Egy alkotmányos jogállamban — tudom, a jelenleginek köze nincs a demokráciához — azon túl, hogy a jogalkotó létrehozza a szükséges normákat, nem avatkozik bele konkrét ügyekbe. Mint ahogy nem fogalmaz meg olyan elvárást, hogy az egyedi eljárások, legyenek azok bármilyenek, a politikai érdekek mentén, azokkal összhangban történjenek. Legyen szó akár a közigazgatásról, akár az igazságszolgáltatásról.

De a politika mocskos mancsa nem egyszerűen csak rátelepszik mindenre, hanem szinte a gyökerekig belemélyed mindenbe és onnan, mint egy polip csápjai szerteágazóan magához ragadja és szippantja a szakmaiság minden elemét. Az ország, ahogy a Fidesz is, gyakorlatilag már egy ember kezében van. Tessék csak megnézni: akár közvetlenül, akár többszörös áttéten keresztül, minden, de minden Orbán-pók kezében fut össze. Ez a 93 ezer négyzetkilométer maga a pókháló, amelynek közepén ott ül pók és húzogatja, fonogatja a szálakat. Amellyel az egész hálót a saját kénye-kedve szerint mozgatja. Mindenkinek a pókot kell kiszolgálni. Mindenki egyért! Egy...önmagáért. Beszél!

Mert bárkit hallok megszólalni, mintha mindig ugyanazt az egy hangot hallanám. Akárkitől, akárhány szájból. Igaz, önmagukkal is keverednek a hangok, egymásnak is ellentmondanak, hogy csak jobban keverjék a zajt, jobban keresztbe szőjék a hálót. Lázár János a sajtótájékoztatón azt mondta, hogy a kormány nem foglalkozik a Magyar Nemzeti Bank adatait titkosító törvény elfogadásával. Míg az államháztartási törvény módosítási javaslata szerint viszont maga a kormány hagyhatná ki költségvetési kérdésekben a gazdasági minisztériumot, valamint kikerülheti azt a Költségvetési Tanácsot, amely az alaptörvény szerint egyébként is azon Parlament felett áll, amelynek döntése nem lenne releváns, sem kötelező a kormányra. Ki is a kormány? Akarom mondani, a pókháló.

Amiben most éppen a kisbuszok, terepjárók akadtak fenn. Nem véletlen, ha egyre többen félnek attól, ha a kormány azt állítja, hogy megvédi őket. Mert abban aztán nincs köszönet. És mivel a Parlament kontrolljaként funkcionáló Alkotmánybíróság fölé helyezte magát a kontrollálandó, ezért el is döntötték, hogy a maguk módján megvédik a polgárok magántulajdonát. Ami a tied, az az enyém (is). Ami az enyém, ahhoz neked semmi közöd. Mindaddig, amíg ez az én érdekemet szolgálja. Pontosabban a pókét. És a hálójáét.

Lassan már követni sem lehet, hogy hogyan fosztják ki az országot. Ehhez megalkották a maguk kis „Ne zavarj, épp lopok” nevű törvényeit. Amelyek segítségével az államadóssággal is, hogy finoman fogalmazzak: trükköztek. (Át is nevezték a 7. parancsolatot: De lopj!) Ahogy Lánczi András oly találóan elszólta magát: amit korrupciónak neveznek, az gyakorlatilag a Fidesz legfőbb politikája. És most ennek elősegítésére akarják kiiktatni a teljes Parlamentet, mint zavaró körülményt. Amelyet már eddig is igyekeztek a lehető legjobban szűkíteni az ellenzék számára. Miközben ők maguk is tisztában vannak azzal, hogy a határokat sokadszorra lépik túl. Amikor hatalomra kerültek, Pokorni Zoltán, a pártjuk akkor alelnöke mondta, hogy aki belenyúl a pénztárba, le fogjuk vágni a kezét. Úgyhogy most már értem, hogy mit jelent a párt neve. Nem fiatalok, hanem félkezűek. Csak éppen ebben is hazudtak, mint minden másban, amit ellenzékben még alkotmányosnak akartak láttatni. Mára végérvényesen kiderült, hogy a demokrata helyett csak despotákkal van dolgunk. Annyira, hogy ők maguk is tudják, innen már nincs visszaút. Úgyhogy kiépítették önmaguk körül a körkörös védelmet. TEK, (Sándor-) palotaőrség, házőrség, bankőrség. A legfőbb felelősök…

Ezért is többszörös védelmet próbálnak kialakítani önmaguk körül. Egyrészt figyelemelterelés céljából még mindig a menekültügy vasat ütik. Másrészt közben tovább tudják űzni üzelmeiket és kisded játékaikat. Csakhogy kezd veszélyessé válni. Ugyanis egyre kevésbé tudja ezzel a témával tematizálni a közvéleményt. Ha a migránsok továbbra is érkezni fognak, akkor az azt jelenti, hogy hiába építette a kerítést, nem fog tudni vele operálni. De ha elkerülnek minket, akkor nem lesz mi alapján melegen tartani a kérdést. És mindezt megspékelik azzal, hogy a kommunikációt is valami elképesztő módon manipulálják, kozmetikázzák. A fideszes média mindenről úgy tudósít, ahogy azt Fidesz érdekeit szolgálja. A migránsok nem kellenek, mert… és jönnek a hangzatos látszatérvek. De ha — tegyük fel — pénzt hoznának, mindjárt tárt karokkal fogadnánk őket, mint ahogy azt a letelepedési kötvényt vásárlókkal tettük. Mivel ebből egyelőre bevétel származik, ezért ők jöhetnek. Akár onnan is, ahonnan a háborús menekültek.

És hogy mi a Fidesz érdeke? Mindaz, amiből még több pénzük lesz. Mert ez az egyetlen és fő céljuk. Minden más csak szükségtelen ballaszt. Melyekre nemhogy nincs szükségük, de egyenesen hátrányos a számukra. Viszont mivel nem tudnak megszabadulni tőlük, mint egy levetett rongytól, ezért igyekeznek tönkretenni őket. Különösen, ha nincs belőle előnyük. Akkor másnak se legyen haszna. Mindez a legrosszabb kommunista időket idézi vissza. Aki nincs velünk, az ellenünk. Ismerős?

Az oktatást csak arra akarják használni, hogy alattvalókat neveljenek ki. A hatalmukra potenciálisan veszélyes új generációt még csak véletlenül sem. De ez nyilvánvalóan nem így működik. Lázadnak is a szülők és a diákok. Miközben ötvenezer gyermek eltűnt a rendszerből. Az egészségügy annyira lerohadt, hogy az már legfeljebb már csak századügy. Hiszen emberek életébe kerülhet akár, amit a kórházakban művelnek. Több százan haltak már bele a fertőzésekbe. Könyörögni kell a pl. gyógyszerekért is.

Mindezek mellett a vízellátás is egyre inkább fenntarthatatlan. Az élelmiszer piacot is át kívánják rendezni. A közigazgatást tovább züllesztik és rombolják. Ennek keretében klikesíteni akarják, bár ez a felállás az oktatás rendszerében is élet- és működésképtelennek bizonyult. Tízezer ember kerülne utcára, megszűnne a polgármesterek önállósága, a települések többségén nem lenne hivatali ügyintézés, ha a kormány a Hatékony helyi közigazgatás című stratégiai elemzés készítőinek javaslatai alapján, a közoktatás mintájára centralizálná a közigazgatást. Nem véletlenül sokalltak be a közszolgák is. Többek között, mert annyira csak a saját anyagi érdekük volt a prioritás mindenek előtt, hogy semmi másra már nem jut pénz. Talán ezért is kérhetik vissza a segélyt a nincstelenektől, miközben az általuk vagyonosokká váltakat tovább dotálják. A rezsicsökkentés is nekik hozott a konyhára a legtöbbet. Kaszáltak is ezzel szépen és vastagon. A nonprofit Főgáz tavaly csak az első félévben 1,2 milliárd forint nyereséget ért el a fogyasztóitól származó bevételén. Az egykulcsos adóval is csak a hatalmi elit nyert. A devizahitel forintosításának szintén ők voltak és lettek az egyedüli haszonélvezői. De nekik akkor sem kell többel hozzájárulni a közterhekhez. Inkább a szegények...

Akiket ez a hatalom egyszerűen megvet. Nem is veszik őket komolyan, sem emberszámba. Csak annyit ér(ünk) nekik, mint az ókori Egyiptomban a rabszolgák. Élő, beszélő szerszámok. Éppen ezért nem is kell komolyan venniük a nekik tett ígéreteket. A véleményükre abszolúte nem kíváncsi. Amit pl. a Modern Városok Program keretében ígért közel félszáz településen uszodát Orbán, azokból egyetlen egy helyen még egy lépést sem tettek a megvalósítás érdekében. Miközben a stadionokra mennek a súlyos tízmilliárdok, addig szabályosan veszélyeztetik a lakosságot. Majdnem üresek a gáztározók. Télen.

Nem véletlenül akarták az emberek elégedetlenségének esetleges robbanását megelőzni az állítólagos terrorveszélyre való hivatkozással. Kormányzati, pontosabban orbáni szinten legalább 30 alapvető jogát korlátozták volna a társadalomnak. Amivel megint csak felélesztette a gyűlöletet a társadalomban. Annyira, hogy már az ENSZ-nek is eleget lett Orbán félelempolitikájából.

Orbán ezt maga is érzi minden bizonnyal. Ezért is mondhatta azt a német Bild-nek, hogy (idézem): „Engem itt Budapesten felakasztanának egy lámpavasra.” Azt hiszem, ehhez nekem már nincs mit hozzátennem.

kanizsahir.hu