A magyarok is támogatják az EU forradalmát
Két fontos jogszabályt is elfogadott az EU az elmúlt időszakban, mellyel megreguláznák az internetes nagy techcégeket. Az egyik legfontosabb, hogy a tartalomfogyasztást és a hirdetéskezelést leginkább meghatározó algoritmusok működését nyilvánossá tennék, valamint a felhasználók kezébe adnák a döntést, hogy akarják-e, hogy profilalkotás alapján egy program döntse el, hogy mit látnak.
A Pulzus Kutató és a Napi.hu reprezentatív felmérése szerint a magyarok 90 százaléka a javaslat mögött áll.
Az EU újabb ambiciózus jogszabályról állapodott meg áprilisban az online világ ellenőrzésére. A Digital Services Act (DSA) lényege, hogy a tartalmak feletti szigorítással rábírják a technológiai vállalatokat, hogy komolyabban lépjenek fel a platformjaikon megjelenő tartalmak esetében. A lépés nagyon nagy szabású: az EU összes online szolgáltatásának alapszabálya megváltozik, sokkal komolyabb kontroll alá kerülnek az olyan cégek, mint a Google, az Amazon, a Facebook vagy a Twitter.
A DSA valószínűleg közvetlenebb hatással lesz az internetfelhasználókra, mint az eddigi technológiai cégeket érintő szabályok, legyenek azok adatvédelemre vonatkozók (GDPR) vagy a piaci működésüket korlátozó intézkedések (Digital Single Market Act). Kihat az interneten megjelenő tartalmakra, valamint abba is belátást kaphatnak a szakértők, hogyan működnek a tartalomválogató, hirdetéskezelő algoritmusok.
Utóbbi az egyik legközvetlenebb hatással járó új szabály: az olyan nagy online platformoknak, mint a Facebook, átláthatóvá kell tenniük a felhasználók számára az ajánló algoritmusaik működését (pl. a hírfolyam tartalmának rendezéséhez vagy a Netflix tévéműsorainak ajánlására). A felhasználóknak olyan ajánlórendszert is fel kell ajánlani, amely nem profilalkotáson alapul. Az Instagram esetében ez például kronologikus hírfolyamot jelentene.
A profilalkotás tiltásával megszűnhetnek a személyre szabott hirdetések, így sok szempontból lesz a helyzet, mint a tévében: egy médium célközönsége alapján generálódhatnak a hirdetések, mintsem azok kifejezetten az érintett érdeklődési köreihez igazodjanak.
A magyaroknak tetszik az EU lépése
A szabályozást a technológiai cégek részéről már most sokat kritizálják, de az kérdés, hogy a felhasználók mennyire támogatják az Európai Parlament és az Európai Bizottság által kidolgozott jogi környezetet. Magyarországon a felnőtt lakosság túlnyomó többsége (89 százalék) támogatja, hogy maga dönthessen úgy, hogy nem algoritmus generált hirdetéseket és tartalmi ajánlókat lásson, míg alig 11 százalék ért egyet a jelenlegi profilalkotáson alapuló rendszerrel, derül ki a Napi.hu megbízásából a Pulzus Kutató által készített reprezentatív felmérésből.
