 126 ezer emberből ennyi fiatal gondolta, hogy kellően vonzó számára a pedagógusi életpályamodell.

A legnépszerűbb az angol és valamilyen másik szak párosa lett a felvételizők között, a legtöbban az angol-történelem szakos osztatlan tanári képzést jelölték meg valamelyik helyen, összesen 119-en. Első helyen ezt is csupán 30 diák jelölte meg. Egy másik népszerű párosítás: 84 jelentkező közül mindössze 28-an jelölték meg a listájuk első helyén, hogy magyar-történelem szakos tanárok szeretnének lenni.

Ez pedig még mindig brutálisan jónak számít, ha azt nézzük, hányan akarnak pedagógusok lenni természettudományos területen.

Biológiát és fizikát ki fog tanítani?

35 jelentkező közül mindössze hárman jelölték meg első helyen, hogy biológia-kémia szakos tanárok lennének, 14 felvételizőből pedig csak ketten lennének mindenféleképpen – ha más szakra nem veszik fel őket – biológia-matematika szakos pedagógusok, míg fizikával az első helyes jelentkezők közül senki sem párosítaná ezt a természettudományos tárgyat.

Ezek olyan párosítások, amikben már most sem nagyon találnak az iskolák tanárokat, de úgy tűnik, utánpótlásuk sem nagyon lesz.

A kormány közben a státusztörvénynek nevezett jogszabállyal kötné még jobban a munkahelyükhöz a pedagógusokat, már ha nem arról van szó, hogy tanárhiány miatt másik intézménybe kell őket átvezényelni. Közben a bérfelzárkóztatásra már az EU-tól várja a pénzt a kormány, de a Bizottság a korrupciós aggályok miatt egyelőre nem hagyta jóvá a forrásokat. (Forbes)