A külgazdasági és külügyminiszter napirend előtti felszólalásával, majd a frakciók erre adott reakcióival kezdődött az Országgyűlés keddi ülésnapja.

Latoczai János elnökletével kezdődött meg a parlament aktuális ülésének utolsó napja délelőtt 11 órakor.

Szijjártó: folyamatos a védőeszközök behozatala

Folyamatos az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközök behozatala, a Kína és Magyarország közötti légihíd megállás nélkül üzemelt húsvét idején is - mondta a külgazdasági és külügyminiszter soron kívül kért napirend előtti felszólalásában.
Szijjártó Péter kifejtette, az elmúlt egy hét alatt 26 repülőgép, azokon összesen 13 millió 207 ezer maszk, 6 millió 203 ezer védőruha, továbbá 155 ezer teszt és 101 lélegeztetőgép érkezett.
Kiemelte, Magyarországnak több mint 148 millió 700 ezer maszk beszerzésére van szerződése, amelyből 46 millió 855 ezer érkezett meg; 3 millió 305 ezer tesztre van szerződés, amelyből 352 ezer megérkezett, a 47 millió 754 ezer leszerződött védőfelszerelésből pedig 20 millió 292 ezret vettek át.
Ezen a héten is folyamatosan érkeznek majd a szállító-repülőgépek Budapestre fedélzetükön a védekezéshez szükséges újabb eszközökkel - jelezte.

Lukács László György (Jobbik) a maszkviselés fontosságát hangsúlyozva azt kérdezte: a miniszter lát-e arra lehetőséget, hogy az állam az ország minden állampolgárának biztosítson maszk. A Jobbik szerint közterületen, nyilvános helyen kötelezővé kellene tenni a maszkviselést - közölte.
Azt kérte, a közmédia "ne terjesszen jellemzően a tudománnyal ellentétes álláspontot", miszerint a tesztelés sűrűsége álhír. Szorgalmazta, hogy a meglévő teszteket használják a bentlakásos szociális intézmények lakóinak szűrésére.

Arató Gergely (DK) szerint mindent elmond a kormány egészségpolitikájáról, hogy már sokadszorra a külügyminiszter és nem az egészségügyért állítólag felelős emberi erőforrások minisztere számol be a koronavírus elleni védekezésről.
Önök csak azzal tudnak dicsekedni, amit külföldön érnek el, illetve hogy mit visznek ki az országból, de azzal nem, mi történik az országban - közölte.
Szóvá tette, hogy minden nyolcadik fertőzött egészségügyi dolgozó, mert nincs elég maszk.

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) is furcsának tartotta, hogy a külügyminiszter számol be az egészségügyi járványról a parlamentben. Azt kérte, hogy előbb az egészségügyi intézmények, majd a magyar állampolgárok kapjanak maszkot és csak utána küldjön az ország segítséget a határon túli magyaroknak, majd azt követően nyújtsanak segítséget más országoknak.
Azt is javasolta, hogy fokozottan figyeljenek arra, hogy biztonságban dolgozzanak a munkavállalók az Audi-gyárban, ahol újraindul a termelés. Azt is kérdezte, hogy a 2000 milliárd forintos uniós támogatásokból mennyit terveznek átcsoportosítani.

Keresztes László Lóránt (LMP) arra kérte a kormányt, hogy a patikákba is jusson a beszerzett védőfelszerelés, az emberek érezzék, hogy a beszerzéseknek van eredménye.
Azt kérdezte: van-e garancia a Kínából érkező eszközök minőségére? Ugyancsak választ várt arra, hogy beszerezhetői-e a szükséges mintegy 8000 lélegeztetőgépet.
Egyetértett azzal, hogy "minden magyar felelős minden magyarért, és döbbenetesnek ítélte, hogy belpolitikai polémia alakult ki a határon túli magyaroknak juttatott felszerelések okán. Kijelentette: mindenkinek nagyobb méltányosságot kellene mutatnia.

Szakács László (MSZP) szerint a húsvéti hétvégén az volt látható, hogy az egészségügyben nem a stabil, erős kéz kormányzott. Bírálta, hogy a szakellátásból kivonják a súlyos, de nem koronavírusos betegeket, és kijelentette azt is: nem tartja helyesnek az intézményvezetők leváltását.
Feltette a kérdést: hol vannak most beszerzett maszkok? Felvetette: amikor megérkeztek az eszközök, a magánegészségügyben beindultak a tesztelések.
Közölte azt is, hogy az ülésre nem a külgazdasági és külügyminisztert várták, hanem Palkovics László innovációs és technológiai minisztert, aki szerinte csak "csepegteti" az információkat a gazdasági mentőcsomagról.

Nacsa Lőrinc (KDNP) a nap mélypontjának nevezte, hogy a Jobbik azt követelte: ne juttassanak védőfelszerelést a határon túli magyaroknak, hiszen teljes kiviteli tiltást akarnak. Úgy fogalmazott: semmiben sem sikerül megkülönböztetniük magukat a DK-tól.
Ez nem az MSZP-kormány, itt állami beszerzések és állam vagyon nem kerül magáncégek kezébe - válaszolta a szocialista felszólaló felvetésére.
Megköszönte, hogy a határon túli magyaroknak juttattunk eszközöket. Most hogy a határ le van zárva, a nemzetpolitika is nehezített mezőn halad előre - tette hozzá.
Magyarországra, a magyar államra minden magyar számíthat, bárhol is legyen a világban - jelentette ki, ezért fontosnak ítélte, hogy a későbbiekben akár bővítsék ezeket a szállítmányokat, hogy ezek a közösségek se maradjanak támogatás nélkül.

Kocsis Máté (Fidesz) "a CNN kedvéért" jelezte, hogy élő parlamenti ülést látnak, és nem a miniszter kedvéért hívták azt össze.
Kijelentette: mielőtt bárki "bezzeg Romániát" emlegetne, nézze meg az ottani eszközellátottságot, és azt, hogy a románok első lépésükben az IMF-hez fordultak.
Magán raktárakban nem landolhat az állam által behozott szállítmány - szögezte le, és mindenkit arra kért, ne terjessze ezt.
Megjegyezte azt is: a magyar kormány eddig egyszer sem mondta, hogy forráshiány miatt ne tudná a védekezéshez szükséges beszerzéseket megoldani.
Köszönetet mondott a több ezer külföldön rekedt magyar hazahozataláért is. Kijelentette: ők válsághelyzetben segítséget Magyarországtól kapták. A veszélyhelyzetben a tagállami megoldások kerültek előtérbe Európában az európai közös megoldásokkal szemben - mutatott rá.

A koronavírus-járvánnyal összefüggő, előre bejelentett képviselői napirend előtti felszólalásokkal folytatódott az Országgyűlés keddi ülésnapja.

Párbeszéd: a kormány a vírust és ne az ellenzéket próbálja meg legyőzni!

Kocsis-Cake Olivio (Párbeszéd) azt mondta, a kormánynak nem az ellenzéket, hanem a járványt kellene legyőznie.
Úgy fogalmazott, a kabinet nagyobb erőfeszítéseket fordít az ellenzék elleni támadásokra, mint az egészségügyi védekezésre, ettől azonban nem lesz kevesebb beteg.
Kitért arra is, ha a fővárosi fenntartású idősek otthonaiban történt halálesetekért Karácsony Gergely főpolgármester a felelős, akkor az állami intézményekben elhunytakért a kormány.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára válaszában köszönetet mondott azoknak, akik az elmúlt hetekben és a húsvéti ünnep alatt is betartották a táválságtartási szabályokat. Hangsúlyozta, a járvány elleni védekezés neheze még hátravan, mindent meg kell tenni az egészségügyi rendszer túlterhelődése ellen, mert hamarosan tömegessé válhatnak a megbetegedések.
Dömötör Csaba szólt arról is, a fővárosi Pesti úti idősek otthona azért került a figyelem középpontjába, mert "nagy kérdőjelek merültek fel" azzal kapcsolatban, hogy a főváros megtett-e mindent az ott lakók védelme érdekében. Emlékeztetett, jelenleg is zajlik vizsgálat arról, volt-e folyamatos szakorvosi ellátás az intézményben.
Az államtitkár aláhúzta: Karácsony Gergely főpolgármestertől mindenki joggal várja el, hogy az "ujjal mutogatás helyett" végre vegye fel a "cselekvés gúnyáját". A kormány minden segítséget megad, hogy Budapesten ne szabaduljon el a járvány - tette hozzá Dömötör Csaba.

LMP: alternatív gazdaságpolitikával győzhető le a válság

Schmuck Erzsébet (LMP) azt mondta, a koronavírus-járvány okozta válság egy olyan alternatív gazdaságpolitikával győzhető le, amely visszaszorítja a "tőkevezérelt globalizációt", és önellátásra rendezkedik be például az élelmiszerek, az energia, a lakhatás és az öltözködés területein.
Kiemelte, Magyarországot súlyos szociális válság fenyegeti a kormány szerinte elhibázott gazdaságpolitikája miatt, amely a most bajba került autóiparra és turizmusra épül.
A külgazdasági és külügyminiszter válaszában kifejtette, járvány hosszú távú gazdasági kihívást jelent, amit az ország versenyképessége és fenntartható fejlődése szempontjából kell kezelni.
Szijjártó Péter aláhúzta, nem lehetett elhibázott az a gazdaságpolitika, amelyik tíz év alatt csaknem egymillió új munkahelyet, átlagosan 70 százalékos nettó béremelkedést, valamint egyre nagyobb gazdasági növekedést tudott elérni.
A tárcavezető kitért arra is, sikeresen alakul a magyar gazdaság dimenzióváltása és nem igaz az ellenzék azon állítása, hogy a magyar emberek kevés hozzáadott értéket állítanának elő. Ennek alátámasztására hangsúlyozta, Magyarország a lakosságának száma alapján 92. a világon, exportteljesítménye azonban a 34. helyen áll.

DK: a kormány most is az oligarchák zsebét tömi

Arató Gergely (DK) úgy értékelt, a kormány az oligarchák zsebét tömi minden helyzetben, így a koronavírus-járványra reagáló gazdasági mentőcsomagjával is.
Az ellenzéki politikus szerint nem igazak a kabinet azon korábbi állításai, hogy ez a csomag történelmi nagyságú, sőt arányaiban kicsinek is számít Európában. Ráadásul "nem segít senkinek, csak néhány csókosnak" - tette hozzá.
A DK politikusa azt mondta, a kormány nem nyújt segítséget a járvány miatt munkájukat elvesztőknek, akik egyes becslések szerint már 300 ezren is lehetnek, tovább azoknak a kisvállalkozásoknak sem, amelyek bevételeik több mint felétől estek el.

Dömötör Csaba válaszában Gyurcsány Ferencre, a DK vezetőjére utalva kijelentette, "nem mi veszünk ki több százmilliós osztalékot a cégeinkből, hanem az önök pártelnöke". "Nem mi gyarapodtunk a privatizáció gyorsító sávjában, hanem ő; nem mi érkezünk ide elkobzott villából, hanem ő" - sorolta, majd hozzátette, "ezek után oligarcházni nem más, mint nettó képmutatás".
A Miniszterelnöki Kabinetiroda parlamenti államtitkára megerősítette, a kormány szeretne annyi munkahelyet létrehozni, amennyit a járvány tönkretesz.
Szólt arról is, hogy a terhek viselésében mindenkinek részt kell vennie: a "multiknak, a bankoknak, a kormánynak, az önkormányzatoknak és a pártoknak is".

MSZP: a válság kezelésének az emberekről kell szólnia

Tóth Bertalan (MSZP) kijelentette, a válság kezelése a kormány felelőssége, de a bejelentetett válságkezelési intézkedésekkel nagyon sokan elégedetlenek. Csak az uniós források megcsapolásán nyerészkedő fideszes elitet mentik és megint kedveznek a multiknak, valamint egyes kiemelt nagyvállalatoknak. A válság kezelésének az emberekről kellene szólnia, gondolják újra a válságkezelést! - szorgalmazta, pártja több javaslatát, például az álláskeresési járadékkal kapcsolatosat is megismételve.
Kifogásolta, hogy a hétvégén a kormány kórházi vezetőket rúgott ki és a nem koronavírusos betegeket kirakják a kórházakból.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter közölte, a kormány kiemelt célja, az egészségügyi védekezés sikere, ennek érdekében szereztek be az elmúlt hetekben maszkokat, teszteket, védőfelszereléseket.
Jelezte,a gazdaságvédelmi intézkedésekről több körben egyeztettek a magyar gazdaság legjelentősebb szereplőivel. Szerinte túlzás lenne a kkv-knak szóló forgóeszközhitelt, vagy a kereskedelmi banki hiteleik mögötti állami garanciavállalást a multik érdekének beállítani. Jelezte azt is, hogy a bértámogatás mellett betartják az adócsökkentésre vonatkozó ígéretüket is, idén 15,5 százalékra csökken a szociális hozzájárulási adó.

Ellenzéki és kormánypárti képviselők napirend előtti felszólalásaival haladt tovább az Országgyűlés keddi ülésnapja.

Jobbik: vessék ki a Mészáros-adót!

Jakab Péter (Jobbik) bírálta a kormány gazdaságvédelmi intézkedéseit, szerinte abból nem derült ki, mi lesz azokkal, akik elveszítették a munkájukat. Amikor a kormányé a korlátlan hatalom, széttárja a kezét, hogy a munkanélküliekkel nem tud mit kezdeni - mondta, azt kérdezve, miért volt szükség a felhatalmazási törvényre. Hozzátette: csak nem azért kellett, hogy veszélyhelyzetben is hatékonyan tudják lapátolni a közpénzt a haverok zsebébe.
Azt javasolta a kormánynak, "áldozzák be a milliárdosaikat", vessenek ki 30 százalékos Mészáros-adót mindazokra, akik az elmúlt években kormányzati hátszéllel piszkosul meggazdagodtak. Szorgalmazta azt is, hogy a kis- és közepesvállalkozások teljes adó- és járulékmentességet kapjanak, valamint az állam a teljes bérköltség 80 százalékát vállalja át.
Orbán Balázs, a Miniszterelnökség parlamenti államtitkára felsorolta azokat az intézkedéseket, amelyek koronavírus elleni törvény alapján születtek. A többi között a hitelfizetési moratóriumot, a munkáltatói járulékfizetési kötelezettség elengedését említette, de szólt a GDP 18-20 százalékát kitevő gazdaságvédelmi intézkedéscsomagról is, amely célja, hogy annyi munkahelyet hozzanak létre, amennyit "a vírus elpusztít".
Szerinte az intézkedések a magyar emberek javát, a legkiszolgáltatottabb, a legrászorultabb embereket támogatják. Mivel az ellenzék nem állt a koronavírus elleni védekezésről szóló törvény oldalára, nem fontosak számukra ezek a társadalmi csoportok - hangoztatta.

KDNP: felértékelődött a nemzeti gondolkodás

Rétvári Bence (KDNP) szerint a koronavírus-járvány rámutatott a globalizáció veszélyeire, arra, hogy a nyílt társadalom sebezhető, azok az országok, amelyek nem rendezkedtek be önellátásra, sokkal nagyobb gondokkal küzdenek.
Felértékelődött a nemzeti gondolkodás, hiszen nem a nemzetek közötti megoldások, hanem a nemzetiek hoznak eredményét - mondta. Közölte, számtalan országban vannak a magyarnál meglepőbb lehetőségek a veszélyhelyzetben, sokfelé van vita, de csak a magyar ellenzék rohangál hazugságokkal külföldre.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter köszönetet mondott azoknak, akik a hétvégén tiszteletben tartották a kijárási korlátozásokat. Ha most összefogunk, hátat a hátnak, vállat a vállnak vetjük, akkor hamarabb lehetünk túl ezen a rendkívüli kihíváson - fogalmazott.
Elmondta, a keleti nyitásnak volt és van értelme, ugyanis azok az országok jártak most jobban, akik kiegyensúlyozott külpolitikát és gazdaságpolitikát folytatnak, hiszen az egész nyugati világ ott áll sorban a védőeszközökért Kínában.
Hozzátette: a spekulánsok és a nemzetközi liberális mainstream sem pihen, utóbbi folytatja álhírek, azaz hazugságok gyártását. Közölte, négy olyan ország van az EU-ban, ahol nincs meghatározva a rendkívüli időszak vége, másik négyben pedig a rendkívüli időszakot a kormány a parlament jóváhagyása nélkül meghosszabbíthatja.

Fidesz: az emberek egyszer már megtapasztalták, hogy a kormány úrrá tud lenni a kilátástalan helyzeten

Böröcz László (Fidesz) szerint a magyar emberek bíznak a kormányban és a miniszterelnökben, 74 százalékuk támogatja a kormányt a jelenlegi helyzetben, amely Európában az ötödik legjobb eredmény. A bizalmat azzal magyarázta, hogy a kormány 2010-ben egy kilátástalan helyzetben vette át a kormányrudat és az emberek megtapasztalhatták, a polgári kormány úrrá tud lenni a helyzeten.
Közölte, a kormány gondolkodásának középpontjában 2010-ben és most is a munkahelyek és a munka áll, a cél az, hogy ahány munkahelyet "a vírus tönkretesz", annyit hozzanak létre. Ezen az úton haladnak tovább és nem a segélyalapú gazdálkodásnak, az eladósodásnak a könnyű menekülő útján - hangoztatta.
Szijjártó Péter válaszában emlékeztetett arra, hogy amikor 2010-ben átvették a kormányzást hét százalék körül volt a költségvetési hiány, 85 százalék felett az államadósság, 12 százalék felett a munkanélküliség és közben az országot a Nemzetközi Valutaalap programja alá "hajtották be".
Hozzátette: 2010-ben egy másik politikát próbáltak ki, amely nem az addigi tankönyvi eszközök alapján állt, ez az adócsökkentés, a munkahelyteremtés politikája volt. Míg 2010-ben 1,8 millióan fizettek adót, ma 4,5 millió embernek van munkája, ennyien tesznek be közösbe - mondta.

A koronavírus-járvánnyal kapcsolatban tettek fel azonnali kérdéseket a képviselők az Országgyűlés keddi ülésén.

Jobbik: minden teherviselés a munkavállalókat terheli

Nunkovics Tibor (Jobbik) azt mondta, botrányos a kormány múlt héten kiadott rendelete, azzal sikerült a "rabszolgatörvényt" fokozni, és közös teherviselés helyett a munkavállalókat terhelni. A rendelettel ugyanis azt biztosítják a leginkább a multinacionális vállalatoknál dolgozóknak, hogy havi egy pihenőnapot kapjanak - közölte.
Elmondta: a gazdasági válság után, amikor le kell dolgozniuk a most kiadott pihenőnapokat, ezt pótlékok nélkül fogják megtenni, vagyis "még meg is lopják a magyar munkavállalókat ezzel a rendelettel".
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium parlamenti államtitkára úgy válaszolt: az ellenzék nemet mondott arra, hogy közösen lépjenek fel a járvány egészségügyi és gazdasági hatásaival szemben. A munkaidőkeret meghosszabbításának lehetőségével azt biztosítják a munkáltatóknak, hogy a munkaszervezés szabályozása rugalmasabb lehessen, ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy meg tudják védeni a munkahelyeket - mondta. Hozzátette: a legfontosabb, hogy a magyar embereknek legyen munkájuk, megélhetésük.
Nunkovics Tibor közölte: követelik a "Mészáros-adó" bevezetését, mert nem látni az oligarchák részvételét a gazdasági nehézségek megoldásában.
Az államtitkár kiemelte: a munka biztonságot és megbecsültséget ad, "ha munka van, akkor minden van", és jobb dolgozni, mint segélyen tengődni.

MSZP: a kormány nem akar segíteni a bajba jutottakon

Harangozó Tamás (MSZP) azt vetette fel, hogy miért kellett a korlátlan felhatalmazás a kormánynak, ha még csak nem is akar segíteni a bajba jutottakon.
Közölte: a járványügyi veszélyhelyzet első két-három hete elment a felhatalmazási törvénnyel, majd a gazdasági mentőcsomagra kellett várni, az azonban csak a bajba jutott cégek egy részének segít, és a munkanélkülivé váltaknak sem ad további segítséget a kormány.
Szijjártó Péter külgazdasági ás külügyminiszter kifejtette: a törvény nem ad korlátlan felhatalmazást a rendeleti kormányzáshoz, hanem lehetőséget biztosít, hogy a védekezéshez szükséges döntéseket gyorsan meghozhassák.
Kiemelte: a kormány a munkahelyek teremtését tűzte ki célul, és a munkanélkülieknek a munkahely jelent segítséget. A kormány által hozott gazdasági intézkedések azt szolgálják, hogy a nehéz helyzetbe került magyar cégek ne menjenek tönkre, meg tudják tartani a munkahelyeket és a válság után újakat teremtsenek - mutatott rá.
Harangozó Tamás azt mondta: fejezzék be "a harácsolást, az ország széthordását", legalább annyit adjanak az embereknek, mint a környező országok, 80 százalékos bértámogatásra, a támogatások megemelésére lenne szükség.
Szijjártó Péter közölte: az ellenzék sosem új munkahelyek létrehozását követeli, hanem segélyeket.

DK: a legkiszolgáltatottabbak kimaradtak a gazdasági mentőcsomagból

Sebián-Petrovszki László (DK) arról beszélt, hogy a legkiszolgáltatottabbak, például a rokkantnyugdíjasok vagy a hozzátartozójukat otthon ápolók teljesen kimaradtak a gazdasági mentőcsomagból. De az akcióterv nem segít azokon a családokon sem, ahol egy szülőnek otthon kell maradnia a gyermekekkel, továbbá a nyugdíjasokon és a munkájukat elvesztőkön sem - vélekedett.
Elmondta: ehelyett kiemelt támogatást kapnak azok az ágazatok, amelyekben a "ner" oligarchái erőteljesen jelen vannak, az önkormányzatokat pedig megfosztják a bevételeiktől.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára válaszában kifejtette: amikor a 2010 előtti kormányok kezeltek válságot, csökkentették a támogatásokat, "elvettek az emberektől", a mostani kormány ezzel szemben megemeli a juttatásokat. Ez a különbség a válságkezelések között, és elsősorban munkabért akarnak emelni a munkát vállalni tudóknak, akik pedig jövedelempótló támogatásban részesülnek, azoknak is érezhető segítséget jelent a juttatások emelése - magyarázta.
Sebián-Petrovszki László úgy reagált: a mindenkori magyar kormány felelősséggel tartozik a magyar polgárok sorsáért, ezért a kormánynak most meg kell oldani a rokkantnyugdíjasok és a hozzátartozójukat otthon ápolók helyzetét, ők további támogatásra szorulnának.
Az államtitkár elmondta: rengeteg lépést tett a kormány, a gazdasági intézkedésekkel a családokat is segítik és többletforrásokat vonnak be a védekezésbe. Ehelyett a korábbi kormányok behívták az IMF-et és a Világbankot, és átadták nekik a kormányzás lehetőségét - tette hozzá.

A koronavírus-járvány kezelése mellett a Budapest-Belgrád vasútvonal megtérülése is felmerült kedden az Országgyűlésben az azonnali kérdések és válaszok ideje alatt.

LMP: mire alapozható a Budapest-Belgrád vasút megtérülése?

Keresztes László Lóránt (LMP) továbbra is arra várt választ a Budapest-Belgrád vasútfejlesztéssel kapcsolatban, hogy miért titkosítják a megalapozó dokumentumokat és szerződéseket, és mire alapozzák a beruházás megtérülését?
Szerinte csak az biztos, hogy az ezermilliárd forintos fejlesztésből Mészáros Lőrinc cége 300 milliárd forinttal részesedhet.
Schanda Tamás, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára azt felelte: a járvány miatt kialakult helyzet nem ellentétes a beruházással, azt ugyanis minél hamarabb és eredményesebben meg kell valósítani.
Szerinte egy zöld pártnak támogatni kellene a vasútfejlesztést, hisz az Magyarország érdeke - mondta. Szó sincs ezermilliárdról - jelentette ki, hozzátéve: a szerződések nyilvánosságra hozatala veszélyeztetné a külgazdasági érdekeink befolyástól mentes érvényesítését.

Párbeszéd: mi folyik az egészségügyben?

Szabó Tímea (Párbeszéd) arra várt választ, mi folyik az egészségügyben, miért hagyják Kásler Miklós "ámokfutását"? Szerinte veszélyezteti a betegellátást, hogy kórházigazgatókat rúg ki a miniszter, de az is, hogy végstádiumos daganatos betegeket küldenek haza a kórházakból.
Dilettánsnak nevezte a minisztert, tevékenységét pedig életveszélyesnek.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter az egészségügyet az egyik legfontosabbnak nevezte a védekezésben, és közölte: a kormány intézkedései arra irányulnak, hogy csökkentsék a járvány terjedésének sebességét.
A szaktárca tájékoztatása alapján azt mondta: aktív ellátásra, kezelésre szoruló betegeket nem szólítottak fel távozásra a kórházakból.

Fidesz: milyen eszközöket szerez még be az ország?

Zsigmond Barna Pál (Fidesz) a védekezéshez szükséges eszközök beszerzésére kérdezett rá, és a tevékenységet a legfontosabbnak nevezte a Külgazdasági és Külügyminisztérium jelenlegi munkájában.
Milyen eszközök érkeznek még a Kínával kialakított légi hídon? Hogy áll a lélegeztetőgépek gyártása és szállítása? - sorolta kérdéseit.
Szijjártó Péter szólt arról, hogy a csaknem kilencezer magyar hazahozatala után még 735-en várnak a tárca segítségére a hazajutásukhoz. Mind a hét szomszédos országgal zavartalan az árufuvarozás és ötben az ingázás.
Múlt héten huszonhat repülő szállított védekezéshez szükséges eszközöket az országba - sorolta. A lélegeztetőgépek beszerzése a legbonyolultabb, "minden egyes darabért meg kell küzdenünk, de azon vagyunk, hogy a szerződéses állomány teljes egészét Magyarországra tudjuk szállítani" - zárta szavait.

Jobbik: hogyan segít a kormány az albérletben élőkön?

Farkas Gergely arról beszélt, a magyar felnőtt társadalom 14 százaléka él albérletben, piaci alapú bérlakásokban, és a koronavírus miatt számtalan esetben előfordult, hogy megszűnt a jövedelmük, fizetés nélküli szabadságra küldték, vagy elbocsátották az albérlőket. A rezsit, az albérlet költségeit ugyanakkor fizetni kell - mutatott rá, hozzátéve: több százezren lehetnek az érintettek. Számukra milyen segítséget tudnak nyújtani? - tette fel a kérdést a jobbikos politikus.
Schanda Tamás, az ITM parlamenti államtitkára úgy reagált: azért is szükség van a munkahelyek megvédésre, és a vírus miatt megszűnő állások helyett újak létrehozására, hogy a magyar dolgozók, családok a lakhatáshoz szükséges költségeket finanszírozni tudják. Ezért fontos, hogy a Jobbik és a többi ellenzéki párt ne akadályozza, hanem segítse a kormány munkáját, hogy a munkahelyek megvédéséhez szükséges intézkedéseket a leghatékonyabban tudják megvalósítani. Jelezte: foglalkoznak a feltett kérdéssel, ugyanakkor kettőn áll a vásár, és a bérbeadó és bérbevevő számára egyaránt méltányos megoldást kell találni.

KDNP: hogyan segíti a kormány a határon túli magyarokat a korona vírus elleni védekezésben?

Hollik István felidézte a külhoni magyarság érdekében hozott intézkedéseket, az egyszerűsített honosítás elfogadását, és kiemelte: a magyar állampolgárság megadása nem csupán becsületbeli ügy, azt is jelenti, minden magyar felelős minden magyarért.
Nemcsak a jóban, hanem a krízisben is össze kell fogni, vigyázni kell egymásra - hangsúlyozta. Hozzátette: minden állam versenyt fut az idővel, de nem mindenhol adottak a készletek a koronavírus elleni védekezésre. Feltette a kérdést, érkezik-e Magyarországra annyi eszköz, ami lehetővé teszi a határ túli honfitársaink megsegítését. Egyúttal szóvá tette, vannak olyan ellenzéki frakciók, akik tiltakoznak emiatt. A KDNP-s politikus köszönetet mondott, hogy nem törődnek ezekkel az ellenzéki vádakkal.
Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter elmondta: minden határon túli magyar közösségtől érkezett segítségkérés, mert nem rendelkeznek az egészségügyi védekezéshez szükséges eszközökkel. Ezért döntöttek úgy, hogy Erdélybe, Kárpátaljára, Felvidékre, Vajdaságba, Szlavóniába és Muravidékre egyaránt küldenek segítséget. Ezek közül Kárpátalja kivételével már mindenhová meg is érkezett a szállítmány, Kárpátalja vonatkozásában kedden is egyeztetett az ukrán külügyminiszterrel, hogy az Ökumenikus Segélyszervezet ki tudja vinni az eszközöket. 700 ezer maszkot, hétezer szemüveget, 32 ezer védőruhát, 200 ezer kesztyűt, tízezer sapkát, hétezer arcvédő plexit, húszezer cipővédőt és 32 ezer egységnyi fertőtlenítő folyadékot biztosítottak az elmúlt hétvégén - ismertette.
Jelezte: azért is tudnak segíteni, mert működik a légi híd Kína és Magyarország között, és hazánk egy új gyártósornak köszönhetően maga is tud védőeszközöket gyártani.

A képviselők a koronavírus-járvány önkormányzatokat, valamint a szociális és kulturális ágazatot érintő hatásairól is kérdezték a kormánytagokat kedden az Országgyűlésben, az azonnali kérdések és válaszok ideje alatt.

Független: miért nem veszik napirendre a védekezést segítő javaslatokat?

Bencsik János felidézte az általa az elmúlt időszakban benyújtott, koronavírus elleni védekezést segítő határozati javaslatokat, és szóvá tette, hogy ezeket még a bizottságokban sem veszik napirendre. Azt kérdezte, mi az oka ennek? Arra is kíváncsi volt, hogy várható-e az adók és járulékok emelkedése, a nőknél a korkedvezményes nyugdíj megszüntetése vagy az államilag finanszírozott egyetemi férőhelyek számának a csökkenése?
Szijjártó Péter külgazdasági ás külügyminiszter azt mondta: ha jól érti, a javaslatok arra irányulnak, hogy segítsék a járvány által leginkább érintett társadalmi csoportokon. A javaslatokat mindig tisztelettel fogadják, megfontolják, de ez nem jelent minden esetben egyetértést - közölte.
Jelezte: a kormány lelkiismerete tiszta lehet, az intézkedéseik hozzájárultak az egészségügy megerősítéséhez, eszközellátottságának javításához, és a gazdaság újraindítását segítik, illetve minden egyes magyar embernek is segítséget jelentenek.
A miniszter kitért arra, hogy megszorításokat nem ez a kormány alkalmazott, hanem a korábbiak, adókat sem ez a kormány emelt, ők az adócsökkentés pártján állnak.
Nem megszorításokban, hanem munkahelyteremtésben gondolkodnak, és nem szolgáltatják ki az országot a spekulánsoknak - rögzítette.

MSZP: miért vonnak el forrásokat az önkormányzatoktól?

Varga László (MSZP) érthetetlennek nevezte, hogy az egyébként is nehéz helyzetbe került önkormányzatoktól forrásokat von el a kormány a koronavírus-járványra hivatkozva. A tőlük elvett pénz az emberektől elvett pénz - fogalmazott, hozzátéve: milliárdos kiesést okoz a helyhatóságoknak a gépjárműadó-bevétel, a parkolási díjak és az idegenforgalmi adó kiesése. Miért vonnak el forrásokat az önkormányzatoktól? - kérdezte.
Szijjártó Péter azt válaszolta: amikor nehéz helyzetbe kerül egy ország, a védekezés terheiből mindenkinek vállalnia kell. Így például a pártoknak, a bankoknak és az önkormányzatoknak is szerepet kell vállalniuk a védekezés terheiből - mondta a miniszter, hozzátéve: az önkormányzatoknak át kell alakítaniuk gazdálkodásukat, azért is, mert más időket élünk, mint amikor a helyhatóságok a költségvetésüket tervezték.

DK: mit kíván tenni a kormány a vidéken élők megmentéséért?

Varga Zoltán (DK) szerint ahelyett, hogy a kormány úrrá lenne a koronavírus-krízisen, inkább bosszúhadjáratot folytat például kórházigazgatók, önkormányzatok ellen. Naponta magyarok ezrei veszítik el a munkájukat, ám a kormány nem segíti őket, legfeljebb a fideszesek számíthatnak némi támogatásra - mondta. "Tényleg büntetni akarják" a vidéki városok lakóit? Mit kíván tenni a kormány a vidéken élők megmentése érdekében? - kérdezte.
Pogácsás Tibor önkormányzati államtitkár úgy reagált: a lakosságszámhoz viszonyítva Magyarország intézkedései világviszonylatban is hatékonyak, a polgárok együttműködnek a kormánnyal. Nem a vidék és a főváros "összeugrasztása" vezet a járvány leküzdéséhez, hanem a társadalmi összefogás - hangsúlyozta.

LMP: mire számíthatnak a szociális és a kulturális ágazat dolgozói?

Ungár Péter (LMP) arra várt választ, hogy a szociális ágazatban dolgozók miért nem kapnak egyszeri juttatást, mint az egészségügyben dolgozók. Kifogásolta továbbá, hogy a kulturális szféra munkavállalóit járványveszély idején akarják kivonni a közalkalmazotti státuszból.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára azt felelte: idén januártól 14 százalékos béremelés valósult meg a szociális szférában. A kulturális ágazatról pedig azt mondta, az ott dolgozók bére is nő.

Párbeszéd: miért nem hallgat Ferenc pápára a kormány

Tordai Bence (Párbeszéd) - megemlítve, hogy Ferenc pápa felvetette az egyetemes alapjövedelem bevezetését - azt vetette fel, ezzel a megoldással érvényesülhetnek a munkavállalói alapjogok, majd azt kérdezte, megfogadja-e a kormányzat ezt a felvetést.
Több, mint kétmillió ember van, akinek nincs százezer forintnyi jövedelme - vetette fel, megtoldva ezt azzal: az emberek kétharmadának nincsen kéthavinál nagyobb tartaléka, ebben a helyzetben pedig a járványnál is nagyobb károkat okozhat a nyomában járó gazdasági válság.
Veszélyhelyzet idején talán megfontoltabban és komolyabban kellene venni a parlamenti munkát - kezdte válaszát Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára, megjegyezve, az alapkérdés az, mikor lesz túl az ország a világjárványon, a kormány mellett minden szereplő megtesz-e mindent, hogy a lehető legkisebb áldozatokkal túljussunk a helyzeten.
Hozzátette: a kormány megtette a szükséges lépéseket, hogy az embereknek biztonságot adjon. legyen szó az önfoglalkoztatók támogatásáról, a hitelmoratóriumról vagy a vállalkozásoknak adott könnyítésekről, a munkahelyek megőrzéséről.
Ferenc pápa keresztény humanistaként közelebb áll hozzám, világi humanistához, mint az antikeresztény Fidesz-kormányhoz - jelentette ki viszonválaszában a kérdező, míg az államtitkár politikai nyilatkozatok helyett közös tevékenykedést sürgetett.

A koronavírus-járvánnyal összefüggésben hangoztak el az utolsó azonnali kérdések is kedden az Országgyűlésben. A Ház előző héten kezdődött ülése ezt követően napirend utáni felszólalásokkal ért véget.

Fidesz: hogyan hatnak a válságkezelő intézkedések?

A gazdasági visszaesés mérséklését, a munkahelyek megőrzését és új állások teremtését szolgáló kormányintézkedésekről, valamint a szociális intézkedésekről kérdezte a pénzügyminisztert a fideszes Böröcz László.
Az intézkedések fontosságát kiemelve azok gazdaságra gyakorolt hatásáról érdeklődött a képviselő.
Tállai András, a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára a költségvetési egyensúly megtartásának fontosságáról beszélt, hangsúlyozva, a befektetők értékelni fogják, hogy a költségvetési hiány a megemelés után sem éri el a büdzsé három százalékát, majd a fizetési könnyítéseket, adóvégrehajtás-felfüggesztéseket, az áfa-visszatérítés könnyítésére tért ki.
Viszonválaszában a képviselő az erőforrások legkisebb kieséssel végzett, lehető leghatékonyabb felhasználásának fontosságáról beszélt.
Az államtitkár azt hangsúlyozta: miközben a 2008-as válságban gyakorlatilag fizetésképtelenné vált az állam, erről most szó sincsen; példának hozta, hogy a kormány most kezdi el visszavezetni a rendszerbe a 12 éve megszüntetett 13. havi nyugdíjat.
Jobbik: miért kerül külföldre a beszerzett védőfelszerelésből?
Stummer János (Jobbik) arról beszélt: Magyarország nem osztozik a külgazdasági és külügyminiszter örömében, hogy a járvány elleni védekezéshez szükséges eszközöket juttatott külföldre a kormány, mert az emberek idehaza tartanák ezeket a készleteket.
Szijjártó Péter külgazdasági ás külügyminiszter válaszában arról beszélt: a Jobbik nem csupán velünk szoros együttműködésben és egymásrautaltságban lévő államok, de a határon túli magyar közösségek támogatását sem támogatja így.
Közlése szerint a kormány közel 149 millió maszk beszerzéséről kötött szerződést, amiből mintegy 47 millió már megérkezett, mintegy 48 millió védőfelszereléssel együtt, amelyekből 20 millió felett a beérkezettek száma; ha a kormány úgy látja, hogy szükség van további beszerzésekre, akkor megteszik azt.
Akkor hol vannak ezek a maszkok, hol vannak ezek a védőfelszerelések? - kérdezte a jobbikos politikus, ígéretet kérve arra, hogy megtekintheti a rendelkezésre álló készleteket; erre a tárcavezető azt közölte: erre az Állami Egészségügyi Központot fenntartó tárcától kérjen engedélyt a kérdező.

MSZP: miért bocsátanak el súlyos betegeket a kórházból a koronavírusra hivatkozva?

Bangóné Borbély Ildikó (MSZP) arról beszélt: Kásler Miklósnak, az emberi erőforrások miniszterének utasítására, a koronavírusra hivatkozva olyan betegeket is elbocsátanak most a kórházakból, akik járásképtelenek, súlyos betegek. Hogyan lássák el őket a családtagok? - tette fel a kérdést. Úgy értékelt: nem csak a koronavírus fertőz ma Magyarországon, hanem a kormányzati "embertelenség vírusa" is.
Szijjártó Péter, külgazdasági és külügyminiszter az Emberi Erőforrások Minisztériumának hivatalos tájékoztatását idézte, miszerint kezelésre szoruló betegek elbocsátására nem kerül sor, illetve a kórházból elbocsátásra kerülő személyek családját a szükséges gyógyszerekkel "felvértezték".
A miniszter elmondta: a világjárvány elleni védekezés miatt az egészségügyben szükség van megfelelő mennyiségben kórházi ágyakra, férőhelyekre, hogy a koronavírusos betegek ellátása biztosított legyen.     
Bangóné Borbély Ildikó felvetésére, miszerint a "világjárvány nem ok arra, hogy az egészségügyi alapellátás leálljon", Szijjártó Péter hangsúlyozta: az alapellátás nem is áll le.

DK: tervezik-e az áram és a gáz hazai árát a világpiaci árhoz igazítani?

Bősz Anett (DK) azt kérdezte: tervezi-e a kormány az áram és a gáz hazai árát a világpiaci árzuhanáshoz igazítani. Mint mondta, például az áram világpiaci ára 80 százalékkal alacsonyabb, mint amennyit a magyarok fizetnek most.
Tállai András, a Pénzügyminisztérum államtitkára válaszában arra hívta fel a  figyelmet, hogy nem a pénzügyminiszter, hanem az innovációs és technológiai miniszter hatáskörébe tartozik az energiaárak kérdése.
Elmondta: a kőolajárak alakulása kismértékben befolyásolja az áram- és a földgázárak alakulását, az ár jelentős részét a rendszerhasználati díjak teszik ki.
Bősz Anett megállapítására, miszerint a "rezsicsökkentés egy hazugság, amit szemfényvesztésre használnak", Tállai András úgy reagált: a magyar kormánynak nincs szégyenkeznivalója az elmúlt 10 év rezsicsökkentésével kapcsolatban, hiszen 2013-2014-ben jelentős, 25 százalékot meghaladó csökkentést hajtott végre.

Napirend után

A napirendi pontok tárgyalását követően öt jobbikos képviselő kért szót. Varga-Damm Andrea az első magyar női képviselőre, Schlachta Margitra emlékezett; Potocskáné Kőrösi Anita az önkormányzatok koronavírus-járvány miatt kieső turisztikai bevételeinek pótlását kérte a kormánytól; Z. Kárpát Dániel újra a munkanélkülivé váltak bérpótlását kezdeményezte; Steinmetz Ádám Marcali térségének fejlesztését sürgette; Ander Balázs pedig a múzeumi, levéltári dolgozók közalkalmazotti státuszának elvételét kritizálta.
Tordai Bence (Párbeszéd) arról beszélt, hogy a magyar és a nemzetközi joggyakorlattal is szembemegy a kormány azon törvényjavaslata, amely a magyar állampolgároknak megtiltaná a születéskori nemük megváltoztatását.
Varga László (MSZP) a kulturális ágazat jövőjével kapcsolatban fogalmazta meg aggályait, hangsúlyozva, hogy az ágazat bérhelyzetének rendezése tíz éve várat magára.

Az elnöklő Sneider Tamás lezárta a parlament ülését. Tájékoztatása alapján az Országgyűlés április 20-án, hétfőn folytatja munkáját. (MTI)