Az írás summája: Orbán hatalma gyengül, „a rezsim az Unión belül fenntarthatatlan, azon kívül éhen hal. Feltétlen híveid öreg, buta, félrevezetett emberek. Örökké tartó többség belőlük nem képezhető! Különben is, alul a víznek árja”!

Na, kérem!

Néhány apró tény, mely, mintha ellentmondana a szerző optimista jövőképének!

1./ A rezsim az Unión belül – kétségtelenül macerásabban – fenntartható! Mert, ha Orbánnak szüksége van az Umióra, ez fordítva is igaz

Egy újabb brexit beláthatatlan presztízs- és politikai veszteség lenne számukra.

2./ Hogy meddig és mennyire lesz „macerás” az uniós tagságunk, az a jövő évi EP-választásoktól függ. Jelenleg ugyanis erőteljesen feljövőben van az Unió pozícióit gyengíteni kívánó szélsőjobb, Olaszországon, Franciaországon, Ausztrián és Skandinávián kezdve, ki tudja, hol, mondjuk Szlovákiában folytatva!

3./ Mellesleg az Unión kívül is van élet. Legföljebb szar! A szerbek, köszönik, elvannak! A népi demokráciákban sem halt senki éhen.

Ez ugyan nem perspektíva, és lehet hosszan sorolni, miért feltétlenül hasznos az ország számára a tagság, csakhogy ilyen racionális érvek és tények Orbánt nem érdeklik. És az elhülyített híveit sem.

Akikre áttérve:

4./ Az elmúlt két év katasztrofális gazdasági helyzete, az infláció, az energia- és üzemanyagárak, a munkanélküliség növekedése csak pillanatokra rendítette meg, és nem is nagy mértékben, Orbán bázisát.

Sikerült újra elhitetniük a talpasokkal, hogy minden zsenialitásuk ellenére a szankciók, Brüsszel, és az ukrán háború, ugyebár!

Kimondható, hogy a Fidesz masszívan tartja utcahossznyi előnyét.

Az ellenzék még a nyomába se képes érni, és leragadt a megtorpanó DK, meg a hanyatló Momentum által összehozott húsz százalék körül.

5./ Kétségtelen, hogy a Fidesz szavazótábora elöregedőben van.

De, az ellenzéké is!

A negyven alatti korosztály viszont a (Fidesz, és még inkább az ellenzék helyett) Toroczkai pártját választaná! (Tegyük hozzá az igazság kedvéért: kisebb mértékben a Kétfarkú Kutyákat.)

A nyílt, miniszterelnöki kötelező (egyre tágított) szájkosarakkal nem korlátozott, irredenta, soviniszta, rasszista, ukrán-, román-, szlovák-, cigány- és zsidógyűlölő, oroszbarát, az Unióból kilépést szorgalmazó nyilas pártot.

Ha figyelmen kívül hagyjuk is a tényt, hogy ezek Orbán ötödik hadoszlopát képezik, tehát rendszerváltóként még elvileg sem tekinthetünk rájuk, mennyivel jobbak alternatívának, mint a Fidesz?

Mellesleg, ha muszáj lesz/lenne, Orbán a törvényszerűen egyre szélsőségesebb hangnemével és a korlátlan pénzeszközeivel képes kihúzni alóluk a szőnyeget. Ahogy megtette a Jobbikkal is.

6./ Bármennyire hallgat róla az ellenzék, és hallgatnak róla a független, vagy ellenzéki publicisták, Orbán kiépítette az általa tévesen „nemzeti középosztálynak” nevezett, feltétlen hívei táborát (is).

Azokból, akik nem elrévült hívek, hanem a helyzetük, a szerencséjük, vagy Orbán kegye folytán többet lophattak/lophatnak, mint a többiek. Nem sokkal többet, az az új arisztokrácia privilégiuma! De, mégis többet.

Kivételezett beszállítók, alvállakozók, akiket véletlenül Mészáros ki is fizet, s a többi. És egzisztenciálisan jól jártak Orbánnal. Köszönik, másból nem kérnek!

Egyáltalán nem homogén tébolyda tehát Orbán rendíthetetlen szavazótábora!

Az idióták, az Orbán parancsára a saját torkukat is elvágni készek, Orbán táborának csak egy – nélkülözhetetlen – hányadát alkotják!

7./ Amiről pedig a szerző végképp elfeledkezik: ma már, vagy talán a közeli jövőben a Fidesz nem csak Orbánból áll! Kiépült a nómenklatúra, méghozzá negyvenes-ötvenes, a politika világában fiatalnak számító garnitúrával, köztük sok harmincassal.

Nem csak a legfelső vezetést, Orbánt, Rogánt, Németh Szilárdot, Pintért, Kósát, Kövért, hanem Kocsist, Rétvárit, Vitézyt, Gulyást is számításba kell venni!

Egy rakás államtitkárral, a harmincas éveikben.

És nevelődik az utánpótlás az elitképző MCC-ben és a csicskásképző Közszolgálati Egyetemen elsősorban, nyíltan, elkötelezetten, a többi felsőoktatási intézményben pedig sunnyogva.

E hallgatók tudatosan készülnek a pártállam szolgálatára, felső- illetve középkáderként!

Az egyetemekhez csatolt elitgimnáziumok (a folyamat már elkezdődött) pedig majd a további korosztályi utánpótlást biztosítják. (A többi mehet a lecsóba!)

Van és lesz tehát a rezsimnek utánpótlása, mely uralni lesz képes a közigazgatást, az erőszakszervezeteket, a médiát, a köz- és felsőoktatást, a gazdaságot, az igazságszolgáltatást, egyszóval mindent – akár ma!

Ezek az ifjú titánok és titanillák pedig megtanulnak majd viselkedni.

Késsel, villával enni, nem szétdobálni a szaros pelenkát az út szélén, nem roggyanós nadrágban parádézni, nem a fogukat piszkálni a körmükkel nyilvános fotózáskor, miközben a böllérkéssel a bivalyt szabdalják. térdig vérben és zsírban.

Megtanulják majd, hogy a ma már protokollárisan nem kötelező kézcsókot csak imitálni szabad. És, bármennnyire a vérében van Orbánnak, nem illendő lakájként hajlongani az Európa Tanács tárgyalási szünetében csevegő kollégák előtt/mögött, belehallgatózva a beszélgetéseikbe.

Jól fognak beszélni idegen nyelveken, nem úgy, mint Orbán.

Egyszóval a külföld számára elfogadhatóak lesznek, nem úgy, mint a raplizó, átlátszóan, primitíven hazudozó Varga Judit és Kovács Zoltán. Vagy, mint a külsőre, belsőleg totálisan amortizálódott Deutsch. Szájerről nem is beszélve!

8./ És ez Orbán legnagyobb teljesítménye: kiépítette a ma még a személyétől függő, de a jövőben a saját lábán is megálló, konkurencia-mentes, egysíkú pártállamot!

9./ Míg ellenben az ellenzéknek se kádere, se sajtója, se pénze (se tehetsége) nem lesz több, mint ma van!

10./ Ki fogja itt leváltani a pártállamot? A nép? A víznek árja?

Felhívom Tóta W úr figyelmét arra a sajnálatos, máig tartó történelmi tapasztalatra, hogy a jobbágy nem lázad!

Némán tűri a, ha nem is csikós ostor (ha már jelképként a cikkben szóba került), hanem hagyományosan a kancsuka csattogását a hátán, miközben hálaimát rebegve csókdossa urai csizmáját!

„Mert ilyen jól a magyar még sosem élt”! Ez több olvasói kommentár nyílt, szó szerinti üzenete egyes rendszerkritikus, kormányzati disznóságokat leleplező írásokhoz.

11./ És tartalékban ott az elfüggönyözött ablakú fekete autó!

Mert, ellentétben egyes Okos Tóbiások véleményével, nem attól diktatúra a diktatúra, hogy elviszik az embereket!

Attól, hogy elvihetik!

Nálunk pedig mindent lehet (ha szükséges, vagy annak ítélik)!

Bedarálni a szakmai alapon tiltakozó Orvosi Kamarát (más kérdés, hogy nem sikerült, de a jogosítványait elvették, és a meccsnek még mindig nincs vége – Orbán nem tud veszíteni!).

Tovább rabosítani a Rabszolgatörvényt, amit ők Munka Törvénykönyvének hívnak.

A renitens és nem renitens pedagógusokat (egyaránt) béremelés és a sztrájkjog visszaálllítása helyett példa nélkül álló Bosszútörvénnyel sújtani, amit ők Státusztörvénynek hívnak.

Tüntető diákok ellen előkerült a könnygáz!

A vénségére szerintem teljesen elhülyült Pintér a gumiboton kívül más tárgyalási módozatot nem ismer. Méghozzá teljes felhatalmazással!

12./ De, ez nem a végvonaglás! Mindössze Orbán kontrollálhatatlan, kezelhetelten dühe amiatt, hogy szembe mernek szegülni vele, méghozzá – a diákok – az ablaka alatt.

Majd lecsillapodik! És lassan, idő múltán elküldi Pintért, a helyébe állítva valakit, aki ugyanúgy fogja kezelni a helyzetet, csak gumibot nélkül.

Amíg nem szükséges elővenni!

És nem lesz szükséges!

Nálunk nem hatszázharmincezren tüntetnek, hanem átlagban kétszázan.

És ezzel visszajutottunk a kiindulóponthoz! Már, ami a víznek árját illeti.

Tóta W Úr! Ébresztő!

Felpuszilni csak a feleségemet szoktam!

Magára inkább rákiáltok!

Szedje össze magát és gondolkodjon!